Pénzmozgások az év első felében

Érződik a járvány okozta zűrzavar a támogatások összetételében és a hitelek növekedésében is az agráriumban. De a válság ellenére erős volt a beruházási kedv az év első felében, különösen a sertéstartók voltak optimisták. Állatot egyébként már szinte csak a cégek tartanak, az egyéni gazdák főként a szántóból élnek. Az Agrárközgazdasági Intézet Pénzügyi Hírlevélét szemlézzük.

 


A szántóföld köztudottan hozza a pénzt (fotó: Horizont Média)

 

Több piaci támogatásra volt szükség

Az első 6 hónapban az agrárium és a vidék fejlesztését célzó támogatási összeg 78:22 arányban oszlott meg az uniós és a nemzeti forrás között. Európai uniós forrásból 224,3 milliárd, hazai forrásból további 61,6 milliárd forint kifizetése valósult meg 2021. június 30-ig. 2020 azonos időszakához képest csökkentek a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztést célzó kifizetések is. Nőttek viszont a piaci támogatás címén nyújtott összegek 0,9 milliárd forinttal: uniós és nemzeti forrásból együttesen 7,1 milliárd forintot folyósítottak 2021-ben.

A programok közül az iskolatej program támogatására az uniós és hazai forrásokból összesen 2 milliárd forintot, az iskolagyümölcs-program támogatására 1,5 milliárd forintot fordítottak. Az egyes speciális szövetkezések támogatására 2,4 milliárd, az egyes állatbetegségek ellenőrzésére és felszámolására 475,4 millió forint folyósítása történt meg. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 268,1 millió forint kifizetés valósult meg. A borászati ágazat további 350,7 millió forint támogatásban részesült a belpiaci intézkedések keretében.

 

 

Az időjárás és a Covid kezelése

Tisztán nemzeti támogatások jogcímeire 43,8 milliárd forint támogatási összeget folyósítottak 2021. június 30-ig. A kifizetések számottevő részét, 42,7 százalékát az agrárkárenyhítés keretében fizették ki. A termelőket ért agrárkárok enyhítése a gazdálkodók befizetéseiből és az azt kiegészítő hazai költségvetésből valósul meg. Az állatbetegségek megelőzésére és az állati hulla ártalmatlanítására 8,9 milliárd forint, továbbá állatjóléti támogatásokra 6,6 milliárd forint támogatásban részesültek az állattartók. Az átmeneti nemzeti támogatások összege a tárgyévben 2,6 milliárd forint volt.

 

 

A beruházások pörögtek, kellett a hitel

Az Agrárminisztérium adatai alapján a mezőgazdaság hitelállományának növekedési üteme az első félévben meghaladta az élelmiszeriparét: előbbi 11,1 százalékkal, utóbbi 8,2 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ennek eredményeképpen a mezőgazdaság hitelállománya 861,5 milliárd forintra, az élelmiszeriparé 573,8 milliárd forintra emelkedett 2021 második negyedévének végére. A hitelállomány bővüléséhez a Covid-19-járvány enyhítését célzó vállalati hitelmoratórium is hozzájárult azáltal, hogy a tőketörlesztés átütemezése az állomány kifutását lassította.

 

Beruházási láz az állattenyésztésben

A mezőgazdaság hitelállományának több mint felét a társas vállalkozások tudhatták magukénak, ami 470,3 milliárd forintot jelentett. Az egyéni gazdaságok 45,4 százalékos részesedése 391,2 milliárd forintnak felelt meg. A társas vállalkozások körében a hitelállomány bővülése 14 százalékos volt, míg az egyéni gazdaságok körében kisebb volt a lendület: 7,8 százalékkal nőttek a hiteleik. Mindkét körben a beruházási hitelek a dominánsak. Lényeges különbség viszont, hogy a társas vállalkozások körében a hitelállomány jelentős része, 41,4 százaléka az állattenyésztéssel foglalkozókhoz került. A szántóföldi növénytermesztők „csak” 37,4 százalékos tortát hasítottak ki maguknak a felvett hitelösszegből. Alább a többi összeg látható.

 

 

A sertéstartók voltak jó pozícióban

Az állattenyésztésen belül különösen a sertéságazatban tapasztalható nagy hitelfelvételi kedv, ami a megnyíló korszerűsítési pályázatok és a korábban magas profitot hozó piaci helyzet függvényében érthető is. Végre voltak tartalékok és lehetőség is a beruházások elvégzéséhez. A szegmens hitelállománya az előző év azonos időszakához képest több mint másfélszeresére nőtt. A baromfiágazatban már jóval kisebb volt a növekedés üteme, az ágazat hitelállománya 13,2 százalékkal emelkedett.

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások hitelállománya, 20,5 milliárd forinttal nőtt az előző év azonos időszakához képest (kertészettel együtt). A növekedéshez lenagyobb mértékben a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek járultak hozzá, amelyek állománya több mint másfélszeresére bővült egy év alatt.

 

Az egyéni gazdák a szántóból élnek

A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságokon belül a szántóföldi növénytermesztőkhöz köthető a hitelállomány messze legnagyobb része, 62,4 százaléka. Az állattartással foglalkozók a hitelállomány további 16,1 százalékát, a kertészeti ágazat pedig 11,5 százalékát adta 2021 II. negyedévének végén.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Vége az NHP-nek, jön a még olcsóbb hitel

A gabonatermesztők álmodhatják a legnagyobbat

 

agrár állattartó beruházás hitel kárenyhítés kifizetés mezőgazdaság nemzeti szántóföld támogatás uniós vidékfejlesztés