Mi lesz, ha a fenntarthatóság jegyében kiveszik a termelők kezéből az eszközöket?

Írta: MezőHír-2022/1. lapszám cikke - 2022 január 08.

Interjú Görög Róberttel, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatójával

 

Itt ülünk az Európai Unióban, ahol a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági rendszere működik, és eközben a mezőgazdaság jövőjéért aggódunk. A Farm to Fork stratégia irányszámait nézve a fennmaradó lehetőségekről kérdeztük Görög Róbertet.

– A Green Deal a növényvédősök életét mennyiben fogja megkeseríteni, valójában ez rajtuk vagy a gazdákon csattan?

– Az Európai Unió Parlamentje elfogadta a Bizottság Green Deal javaslatát a Zöld Megállapodást, valamint azóta kidolgozásra került a „Farm to Fork” és a biodiverzitás stratégia is.

 

Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője
Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője

 

Ezek fontos fenntarthatósági célokat, a biodiverzitás megőrzését, a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntartását célozzák. Ezzel mindenki egyetért, de ha kritikával is élni lehet a dokumentumokat illetően, akkor látnunk kell, hogy a növényegészség szempontjából a növényvédőszer-felhasználás mennyiségi csökkentése több problémát okozhat. Egészen pontosan a Farm to Fork stratégia a növényvédőszer-használatból eredő kockázatok 50%-os csökkentését írja elő 2030-ig. Ez teljesen egybevág a hatóanyag-értékelésben 2011 óta megfigyelhető gyakorlattal. A növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása nem a kockázati tényezők szakszerű értékelésén, hanem veszélyalapon történik. Némely esetben a társadalmi közhangulatnak megfelelő politikai döntések is befolyásolják a döntéshozatalt. A veszélyalapú értékelés során azt vizsgálják, hogy az adott szer mekkora veszélyt jelenthet.

A tényleges felhasználási körülményeket, a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedéseket nem vagy csak minimális mértékben veszik figyelembe, és nem hosszabbítják meg a hatóanyag engedélyét. Így volt ez például a neonikotinoid hatóanyagú csávázószereknél is, ahol egy innovatív megoldást veszítettünk, mert a deflektorok alkalmazásának lehetőségét, illetve a többi kockázatcsökkentő intézkedést sem vették figyelembe. Különösen problémás ez Magyarországon, hiszen hazánkban több mint 3 000 növényorvos aktív részvétele mellett folyik a növényvédelem, ami véleményem szerint már magában egy komoly kockázatcsökkentő intézkedésnek tudható be. Az új Zöld Megállapodás és az ehhez kapcsolódó stratégiák – igaz, burkoltan, de – a hagyományos növényvédőszer-hatóanyagok mennyiségi csökkentését célozzák. Rendkívül nehéz lesz ennek a nyomon követése, hiszen táblánként is változhat a hektáronként felhasznált dózis, nem beszélve arról, hogy az EU hatóanyag-engedélyezési gyakorlatából adódóan kritikus szintre csökkenhet a termelők rendelkezésére álló növényvédő szerek száma.

Véleményem szerint általánosságban elmondható, hogy a fenntartható, integrált növényvédelmi megoldások (melyek között számos biológiai, fizikai és agrotechnikai módszer megtalálható), valamint a szakszerű és okszerű növényvédelem hatékony megoldást jelent a negatív környezeti hatások csökkentésére is.

 

Eszköz nélkül – védtelenül

Itt ülünk az Európai Unióban, ahol a világ a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági rendszere működik. Fogyasztjuk a biztonságos élelmiszereket, melyekhez – az agrártámogatásoknak és a termelőknek hála – elérhető áron jutunk hozzá. Ha az uniós agrárpolitika kiveszi a termelők kezéből az eszközöket, és közben a mezőgazdaság számára előnytelen szabadkereskedelmi megállapodásokat köt, annak meglesz a következménye. Ha a fenntarthatósági célok teljesülése érdekében kiveszik az eszközöket a termelők kezéből, akkor csökken a termés mennyisége és minősége, ennek következtében a fogyasztónak áremelkedéssel kell szembenéznie. Az élelmiszerellátás zavartalansága érdekében egyre inkább nőni fog a „harmadik országokból” importált élelmiszerek mennyisége. A vámmentesen érkező – fenntarthatósági pluszköltségek nélkül előállított árukkal a saját uniós termékeinknek teremtünk konkurenciát, mellyel az élelmiszer-biztonság is sérülhet. Emellett a nagy távolságról történő élelmiszer-szállítás környezetre gyakorolt negatív hatásával is számolnunk kell, amely ellentétben áll az EU környezetvédelmi célkitűzéseivel.

A gazdálkodóknak biztonságos és hatékony eszközökre van szükségük a károsítók leküzdésére, hogy garantálják mind az élelmiszer-biztonságot, mind pedig a jelenlegi és a jövőbeli világpopuláció biztonságos élelmiszerrel történő ellátását. Elfogadhatatlan, hogy úgy vesznek el folyamatosan technológiai megoldásokat az európai termelőktől, hogy nem biztosítanak helyettük ugyanolyan hatékony eszközöket számukra, miközben a klímaváltozás hatására fokozódik a károsítók nyomása. A növényvédelem, a mezőgazdasági termelés nem kizárólag a termelő felelőssége, hiszen a fogyasztónak is szerepe van a tudatos vásárlással, fogyasztással a felelősségvállalásban. A teljes társadalom együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés ökológiai lábnyomát csökkentsük. Kérdés, hogy valóban szükséges-e minden évszakban több ezer kilométerről idehozott élelmiszereket vásárolni és fogyasztani, miközben az EU mezőgazdasági termelését korlátozzuk.

Tagvállalataink folyamatosan fejlesztenek, óriási összegeket fektetnek innovációba, azonban a folyamatosan szigorodó, néha észszerűtlennek tűnő előírásoknak egyre nehezebb és költségesebb megfelelni.

 


Egy új növényvédőszer-hatóanyag kifejlesztése eltart 10-15 évig, és kb. 250 millió euróba kerül

 

– Milyen fejlesztésekre gondol? Precíziós megoldások? Biopeszticidek? Ez utóbbi kifejezés pontosan mit takar, milyen készítmények ezek?

– Nem titok, hogy egy új növényvédőszer-hatóanyag kifejlesztése eltart 10-15 évig, és kb. 250 millió euróba kerül. És természetesen nem garantálja senki, hogy a hosszú és bürokratikus folyamat végén a hatóanyag valóban engedélyezésre kerülhet. Van, amikor már a folyamat elején kiderül, hogy nem kaphat engedélyt, van, amikor csak a folyamat végén. Gyakran az engedélyezési eljárás közben változnak a feltételek, és az addig ígéretesnek tűnő hatóanyag az új elveknek nem felel meg.

Az már most is szembetűnő, hogy az új technológiák, növényvédő szerek és alkalmazások egyre inkább a fenntarthatóság jegyében jelennek meg. Hatalmas, csak Európában 10 milliárd eurós nagyságrendet fordítanak tagvállalataink a kutatás-fejlesztésre, precíziós megoldásokra és olyan készítményekre, amelyek kímélik a környezetet, lehetőleg ökológiailag tiszta, biológiai alapú megoldásokat kínálnak. A Crop Life Europe, amelynek a magyar Növényvédelmi Szövetség is a tagja, azt hirdeti, hogy kevesebb beavatkozással, kevesebb kijuttatott növényvédő szerrel szeretnénk több eredményt elérni.

A biopeszticidek alapját természetes anyagok adják, ilyenek például az állati, növényi, baktériális melléktermékek és bizonyos ásványi anyagok is. A repceolaj és a szódabikarbóna is alkalmazható biopeszticidként. Csak 2016-ban 299 biopeszticid hatóanyagot és 1401 aktív biopeszticid termékbejegyzést regisztráltak az Egyesült Államokban. Ezek az úgynevezett biopeszticidek – nagyon leegyszerűsítve – a következő három fő osztályba sorolhatók:

  1. A biokémiai eredetű készítmények, melyek a természetben előforduló anyagok, nem mérgező mechanizmusok segítségével védenek a károsítók ellen. A hagyományos növényvédő szerek ezzel szemben általában szintetikus anyagok, amelyek közvetlenül elpusztítják vagy hatástalanítják a károsító szervezetet. A biokémiai készítmények közé tartoznak a párosodást zavaró anyagok, például a rovarok szexferomonjai, valamint a különböző illatosított növényi kivonatok, amelyek csapdákba csalogatják a rovarkártevőket.
  2. A mikrobiális készítmények hatóanyaga általában egy mikroorganizmus (pl. baktérium, gomba, vírus). A mikrobiális készítmények sokféle károsító ellen képesek védeni, bár minden egyes hatóanyag viszonylag specifikus a célszervezetekre. Például vannak olyan gombák, amelyek bizonyos gyomnövények ellen védenek, és vannak olyanok, amelyek bizonyos rovarokat pusztítanak el.
  3. A növénybe épített védőanyagok (Plant-Incorporated-Protectants) olyan „készítmények”, amelyeket a növények a növényhez hozzáadott genetikai anyagból állítanak elő. Például amikor a Bacillus thuringiensis génjét a növény saját genetikai anyagába juttatják be. Ezután a növény maga állítja elő a kártevő elpusztításához használatos toxint. Természetesen ez utóbbi eljárás GMO-nak minősül, és Magyarországon az Alaptörvény tiltja a használatát.

– Akkor itt csak olyan készítmények vannak, amelyek ökológiai gazdálkodásban is használhatóak?

– Elvileg igen, gyakorlatilag nem mindegyik alkalmazható biogazdaságban. Vannak olyanok, melyeknek a környezeti kockázata hasonló a kémiai eredetű növényvédő szerekéhez. Az biztos, hogy ezeknek az alkalmazásához jóval nagyobb tudásra van szükség a gazdálkodók részéről a károsító szervezetek és azok biológiája terén. Az új típusú készítmények uniós engedélyezési feltételrendszere is most van kialakulóban, most próbálják élhetővé tenni a követelményrendszert annak érdekében, hogy ezek az új típusú készítmények gyorsabban kapjanak engedélyt, persze csak abban az esetben, ha megfelelnek ugyanazon követelményeknek, mint a kémiai eredetű készítmények. Sajnos a biopeszticidek engedélyezése terén tapasztalható anomáliák is azt mutatják, hogy a döntéshozók a fent említett stratégiák elfogadása során nem voltak tisztában azzal, hogy az azokban foglalt céloknak milyen hatása lesz a mezőgazdaságra. Ha sikerül leküzdeni a kezdeti információhiányt és a bürokratikus problémákat, akkor az integrált növényvédelem (IPM) részeként alkalmazva a biopeszticidek nagymértékben csökkenthetik a hagyományos növényvédő szerek használatát, miközben a terméshozamok az eddigi szinthez közel maradhatnak.

 


A biopeszticidek nagymértékben csökkenthetik a hagyományos növényvédő szerek használatát

 

Bűnüldözők az illegális szerek ellen

– A hamisítás és a hamisítás elleni harc hol tart ma? Mennyire aktuális probléma ez?

– Az egyik legaktuálisabb kérdés szerintem az unióban jelenleg a hamisított és illegális eredetű növényvédő szerek kereskedelme. Ha külön cégként tekintenénk az illegális kereskedőkre, akkor a 4. legnagyobb forgalmú vállalat lenne az EU-ban, a növényvédőszer-piac 14%-át teszi ki az illegális kereskedelem. Az első ügyet 2000-ben Spanyolországban azonosították, viszont már abban az évben jelentettek ügyeket Németországból, Görögországból, Olaszországból, Lengyelországból, Hollandiából, Csehországból, Romániából és Szlovéniából is. 2006 óta jelentős növekedés történt az illegális szerek ügyeinek számát illetően. Az illegális növényvédő szerek piaca a becslések szerint Európában évente 1,2 milliárd eurót, globálisan 4,4 milliárd eurót tesz ki. A magyarországi hatóságok is aktívan részt vesznek a közös akcióban, folyamatosan figyelik a piacot, és egyre hatékonyabban szűrik ki az illegális, hamis termékeket. Az ellenőrző hatóságok, a Nébih, NAV, rendőrség napi munkáját segíti a Növényvédelmi Szövetség is a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tagjaként.

2021 elején 80 millió euró értékű hamisított és illegális növényvédő szert vontak ki a piacról a VI. Silver Axe művelet során, a készletek összesen 1203 tonnát tettek ki. A Silver Axe akció eredetileg azért jött létre, hogy összehangolt módon reagáljanak az illetékesek az illegális növényvédő szerek kereskedelmére, és azt megakadályozzák. Az elmúlt hat művelet során összesen 3771 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le. A közös akcióban 35 ország bűnüldöző hatóságai vettek részt (27 EU-tagállam és 8 unión kívüli ország). A globális műveletet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Bizottság SANTE Főigazgatósága, az Európai Növényvédelmi Szövetség (CropLife Europe) támogatta. A művelet során a bűnüldöző hatóságok hamisítványok, tiltott és illegálisan importált termékek értékesítésének megakadályozására összpontosítottak az online és offline csatornákon egyaránt. Ellenőrzéseket hajtottak végre a szárazföldi és tengeri határokon, a szárazföldi piacokon, a csomagküldő szolgálatoknál és az online piactereken. Az illegális növényvédő szerekkel való visszaélés a hamisított vagy rosszul felcímkézett termékek kereskedelmétől kezdve a tiltott anyagok illegális behozataláig terjed. Ázsia és Dél-Ázsia továbbra is az illegális növényvédő szerek fő forrása, az Europol az online értékesítésük növekedését észlelte.

– És mekkora probléma? Mekkora a fenyegetés? Mi a megoldás?

– A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegálisnövényvédőszer-kereskedelem és szerhamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik. A növényvédő szerek engedélyezése, szabályozása rendkívül szigorú eljárás (Európában a legszigorúbb a világon), aminek köszönhetően a növényvédő szerek hatásait pontosan ismerve azok biztonságosan felhasználhatóak, az adott termék leírását betartva. Az illegális és hamisított növényvédő szerek esetében sajnos ez már nem mondható el, ezek a szerek ismeretlen kockázatot jelentenek mind az ember, mind a környezet számára az elmaradt biztonsági tesztek és nyomon követés hiánya miatt. Azt szoktam mondani, hogy az olcsó hosszú távon mindig drágább… Lehet, hogy most jól járok anyagilag valamilyen ellenőrizetlen, ismeretlen szerrel. De lehet, sőt, szinte biztos, hogy „holnap” kiderül: az a szer nem éri el a kívánt eredményt, azaz nem hatékony. De a következmények általában súlyosabbak. Nem véletlenül érveltem amellett, hogy az európai mezőgazdasági termelés és élelmiszer-biztonság az ellenőrzött, tudományos munkán alapszik. Ez kiterjed a növényvédő szerekre is. Ha ugyanis egy szer nem engedélyezett, akkor nem tudni, mi van benne, hogyan hat a növényre, mikor, hogyan és mennyit kell belőle kijuttatni, nem kiszámíthatóak a hatásai. Ebből egy sor súlyos következmény ered: elpusztíthatjuk a kultúrnövényt, tönkremehetnek a sok tíz milliós permetezőgép csövei, fúvókái. S nem utolsósorban az illegális szer árthat a kezelést végző gazda egészségének is.

 


Az európai mezőgazdasági termelés és élelmiszer-biztonság az ellenőrzött, tudományos munkán alapszik

Fenntartható drágulás következik

– Érzékeny kérdés, de mi várható az árak tekintetében? Műtrágyadrágulás után jön a növényvédőszer-drágulás? A Covidnak milyen hatásai vannak a piacra?

– Azt hiszem, egy dolgot elöljáróban leszögezhetek. Olyan mértékű áremelés nem várható a növényvédő szereknél, mint az a műtrágyánál megfigyelhető. A koronavírus-járvány ellenére is folyamatos volt a hazai gazdálkodók növényvédőszer-ellátása, ezért egyik növénykultúrában sem volt probléma, az iparág a magyar termelőket a koronavírus-járvány ellenére is folyamatosan el tudta és tudja látni a szükséges készítményekkel. Tavasszal is ugyanezt várjuk; egyes esetekben kisebb kereskedelmi csúszások előfordulhatnak, amelyek szállítási nehézségekből adódhatnak, de a szükséges készletek az iparágban rendelkezésre állnak. Fontos azonban tudni, hogy a növényvédőszer-gyártáshoz felhasznált ható-, alap- és segédanyagok egy jelentős része Kínában és Indiában készül, ahol szintén egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem. Ezek az új előírások nyilván drágítani fogják az alapanyag-előállítást. A globális szállítási költségek jelentős emelkedése nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a teljes világkereskedelmet sújtja. A tengeri és a közúti szállítás is jelentősen megdrágult. A gyenge forint jót tesz az exportnak, így a gabonaeladásoknak is, de az importtermékek esetében itt is áremelkedéssel kell számolni. Az eddigiekből is látszik, hogy ha reálisan nézzük a kereskedelem törvényeit, akkor várható emelkedés az árakban, ha azonban ehhez még a szokásos inflációs korrekciót is hozzávesszük, akkor sem gondolnám, hogy a drágulás igazán drámai lesz. Konkrét árakat a forgalmazóktól kaphatnak majd a gazdaságok.

 

Sándor Ildikó