Kukoricabetakarító adapterek, kialakítási változatok

A kukoricabetakarító, vagyis csőtörő adapterek kifejezetten célgépek, és konstrukciójukat tekintve a kukoricatermesztéstechnológia, ezen belül a betakarítás követelményeinek megfelelő kialakításúak.

Alacsony lejtőszögű adapter munka közben

 

A technológiai alkalmasság azt jelenti, hogy a konstrukciók, a sortávolságukat tekintve, illeszkednek a vetéstechnológia sortávolságához – ez a hazai gyakorlatban 70–75–76,2 cm –, a betakarítható sorok számát tekintve pedig a vetéstechnológiában alkalmazott vetőgépek sorszám-variációjával készülnek. A betakarítási technológiában pedig a betakarítógépekhez történő geometriai, energetikai és teljesítményillesztés mellett az agrotechnikai követelményeket – pl. minimális veszteségek, szárzúzás stb. – kell kielégíteniük.

A szemes kukorica betakarítása a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban a kukoricacső-törő adapterekkel felszerelt arató-cséplő gépekkel történik. Egyes aratócséplőgép-gyártók saját fejlesztésű csőtörő adaptereikkel ajánlják a gépeiket, más adaptergyártó cégek a kombájn gyári színére festett típusaival. Mindezek mellett számos adaptergyártó önállóan is jelen van gyártmányaival a külföldi és hazai mezőgéppiacon. Az adaptergyártó cégek típusválasztékából a megfelelő csatlakozófelülettel szinte valamennyi arató-cséplő géphez kiválasztható a geometriai méretekben és teljesítményben megfelelő csőtörő adapter.

A kukoricacső-törő adapterek jól kiforrott konstrukciók, konstrukciójukat – vázszerkezet, törő-, illetve szedőegységek, hajtásátvitel, zúzóberendezések stb. – tekintve fő vonalaikban nagy hasonlóságot mutatnak, de azért az egyes funkcionális megoldásokban szinte minden gyártmány és típus tartalmaz eltérő kialakításokat.

A csőtörő adapterek a megfelelő csatlakozókerettel, illesztőcsapokkal és helyezőprizmákkal kapcsolódnak az üzemeltető arató-cséplő gép ferdefelhordójához. A hidraulikus és esetleges elektromos berendezések pedig multifunkcionális kapcsolófejjel csatlakoztathatók, illetve rögzíthetők.

 

. A csőtörő adapter csatlakoztatása az arató-cséplő géphez
A csőtörő adapter csatlakoztatása az arató-cséplő géphez

 

A vázkeret tekintetében a kisebb munkaszélességű – pl. 4 soros – változatok és a nagyobb munkaszélességű gépek is alapváltozatban, fix vázkerettel készülnek. A 4 sorosnál nagyobb munkaszélességű változatok – 6-8-12 sor – esetén pedig ezzel párhuzamosan szállítási helyzetben összecsukható vázkeretű típusokkal is találkozhatunk. A sortávolság tekintetében széles választékban, 35–50–70–75–76,2–80–90 cm sortávolsággal gyártják a berendezéseket. A hazai gyakorlatban, az alkalmazott kukorica-termesztéstechnológiához, vetéstechnológiához igazodóan, a 70–75–76,2 cm sortávolságú adapterek használata terjedt el. A csőtörő adapterek vázszerkezete – főtartói, kereszttartói és egyéb teherviselő tartói –, akár fix, akár összecsukható kivitelű, viseli az adapter tömegéből adódó statikus, illetve az üzemelés során fellépő igénybevételt. Az így fellépő igénybevételek elviselésére számos típusnál a hagyományos szerkezeti anyagokat nagy folyásszilárdságú, „svédacél” minőségű acéllal, pl. S-sorozatú (S 335 stb.) acéllal gyártják. Mindezek mellett gyakran minőségi, korrózió-ellenálló szerkezeti acélokat is használnak. A nagy folyásszilárdságú anyagok alkalmazása azonban szigorúbb gyártástechnológiát kíván, elsősorban hegesztéstechnológia vonatkozásában.

A fix vázkeretű adapterek vázszerkezete a funkcionális részeket tekintve – törő-, illetve szedőegységek, zúzószerkezet, hajtásátvitel – elemtartó bázisfelületet képez. Természetesen a nagyobb munkaszélességű és betakarítási képességű adapterekhez szállítókocsi is tartozik. Az összecsukható változatok vázkeretének is hasonló a funkciója. Az összecsukható vázkeretű gépeknél a vázkeret középső, „fix” része tartja a középső 4 vagy 8 törő-, illetve szedőegységet. A középső főtartó rész függőleges tartóihoz csapszeg segítségével kapcsolódik kétoldalt a 2 vagy 4 szedőegységet tartó, hidraulikus munkahengerekkel felcsukható tartószerkezet (2. kép).

 

8 soros, összecsukható vázkeretű adapter Claas Lexion arató-cséplő gépen
8 soros, összecsukható vázkeretű adapter Claas Lexion arató-cséplő gépen

 

A vázszerkezet főtartóihoz, kereszttartóihoz hegesztéssel kapcsolódnak a csőtörő adapterek fő funkcióját ellátó törőegységek, szedőegységek szintén jó minőségű szerkezeti anyagból kialakított kereszttartói. A törő-, illetve szedőegységek tartóiban konzolos megfogással vannak csapágyazva a törőhengerek. A törőhengerek többsége acélöntvényből kialakított hengeres kialakítású, melyekre főirányba a lehúzást elősegítő recézett bordákat, egyes típusoknál pedig pluszban 4 db aprítókést szerelnek, melyek a lehúzott szárrészek aprítását is jelentősen növelik. Egyes csőtörő típusoknál – éppen a lehúzás hatékonyságának növelésére – a törőhengerek mellső része külső lemezborítású, míg a hátsó részük az előzőekben említett hengeres kialakítású. Természetesen az ilyen gyártmányok hengeres, törőhengeres változatai is kifejlesztésre kerültek.

 

Kúposhengeres törőhenger-kialakítás
Kúposhengeres törőhenger-kialakítás

 


OptiCorn törőegység

 

A csöves kukoricaszáraknak a törőhengerek közé történő biztonságos bevezetésére a törőhengerek mellső részéhez csigavonalban kialakított, nagy menetemelkedésű acélöntvény orrok vannak szerelve. A szedőegységek tartói egyben a bázisfelülete a törőhengereknek, a kukoricaszárak behúzását, illetve a letört csöveknek a középre hordó csigához való szállítását végző fülesláncoknak. A hossztartók bázisfelületében van csapágyazva a fülesláncok meghajtó lánckereke, míg a másik lánckerék csavarorsós, tekercsrugós vagy gázrugós elmozdításával végezhető el a fülesláncok utánfeszítése. A lehúzott szárrészekről a csövek leválasztását a törőlécek végzik. A leválasztásnál a csövek letöréséhez a törőlécek távolságát a kukoricaszár vastagságához be kell állítani. A beállítás hidraulikusan, központilag, a vezetőfülkéből történik. Egyes típusoknál ez rugalmasan, rugóerő ellenében automatikusan beáll, a szárvastagságának megfelelően. A letört csöveket tehát a fülesláncok a középre hordó csigához szállítják. A középre hordó csiga a változó anyagáramhoz való igazodás céljából konzolos felfüggesztésű.

 


Rugalmas törőlécállítás elve

 

A munkaműveletek – a csőtörés és szárzúzás – összekapcsolása, egy menetben történő elvégzése céljából a törőegységek alatt elhelyezett függőleges tengelyű lengőkések, zúzóberendezések végzik a szárzúzást. A zúzóberendezések könnyűfém öntvényházai a vázkereten csavarkötéssel vannak rögzítve. A függőleges tengelyű szárzúzó berendezések általában soronként vannak elhelyezve, és két lengőkéssel vannak felszerelve, de egyes típusokon 3-3 kést is elhelyeznek. Az aprítás mértékének növelésére egyes típusokon soronként kétoldalt alkalmaznak egy pár zúzóegységet.

 

Soronkénti dupla szárzúzóberendezés
Soronkénti dupla szárzúzóberendezés

 

Egyes típusoknál az aprítóhatás fokozására a függőleges tengelyű szárzúzót közös tengelyre felfűzött tárcsás aprítókkal is kombinálják.

 

Különböző konstrukciójú szárzúzók
Különböző konstrukciójú szárzúzók

 

A kukoricacső-törő adapterek hajtásukat a ferdefelhordó tengelyéről kapják, a korábbi típusoknál lánchajtáson keresztül. Az újabb típusoknál kardántengelyeket, illetve az egész hajtásláncba zárt fogaskerék-hajtóműveket alkalmaznak. A túlterhelésekből és egyéb, a hajtásláncban fellépő akadályokból adódó törések elkerülésére különböző súrlódó, lánckerekes vagy biztosítószeges tengelykapcsolókat alkalmaznak. A tengelykapcsolók oldásával egyes típusoknál a szárzúzó berendezések hajtása ki is kapcsolható. A zárt hajtóművek alkalmazásával az üzembiztosság javítása mellett a karbantartási munkák minimalizálhatók. A zárt hajtóműves hajtásátvitel a diagnosztika és a műszerezettség növelésére – pl. a hajtóművek olajhőmérsékletének az ellenőrzésére –is lehetőséget biztosít. Egyes típusoknál éppen ezért ISOBUS-os szoftveres kezelőfelületeket, terminálokat alakítottak ki.

 

A csőtörők digitális műszerezettsége jelentősen könnyíti a gépkezelő munkáját
A csőtörők digitális műszerezettsége jelentősen könnyíti a gépkezelő munkáját

 

A lábon álló csöves kukoricának a törőhengerekhez történő biztonságos bevezetését szolgálják a gyártmányonként, típusonként különböző kialakítású és ma már többnyire műanyagból kialakított terelőkúpok vagy ahogy egyesek nevezik, „koporsók”. A műanyag kúpos egységek mellső része szállítási helyzetben felhajtható.

A műanyag kúpok kialakítására a csőelhagyási veszteségek minimalizálása céljából a gyártók különösen nagy gondot fordítanak, és ebből adódóan azok kivitele, geometriai alakja jelentős eltéréseket mutathat. Az arató-cséplő gép menetdinamikájából, illetve a rezgésekből adódó dinamikai hatások következtében a letört csövek kirepülésének megakadályozására a kúpokra különböző füleket – egyes típusokon ezeket „elefántfüleknek” is nevezik – szerelnek.

 

A terelőkúpok megfelelő kialakítása biztonságos csőbevezetést eredményez
A terelőkúpok megfelelő kialakítása biztonságos csőbevezetést eredményez

 

A terelőkúpok geometriája mellett a csőelhagyási veszteségek minimalizálása szempontjából fontos az adapter talajjal bezárt „lejtőszögének” minimalizálása. A gyártók a fejlesztés során következetesen törekednek ennek minél kisebb értékre való csökkentésére.

 

Alacsony lejtőszögű adapter munka közben
Alacsony lejtőszögű adapter munka közben

 

Emellett nagyon fontos az oldalsó sorválasztó kialakítása, ami lehet passzív vagy aktív, hajtott kivitelű. A megfelelően kialakított oldalsó sorválasztók a szélső sorok csöveinek a kiesését akadályozzák meg. Amellett, hogy a gépkezelő munkáját nagymértékben megkönnyítik, szinte valamennyi csőtörő adapter felszerelhető mechanikus sorérzékelővel, ami automatikusan, pontosan soron tartja az arató-cséplő gépet. Ez a konstrukciós megoldás szintén csökkenti az elhullott csövekből származó veszteségeket.

 


Mechanikus, soron tartó tapogatók

 

A szárzúzós konstrukciók ismertetésénél említett hatékony aprítási munka és az alacsony tarlómagasság egyrészt előnyös a következő talajmunkák szárbedolgozási hatékonysága szempontjából, és optimális esetben egyes talajművelési eljárások ki is maradhatnak, illetve közvetlenül – akár rövidtárcsával – elkészíthető a magágy az őszi kalászosok vetése alá. Ez fontos szempont, különösen az őszi időszak kedvezőtlen időjárási viszonyai miatt megkésett betakarítás esetén. A tarlómaradványok – különösen magas tarló esetén – okozta gumiabroncs-meghibásodások elkerülésére különböző kialakítású szártaposó berendezéseket alkalmaznak.

 


Csonktaposó-konstrukció

 

Az utóbbi időben a kukoricaszár takarmány, illetve alomként történő felhasználása mellett növekszik az igény a szár erőművi, ipari célra, bálázott formában történő felhasználására. Ezért egyes típusoknál a törőegység alá csigás rendrakó berendezéseket szereltek fel. Természetesen ezek a szárzúzó és a rendrakó berendezések, ha nincs a munkájukra szükség, kikapcsolhatók.

Az ismertetett konstrukciók széles típusválasztékával – az előzőekben említett sortávolság- és betakarítható sorszámú variációkkal – számos arató-cséplőgépgyár ajánl adaptereket a különböző teljesítménykategóriájú arató-cséplő gépeihez, de az egyéb adaptergyártó cégek gyártmányainak több típusából is lehet választani. A külföldi adaptergyártók (Geringhoff, Olimac, Ziegler, Capello, Dominoni, Kemper, Zaffrani stb.) mellett a hazai gyártók, a Claas Hungary Kft. (Törökszentmiklós), a Linamar-Oros Divízió (Orosháza), az Optigép Kft. (Békés) korszerű és mondhatni világszínvonalú gyártmányaikkal szintén jelen vannak a hazai piacon.

z elmondottakból következik, hogy a hazai felhasználók számos konstrukció és típus közül választhatnak. A kukoricacső-törő adapterek kiválasztásánál a geometriai paraméterek – csatlakozókeret, hajtásátvitel, sortávolság, betakarítható sorok számának egyeztetése – fontos szempont. Mindezek mellett nagyon fontos az üzemeltető arató-cséplő gép nagyságrendjének, áteresztőképességének, szem-tömeg-teljesítményének és a rendelkezésre álló motorteljesítményének az összehangolása a csőtörő adapter anyagáteresztő képességével és a hajtásiteljesítmény-igényével, a hajtásiteljesítmény-szükséglettel. Természetesen figyelembe kell venni az állomány várható hozamát is. A csőtörő adapterek üzemeltetése során – a hozamtól függően – 6-7-8 km/h munkasebesség mellett használható ki az arató-cséplő gépek áteresztőképessége. Ebben az esetben szárzúzós üzemmódban egy betakarítandó sor hajtási teljesítménye általában 10-12 kW lehet. Ennek alapján a különböző munkaszélességű szárzúzós adapterek hajtásiteljesítmény-igényét, valamint az üzemeltető arató-cséplő gép üzemeltetésiteljesítmény-igényét a táblázat szemlélteti.

 


Szárzúzós csőtörő adapter hajtási, illetve az üzemeltető arató-cséplő gép szükséges motorteljesítmény-adatai

 

A táblázat adataiból látható, hogy megfelelő munkaszélességű, betakarító-sorszámú adaptertípus kiválasztásával a különböző nagyságrendű arató-cséplő gépek motorteljesítménye – beleértve az egészen nagy motorteljesítményű gépeket – az optimálisnak nevezhető 80%-os terheléssel kihasználható, az általuk elérhető áteresztőképesség, illetve tömegteljesítmény mellett.

A rendelkezésre álló arató-cséplőgép-, illetve kombájnkapacitás a kukorica betakarítására országos és üzemi szinten is elegendő, mert azt a kalászosok betakarítása határozza meg. Kukoricabetakarításban az arató-cséplő gépek tömegteljesítménye – mivel az arató-cséplő gépen kevesebb melléktermék megy át – a kalászosokhoz képest jóval nagyobb. A betakarítási időszak is kitolható a széles FAO-számú fajtahasználattal. Az elérhető betakarítási teljesítményt – tekintettel az őszi, általában csapadékos időjárásra – leginkább a szárítókapacitás korlátozza.

 


Rendrakós csőtörő adapter

 

SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ

 

adapterek agrár arató-cséplő betakarítás hajtómű hidraulikus kukorica kúpos mezőgazdaság összekapcsolás szerkezet termesztéstechnológia törőhengerek váz vázkeret