A csökkentett menetszámú, energia- és művelettakarékos, talajkímélő művelés rohamos terjedésével az utóbbi évtizedben ugrásszerűen kibővült a szántóföldi nehézkultivátorok kínálata.
Egy ilyen komplex eszköz kiválasztásánál számtalan tényezőre kell figyelmet fordítani, hiszen munkájának hatékonysága nagyban befolyásolja az egész termesztéstechnológia gazdaságosságát. Cikkünkben néhány fontosabb technikai szempontra szeretnénk felhívni a figyelmet, amiket feltétlenül szem előtt kell tartani, amikor egy nehézkultivátort kívánunk beszerezni, legyen szó akár eszközcseréről vagy csökkentett menetszámú művelési technológia bevezetéséről.
A megfelelően összeállított és pontosan beállított nehézkultivátor optimális munkakörülmények között kiváló munkát végez
Megfelelő összhang
Az első és legfontosabb teendő a talajkörülményeinkhez, illetve a leendő üzemeltető traktor teljesítményéhez megfelelő munkaszélesség kiválasztása. Számtalanszor hallunk arra példát, hogy egy 3 méteres vontatott nehézkultivátort (kötöttebb területen) 450–500 LE-s, nehéz szántótraktorral vontatnak, és a munkaeszköz keretszerkezetének elemei sorra deformálódnak a terheléstől.
A mellső támkerekek sokat segítenek a talajkövetésben
Amikor a vontatási teljesítmény meszsze meghaladja az optimális értéket, és a munkagépet a traktor túlterhelés esetén is zökkenőmentesen vontatja, akkor annak vagy a művelőelemek túlterhelés elleni védelme, vagy pedig a keretszerkezet gyengébb pontjai látják kárát. Éppen ezért a kiválasztásnálfokozottan figyeljünk a megfelelő traktor-munkagép összhangra.
Keretmagasság
A szántóföldi nehézkultivátorok között való válogatásban az első és legfontosabb szempont, hogy milyen tarlóműveléséhez használjuk majd a legnagyobb arányban a leendő eszközt. Ha jellemzően nagy szármaradvánnyal borított (napraforgó- vagy kukorica-) tarlóművelésénél alkalmazzuk, akkor a minél nagyobb keretmagasságot részesítsünk előnyben, és a kapák osztása, illetve a kapasorok távolsága is nagy legyen.
Tartsuk a munkamélységet!
A féligfüggesztett és vontatott típusoknál nagyon lényeges, hogy a keret mellső részének mélységtartása – főleg a szélső pontokon – is pontosan kövesse a talajegyenetlenségeket. Minél nagyobb egy kultivátor munkaszélessége, annál fokozottabban kell erre figyelni. Napjaink piaci kínálatában már a pontos felszínkövetés és művelési mélység tartása érdekében ezt egy mellső kiegészítő támkerék alkalmazásával is segítik, így célszerű féligfüggesztett, illetve vontatott változat beszerzése esetén ezt a kiegészítést is előtérbe helyezni a kiválasztásnál. A munkamélység megtartásáról ma már szinte kivétel nélkül mindegyik típuson a mélységváltoztatásért felelős hidraulikus munkahengereken alkalmazható határolóklipszek gondoskodnak. A kiválasztásnál figyeljünk arra, hogy mennyire egyszerű a klipszek kezelhetősége egy adott gépen, mert bár közel egyformának tűnnek ezek az egyszerű elemek, de korántsem azok.
Olyan nehézkultivátort válasszunk, amelynél a kapacsere szerszám nélkül, egyszerűen megoldható
Megbirkózni a nagy szármaradvánnyal
Ha zömmel nagy szármaradványos (kukorica, napraforgó) tarló műveléséhez szeretnénk alkalmazni a nehézkultivátort, https://mezohir.hu/2021/10/05/idojarasi-szelsoseghez-igazitott-termesztestechnologia-mezogazdasag/ akkor megfontolandó olyan szerkezet választása, amelyet egy vagy több tárcsasorral kombináltak. Ma már nagyon sok nehézkultivátorhoz elérhető a szármaradványok aprításához kiegészítő késes aprítóhenger. Ha ezzel is fel van szerelve a rövidtárcsaelemmel kombinált nehézkultivátorunk, akkor a legnagyobb mennyiségű szármaradvány sem foghat ki a művelőeszközünkön. Ezek felfüggesztése, tagoltsága úgy van kialakítva, hogy ne rontsák az optimális talajkövetést.
A hosszabb élettartam érdekében a megfordítható kapacsúccsal, illetve orrbetéttel szerelt kapákkal dolgozó nehézkultivátorokat részesítsük előnyben
Kapás kérdések
Másik fontos szempont a kapák művelőelemeinek kialakítása, hiszen egy adott eszköz kapáihoz akár többféle kialakítású és rendeltetésű kapák is kérhetők, sekély-, illetve mélyműveléshez, szárterelős vagy szárnyas kivitelben. A kultivátor vásárlásakor mindenképp érdemes többféle garnitúra kapát beszerezni a géphez, hiszen egy gyors kapacserére alkalmas kultivátornál ezek cseréje percek alatt elvégezhető. A szárterelős kapa jó szolgálatot tehet nagy szármaradvány esetén, hiszen a kapaszáron így nem torlódnak fel a tarlómaradványok, hanem a kapatest felett elhelyezett, szögben ívelt szárterelőlemez segítségével kitérnek a kapaszár elől. A kapák gyors cseréje érdekében figyeljünk arra, hogy olyan eszközt válasszunk, amelynél a kapák cseréje mindenféle plusz szerszám nélkül, egyszerűen, kézzel végezhető. Szerencsére egyre több gyártó próbálja egyszerűsíteni a kapák cseréjének mechanizmusát.
A hosszabb élettartam érdekében érdemes figyelni arra, hogy a kapaorrbetétek, kapacsúcsok megfordíthatók legyenek a nehézkultivátornál. A beszerzésnél legyünk tisztában azzal, hogy milyen talajszerkezetű és kötöttségű területen fogjuk a leendő nehézkultivátort alkalmazni, és ennek megfelelően válasszuk ki a kapák túlterhelésbiztosítását. A középkötött és könnyű szerkezetű talajokon tökéletesen megfelel a nyírócsapos, illetve nyírócsavaros kapabiztosítás, viszont a kötött talajoknál inkább válasszuk a drágább, de hosszabb távon kifizetődőbb spirálrugós vagy hidraulikus túlterhelés-biztosítású változatokat.
Egyengetőelemek
A legtöbb szántóföldi nehézkultivátort tárcsás egyengetőelemekkel szerelik, lényegében ezekkel szállítják alapkivitelben a gyártók az eszközöket. Ez nem azt jelenti, hogy minden esetben maradnunk kell ennél a verziónál vagy ezt nem egészíthetjük ki esetleg még valamivel. Már egyre több modellhez kínál a gyártója rugós ujjsoros rögterelőket, cross-board simítókat a tárcsák mellé, illetve helyettük. Hogy melyiket válasszuk, az attól függ, hogy a legnagyobb arányban milyen szerkezetű és nedvességtartalmú területeket művelünk, illetve melyik évszakban.
Inkább többféle hengert tartsunk a művelőeszközhöz, mert a száraz és nedves talajkörülmények más-más anyagú, illetve profilú lezáróhengert igényelnek
Lezárás megfelelő hengerrel
A tömörítő-, lezáróhengerből is érdemes legalább kétféle változattal rendelni a kultivátort, hiszen nedves talajkörülménynél egy eltömődésmentes gumihenger, míg szárazabb, rögösebb talajállapotnál egy acélgyűrűs vagy mélynyomó profilú henger az ideálisabb. A lezáróhenger talajra mért terhelését is sok esetben változtatni kell, így ezek szabályozhatósága is egy alapvető követelmény. Bár erre már a féligfüggesztett és vontatott típusoknál alapkivitelben lehetőség van, néhány esetben azonban a függesztett változatoknál ez nem tartozik a standard felszereltséghez.
A vonórúdméret is lényeges
Ugyancsak a vontatott változatoknál fontos arra figyelni, hogy a vonórúd hosszúsága mekkora, hiszen ez főleg törzscsuklós nehéztraktoroknál lehet igazán fontos paraméter a táblavégi fordulók kapcsán. Vannak típusok, melyek vonórúdja cserélhető, és rendelhető féligfüggesztett vagy vontatott üzemeltetésre alkalmas csatlakozószerkezettel. Így amennyiben többféle erőgéppel üzemeltetünk majd egy adott nehézkultivátort, érdemes akár kétféle kivitelű csatlakozást is megrendelni hozzá. Táblák közötti vonulás közben a köz- és a földutakon fontos, hogy a nagy tömegű munkagép rendelkezzen járószerkezet-lengéscsillapítással, hiszen a mai nagy sebességű, nehéz univerzális traktorok magas vonulási tempója mellett a stabilitás biztonsága fokozottan előtérbe kerül.
Kötöttebb talajra a spirálrugós vagy hidraulikus kapabiztosítás az ideális
Megéri az árát
Amennyiben a fentebb említett szempontok figyelembe vételével választjuk ki a szántóföldi nehézkultivátorunkat, vagy figyelembe vesszük ezeket egy adott gép opciós tételeinek összeállításánál, biztosan sikerül a művelési feltételeinkhez optimálisan illeszkedő nehézkultivátor összeállítása. Természetesen az ilyen kiegészítőkkel felszerelt, illetve kombinált művelőeszköz beszerzése jelentősebb anyagi ráfordítással jár, de egy ilyen, az egész termesztéstechnológiát megalapozó munkagép beszerzésénél nem megengedhető szempont a spórolás.
