A lencse teljes genomszerkezetét feltárják a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói. Jöhetnek a stressztényezőkkel szemben ellenállóbb, még jobb aminosavösszetételű lencsék.
Méltánytalanul elhanyagolt hüvelyes növényünk (forrás: kep.cdn.indexvas.hu)
Belelátunk a magba
Hazánkban 26 intézményben több mint 70 tudomány területen, 400 projekt során alkalmazták eddig azt a szuperszámítógépeket, ami elvégezte a feladatot. Az új fajták előállítását célzó kutatás bekerült a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a HPC Kompetencia Központ tíz legérdekesebb projektje közé. „A szuperszámítógépet a XXI. század laboratóriumának is szokás nevezni, nélkülözhetetlen eszköze lett a modern biotechnológiai és genomikai tudományos tevékenységnek. Kutatásunkban egy télálló lencsefajta örökítőanyagát (DNS) szekvenáltuk meg. A projekt eredményeképpen a lencse genetikai információja birtokában lehetővé válik a molekuláris genetikai szelekcióval segített növénynemesítési munka végzése” – mondta el Dobránszki Judit, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) vezetője a hirek.unideb.hu-nak.
A szakember kifejtette, hogy a lencse kitűnő étkezési értékű, főként magjáért termesztett kultúrnövényünk. Napjainkban az egészséges táplálkozás előtérbe kerülésével jelentősége felértékelődik. Mivel étkezési értéke mellett kiváló takarmány is, így a teljes növény hasznosítható. „A lencse könnyedén beilleszthető a környezetkímélő, fenntartható gazdálkodásba. Ezért is fontos a növény genomjának megismerése. Kutatásunk során 14 különböző fenofázisból, azaz fejlődési stádiumból gyűjtöttünk növénymintákat. Mindegyik növekedési stádiumban mRNS-szekvenálást végeztünk, hogy meghatározzuk a lencsegéneket és azok működését. Ezen információk alapján képesek leszünk pontosan meghatározni és leírni a lencse teljes DNS-bázisszekvenciáját és annak működését” – fejtette ki a kutató.
Ellenállóbb, egészségesebb lencsék
Hidvégi Norbert, az AGBK tudományos kutatója hozzátette: az evolúció, valamint a kultúrnövényként történő nemesítés során a lencse számos ismétlődő (repetitiv) szekvenciát halmozott fel a genomjában, ami megnehezíti a kutatók munkáját. „A teljes genomszekvenálás során többféle módszert kombinálunk, hogy hatékonyabb és pontosabb képet kaphassunk a lencse tulajdonságait kódoló örökítőanyagról. A 14 darab fenofázisból származó mRNS-szekvenálással csaknem 120 ezer gént tudtunk azonosítani” – ismertette a kutatás eddigi eredményeit a szakember. A bioinformatikai és molekuláris genetikai elemzéseket a jövőben szántóföldi vizsgálatok egészítik ki. Az eredményeknek köszönhetően lehetőség nyílik új, a klimatikus változásokhoz jobban alkalmazkodó, abiotikus és biotikus stresszekkel szemben ellenálló, illetve javított aminosavgarnitúrával rendelkező fajták előállítására.
Lásd még a témában:
A génszerkesztés a klímastratégia része lehetne – Segít a Nobel-díj?
Látható gének: mindennap teremtünk, még ha ez félelmetes is
