Minden egyes pohár müzlivel megpörgetjük a rulettkereket

Írta: MezőHír-2022/03 lapszám cikke - 2022 március 13.

Egyre specifikusabb tudást igényel, s ráadásul időközben létkérdéssé is vált a növényvédelem

31. alkalommal rendezték meg a Növényvédelmi Fórumot a keszthelyi Georgikonon.

A prekonferenciával kiegészült szakmai programsorozat három napon át tartott a MATE keszthelyi Campusán, melynek plenáris ülését, a második nap szakmai programját ezúttal dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.

Amezőgazdaságból élők előtti kihívások hatványozódnak napjainkban, hisz a szélsőségekkel tarkított globális felmelegedés, az új invazív kórokozók megjelenése mellett korunk gazdászának társadalmi elvárásoknak is meg kell felelnie. Különös médiafigyelem irányul a növényvédelemre, amely gyakran már bulvárszintre süllyedő színvonalon támadja a mezőgazdasági termelőket és növényvédelmi szakembereket. Szakmai berkekben természetesen nem kérdés a méreg, a vegyszer és a növényvédő szer fogalma közötti különbség, azonban a közvélemény figyelmét is fel kell arra hívnunk, hogy igenis, komoly kutatások folynak a kijuttatás módjának fejlesztésében, a cseppképzés alakításában, a genetikai módszerek kiaknázásában is. A napjainkban zajló hatóanyag-kivonások indoka ugyan jó szándékú – ezt a szakma sem vitatja –, de olykor épp a „népszerűségi” megfelelés okozhat téves döntéseket. Ilyen például a gombaölők visszaszorításából adódó fertőzések lehetősége is, amivel aligha számolt az egészséges táplálkozást hirdető média – utalt a kérdésre megnyitójában dr. Nagy István agrárminiszter is, miszerint, ha nem lenne növényvédelem, „minden egyes pohár müzlivel reggelente megpörgetnénk a rulettkereket”. Épp az ilyen tévhitek eloszlatása – és saját egészségünk érdekében kell elfogadtatni a közvéleménnyel, hogy a mezőgazdaságon belül is az egyik legkomolyabb felkészültséget kívánó, de egyben legmegbecsültebb szakterület a növényvédelem. Ez ráadásul egy olyan „veszélyes üzem”, amely a nem körültekintő munkavégzés során igen sok kockázatot hordoz a környezetet, talajt, más növénykultúrákat illetően. A szakszerűen végzett integrált növényvédelem nemcsak az élelmiszer-biztonság meghatározó eleme, hanem a természet sokféleségének fenntartását is szem előtt tartja. Mindezt úgy, hogy szelektíven a gazdaságos termelést korlátozó, a termesztett növénykultúráinkat és a természetes élőhelyeket károsító kórokozókat, gyomokat iktatja ki.

Nagy István agrárminiszter
A XXXI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumot dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg

Green Deal mentén, észszerűen

A növényvédős szakértelmére és felkészültségére a közeljövőben is nagy szükség lesz, mert az Európai Unió a környezet hatékonyabb védelme érdekében 2030-ig a felhasznált növényvédő szerek mennyiségének 50 százalékos csökkentését kívánja elérni. Abban egyetértés van, hogy ezt az ambiciózus célt nem lesz könnyű teljesíteni, de minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetve nem is lehetetlen. Ehhez nyilván együttműködésre van szükség a gazdálkodók, a piaci szereplők és a hatóságok között – hangzott el a fórum szinte minden előadásában.

Az integrált növényvédelmi szemlélet jegyében a kémiai mellett a mechanikai és biológiai növényvédelmi eszközök is felértékelődnek a következő időszakban. Minden afelé mutat, hogy a korszerű toleráns vagy rezisztens fajták, technológiai fejlesztések és az innováció kínálja majd a hatékony megoldásokat a változó körülmények között a termelékenység megőrzésére és egyidejűleg a fenntarthatóbb gazdálkodás felé való elmozdulásra.

A mezőgazdaság digitalizálását, a precíziós gazdálkodásra történő átállást támogatta a közel egy évvel ezelőtt meghirdetett „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” elnevezésű pályázati felhívás. Ez nyilvánvalóan megnövelte többek között a növényvédelmi fejlesztések lehetőségét is, így például az erőgéphez kapcsolt vagy önjáró, a helyspecifikus kijuttatást lehetővé tevő permetezőgépek beszerzésére, automatizált növényvédelmi előrejelző rendszerek, agrometeorológiai szenzorok és állomások kiépítésére vagy éppen a precíziós gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen növényvédelmi szolgáltatások igénybevételére is lehetett pályázni.

A tervezett forráshoz képest 212 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet a gazdálkodók, tehát az igény „kissé” túlszárnyalta a lehetőségeket. A fórum idejéig (2022. jan. 19–21.) meghozott támogatói döntések eredményként közel 1000 termelő részesült mintegy 84 milliárd forint támogatásban. „A gazdálkodók világosan látják, hogy a korszerű technológiáknak jelentős szerepük van az ágazat fejlődésében. A precíziós eszközöket a szakaszolással végrehajtott növényvédőszer-kijuttatás mellett leggyakrabban a növényállapot-felmérés és a járművek automata irányítása során alkalmazzák, de előtérbe került a változó mennyiségű tápanyag-kijuttatás és a precíziós sorközművelés és betakarítás is” – foglalta össze a támogatás eredményeit az agrárminiszter.

A tudományos fantasztikumtól használt gépünk felülvizsgálatáig

A teljesség igénye nélkül, csak felsorolásként néhány szakterület a fórumon elhangzott előadásokból:

  • a burgonya alternatív és herbicides gyomszabályozási technológiája;
  • napraforgó herbicidérzékenységének vizsgálata;
  • megmentheti-e a törzsinjektálás a háztáji diótermést vagy alkalmas-e a cseresznyelégy elleni védekezésre?;
  • a fehérpenészes rothadást okozó gomba ellen hatásos-e a cickafarkolaj?;
  • poszt-harveszt peszticidek alkalmazástechnológiája, különös tekintettel az élelmiszer-biztonságra;
  • az európai mogyorót megtámadó lisztharmatgombák vizsgálata vagy épp az
  • almaültetvények pókfaunájának összehasonlítása.

Az elmúlt években többször is nekifutottak a hatóságok a permetezőgépek felülvizsgálatának kötelezővé tételéhez (pedig 2010 áprilisa óta az EU-direktívával harmonizáló növényvédelmi rendelet van érvényben, ami szabályozza a használt gépek időszakos felülvizsgálatát). A ma már kötelező felülvizsgálatok szükségességét igazolták a keszthelyi fórum előadásának elrettentő példái is. Kovács László, Rák Renáta és Béres András ízelítőt adott a típusminősítési rendszer közel 20 éves működése során szerzett tapasztalatokból:

  • a permetlétartályok zárófedelének tömítettsége nem volt megfelelő;
  • a tartályok nem érték el a névleges térfogatot, így nem rendelkeztek tartalék kapacitással;
  • a nyomóvezetékben nem volt szűrő vagy nyomásmérő;
  • a keverőberendezések nem tudták garantálni a permetlé homogenitását;
  • a kertészeti gépek ventilátorai vagy fúvókái nem biztosították a szimmetrikus kijuttatást;
  • utángyártott, ismeretlen vagy rosszul rögzített fúvókák miatt nem volt egyenletes keresztirányú szóráskép;
  • nem volt megfelelő méretű kézmosó tartály.
Dr. Gáborjányi Richard, Dr. Horváth József és Dr. Pálmai Ottó
Az idei fórum díjazottai: Dr. Gáborjányi Richard, Dr. Horváth József és Dr. Pálmai Ottó

Mindezek kötelező korrigálása is hozzájárul a növényvédelmi beavatkozások hatékonyságának növeléséhez és a Green Deal által előírt vegyszerterhelés csökkentéséhez is.

A növényvédő szerek kijuttatott mennyiségének csökkentését illető célkitűzés elkerülhetetlenül hatással lesz a gazdálkodók tevékenységére. Az ehhez való alkalmazkodás leginkább a precíziós gazdálkodás irányába történő elmozdulással, illetve ellenállóbb növények termesztésével valósítható meg. De a környezetkímélő készítményekre való átállással és, nem mellesleg, a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek iránymutatásainak és a gyártók által előírt mennyiségeknek a pontosabb betartásával is jelentős előrelépést lehet elérni, ennek megfelelően egyre inkább felértékelődik a növényorvosok biológiai tudása – összegezhető a XXXI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum mondanivalója.

A témát Görög Róberttel, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetőjével készült interjúnkban bővebben is kifejtettük.

Sándor Ildikó