A száraprító hengerek konstrukciós kínálata és előnyei

Az elmúlt évtizedben jelentek meg a hazai kínálatban az egyszerű, alacsony üzemeltetési költségű késes száraprító hengerek. Cikkünkben a konstrukciós kínálatot és az alkalmazási előnyöket tekintjük át.

Nagy átmérőjű, 10–15 késes aprítóhengerek

A száraprító hengereket, munkavégző elemek tekintetében kétféle csoportba oszthatjuk. Az első csoportot a nagy átmérőjű (általában 600–900 mm),6-7 mm vastag lemezből készült hengerek alkotják, melyek palástjára tengelyvonalban – átmérőtől függően – általában 15–18 cm-es osztásban 10 cm-es, 10–15 darab hardox anyagú kés van rögzítve. Az osztástávolságból adódóan hasonló méretű vágáshosszal dolgoznak. A hengertagok általában zártszelvényes keretbe kerülnek beépítésre, tengelyvégeik görgős vagy kúpgörgős csapágyazással csatlakoznak a kerethez. Mivel a hengertagok hossza általában 2,5–3,5 méter, így ezzel azonos munkaszélességig általában egy hengertagból álló egyszerű, függesztett, a traktor mellső vagy hátsó hárompontfüggesztéshez csatlakoztatható kivitelben érhetők el.

4,5 méter munkaszélességtől fölfelé már a több tagból álló, vontatott modellek az elterjedtek. Ezek hidraulikusan összecsukható keretrendszerrel rendelkeznek, és több modellnél, a talajegyenetlenségek követése érdekében, a hengertagok keretcsatlakozása a fővázhoz himbarendszerű, királycsapos megoldású. A hengerek késvonalterhelése vízfeltöltéssel növelhető, általában tagonként feltöltés nélkül 1 500–2 000 kg súlyúak, amely önmagában is megfelelő terhelést biztosít a optimális vágáshoz, de amennyiben a szárvastagság megköveteli, a súlynövelés indokolt lehet. A különböző gyártók nagy hengerátmérőjű modelljei konstrukcióban nagyon hasonlóak, ami részben az egyszerű felépítésnek is betudható. A megfelelő hatékonyságú vágásminőség eléréséhez a hengereknek magas fordulatszámon kell forogniuk, hogy a kések hirtelen nagy erővel hatoljanak az aprítandó növényszárakba. Így az ideális munkasebességet általában 15–25 km/h között kell megválasztani.


1. kép. Vontatott háromtagú, nagy átmérőjű késes száraprító henger


2. kép. Mellső és hátsó hárompontfüggesztésre egyaránt csatlakoztatható, nagy átmérőjű száraprító henger

Ilyen munkatempó mellett egy 4–6 méteres munkaszélességű, több tagból álló vontatott modellel akár 8–10 ha/h területteljesítmény is elérhető, míg azonos munkaszélességű, hagyományos, kalapácsos, vízszintes tengelyű szárzúzóval 8–10 km/h munkasebesség mellett ez az érték 2,5–3,2 ha/h.

Kisebb átmérőjű, 6–8 késes aprítóhengerek

A száraprító hengerek másik csoportja már több szempontból is szélesebb konstrukciós eltéréseket mutat. A kisebb, 370–550 mm átmérőjű késes hengerfajta az elmúlt néhány évben jelent meg. Először talajművelő eszközök kiegészítő művelőelemként találkozhattunk velük, majd önálló munkagépként is elérhetővé vált. Egyre több olyan modell is előfordul, ahol két késes hengerelemet egymás után párban alkalmaznak. A hengertag általában nyitott palástú, és mindössze 6–8 hardox vagy karbonacél késelem található rajta. Ezek vagy osztottan, vagy egyvonalban kerülnek elhelyezésre a hengeren. Van olyan modell, amelynél spirál vonalban, míg más típusoknál „V” alakban vannak a kések, de itt is előfordul a tengelyvonalat követő elrendezés is. Késvonalterhelésük kisebb, de ezt az önálló munkagépként üzemeltetett verziók jó néhány típusánál pótsúlyozással növelhetjük. Itt már a merev vagy királycsapos hengerfelfüggesztés mellett megjelent a paralelogramma megoldású. A nagyobb munkaszélességű kiviteleknél az osztott hengertagok felfüggesztése lehet spirálrugóval kombinált vagy gumibetétes túlterhelésbiztosítású, de vannak hidraulikus munkahengeres, hidroakkumulátoros megoldású verziók is. Itt is jellemző, hogy 3,5 méterig általában függesztett, 4-4,5 méter felett pedig többtagú, vontatott, összecsukható rendszerű, és vázkeretük leginkább a hagyományos háromtagú vontatott rögtörő tömörítőhengerekéhez hasonló. Több esetben előfordul, hogy a nagyobb, 4–6 méteres munkaszélességű modellek is függesztett, de összecsukható vázú kivitelben érhetők el. Rendeltetésük és felhasználási területük lényegében hasonló a nagy átmérőjű versenytársaikéhoz, de itt a kisebb átmérő és az ezzel arányosan nagyobb kerületi sebesség miatt alacsonyabb munkatempó mellett is azonos hatékonysággal dolgoznak, mint a nagyobb hengerrel rendelkező konkurenseik. Ez a tulajdonság leginkább a talajművelő géppel egy menetben, gépkapcsolatban történő alkalmazásukat javítja nagyban, hiszen egy szántóföldi kultivátorral nem tud minden esetben 15-20 km/h munkasebességgel dolgozni egy erőgép. Mint ahogy fentebb már említettük, ez a késes hengerfajta talajmunkagépek kiegészítő művelőelemeként jelent meg először, és ma már számtalan művelőeszköz kiegészíthető ilyen kis átmérőjű késes henger elemmel. Szántóföldi kultivátorok, rövidtárcsák művelősorának legelső elemeként, de már Crosskill vagy Cambridge tömörítőhengerek, illetve direktvetőgépek kiegészítőjeként is találkozhattunk vele. A szármaradványok aprítása mellett kiválóan alkalmazhatók a zöldtrágya talajba forgatását megelőző előkészítésére, aprítására. Munkagépek kiegészítőjeként, illetve önálló aprítóhengerként is több esetben kombinálják hullámos vagy késes tárcsasorral, így a felaprított szármaradvány, illetve zöldtrágya még rövidebb elemekre szeletelődik, és a talaj felső 2-3 cm-es rétegébe is bekeverésre kerül. Mulcsműveléses, forgatás nélküli talajművelés esetén nagyon jól ki tudja egészíteni a szántóföldi nehézkultivátor munkáját, és a művelőeszköz szármaradvány-bedolgozó hatása jobban tud érvényesülni, továbbá elősegíti a növényi maradványok lebomlásának, szerves anyagként való hasznosulásának folyamatát.


3. kép. Front- és hátsó hárompontfüggesztésre csatlakoztatható, kisebb átmérőjű késhengerrel szerelt modell, síktárcsasorral kombinálva


4. kép. Osztott késelrendezéssel, gumibetétes túlterhelésvédelemmel szerelt száraprító henger

Közös jellemzők és alkalmazás

Mindkét csoportba tartozó késes aprítóhenger esetében, a repce, napraforgó vagy kukoricabetakarítás után a szár aprítását csak a 3–4 nappal az aratást követően végezzük, így ekkora a visszamaradt álló szármaradvány már kellő mértékben veszít nedvességtartalmából, és a kések aprító-vágó hatékonysága ideális mértékű lesz, könnyen roppan meg a kések terhe alatt a vastagabb szár is. A kisebb átmérőjű konstrukciók alacsonyabb, 10–15 km/h munkasebesség mellett is hatékony munkát végeznek, míg a nagy átmérőjű hengerek munkájához a fentebb már említett 15–25 km/h az optimális tempó.

Bár a hazánkban alkalmazott kukoricacső-törő adapterek túlnyomó része fel van szerelve szárzúzó berendezéssel, de ezek munkája után a kb. 15–20 cm-es tarlómagasság, vagyis levágott kukoricaszártő és koronagyökérzet marad. Ha a területet még kezeljük késes száraprító hengerrel, akkor ezek az aprítás nélkül maradt részek is szétvágásra kerülnek. Viszont, ha lehetőségünk van a késes hengerrel való száraprításra is, akkor érdemesebb nagyobb, 30–40 cm-es tarlómagasságot hagyni, a betakarításkor.


5. kép. „V” késelrendezésű aprítóhengerrel szerelt Cambridge henger


6. kép. Rögtörő tömörítőhenger-vázba épített, vontatott késes száraprító henger

A nedvesebb talajkörülmény viszont valamilyen mértékben ronthatja az aprítás hatékonyságát, hiszen a késeknek szükségük van a szár kettévágásához bizonyos talajellenállásra, amelyet egy felázott talaj kevésbé tud szolgáltatni. Éppen ezért a szármaradvány kiszáradása mellett ezért is fontos, hogy a betakarítás után pár napig pihenni hagyjuk a területet, mielőtt bevetjük rajta a száraprító hengert. A késes hengerek úgy vannak kialakítva, hogy az öntisztuló képességük a nedvesebb körülmények között is hatékony. Teljesítményigényük viszonylag kicsi, méterenként kb. 25–35 LE, így üzemeltetési költségük is jóval alacsonyabb, mint a hajtott rendszerű szárzúzóknak. Munkaszélességtől függően hektáronként 2,5–4,5 literes üzemanyag-fogyasztással üzemeltethetők. Fentebb már említettük, hogy a magasabb munkasebességnek köszönhetően mennyivel nagyobb területteljesítmény érhető el a száraprító hengerrel való szárzúzással, mint a hajtott mulcsozógépekkel. Míg a TLT-hajtású mulcsozók, a kombájnok és szállítójárművek által letaposott, elfeküdt szármaradványokat nem tudják felaprítani, addig a késes hengerek ezeket sem hagyják szétvágatlanul. További előnye még a késes hengereknek, hogy az alacsonyabb üzemeltetési költség mellett fenntartásuk, karbantartásuk is jóval kevesebb energia- és költségráfordítást igényel. Egyszerűbb felépítésüknek, masszív szerkezeti elemeiknek köszönhetően üzembiztonságuk is magasabb. Mint ahogy fenti összeállításunkból is kiderül, a száraprító hengerek alkalmazásának számtalan előnye van, többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben, a piaci megjelenésüket követően sok munkagépgyártó felvette a kínálatába, és egyre több felhasználó alkalmazza ezeket az eszközöket.

Farkas Imre

késes henger mulcsozás száraprító henger szárzúzás szárzúzó