Hogy ne az elsózott levest sózzuk tovább…

Írta: MezőHír-2021/08. lapszám cikke - 2021 augusztus 14.

Az Európai Unió egy sokkal zöldebb mezőgazdaságot szeretne, ezért a gazdáknak 2023-tól új szabályoknak kell megfelelniük, ráadásul támogatásaink is függnek majd a műtrágyamennyiségek csökkentésének mértékén, a növényvédőszer-felhasználásunk és a biogazdálkodásunk arányain. Tehát nehezített pályán kell versenyben maradnunk. Erre fel kell készülni, amihez termékeivel és szolgáltatásaival is segítséget tud nyújtani a Danuba, amely cég a tevékenységéről és kínálatáról tiszavasvári bemutatóján tájékoztatta a termelőket.

 

Zajácz István ügyvezető
Zajácz István ügyvezető

 

Fából vaskarika, avagy a heterogén homogenitása

Sok termés (és bevétel) veszik el vagy akár meg sem terem, ha nem ismerjük talajainkat. Sokan például nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy a talaj szervesanyag-tartalmának 1%-os növelésével plusz 20 mm csapadékot meg tudna őrizni a talajunk, vagy akár 6 kg-mal is növelhetnénk a felvehető kén és foszfor mennyiségét. A Danuba rendezvényén hallhattunk például arról a 800 hektáron eddig is eredményesen gazdálkodó termelőről, aki egy precíz talajvizsgálat után látta csak be, hogy káliumot már rég nem kellene adni a talajának (sós az már így is), cinkre viszont már kiéhezett a földje. A Danuba által ajánlott talajszkennelés a talaj elektromágneses terét vizsgálja, a kinyert adatok jelzik a talaj kötöttségét és szervesanyag-tartalmát, aminek ismeretében már technológiai döntéseket is lehet hozni. A jobb területeken magasabb tőszámmal is vethetünk, gyengébb képességű talajainkon viszont a javítástól várható csak jobb termés. Később pedig egy műholdas NDVI-térkép segítségével követhetjük nyomon a fejlődést, így például a gyenge állományt nitrogénezhetjük, a sűrűt viszont épp óvnunk kell a túltáplálástól, ezzel a betegségektől és megdőléstől.

 

A rák és a humusz esete

A Danuba a szolgáltatásai mellett termékeivel is hozzájárul a termésnöveléshez. Ilyen terméke például a kanadai rákok páncéljából előállított, kitozán tartalmú SoftGuard növényi immunerősítő, a min. 28% szervesanyag-tartalmú BlackJak humusztermék, a folyékony Ino Myc és a mikrogranulált MikoMax mikorrhizagomba, a hűtést sem igénylő Ino Bact N-Cell szárbontó vagy a Tricho Immun trichoderma predátor.

A Virginia államban élő David Hula többszörös kukoricatermesztő-rekordernek számít, hektáronkénti 41 tonnájával, így mindenképp megszívlelendő a tanácsa, miszerint legyen bármekkora is a kukoricaföldünk, abból egy táblát szánjunk mindig a kísérleteinknek, hisz a saját tapasztalat minden jó tanácsnál többet ér. A Danuba-rendezvénynek is ez volt az egyik célja: rávilágítani, hogy saját talajunk igényeit megismerve válasszunk majd vetőmagot, tápanyagot, sőt, technológiát is. Ráadásul jelenleg pályázati forrást is igényelhetnek a termelők a megfelelő szaktanácsadás igénybevételéhez. A Danuba által nyújtott, 5 éves precíziós szaktanácsadás – épp a támogatás kapcsán – évente hektáronként csak 2 500 Ft-ba kerül – ez az adat is elgondolkodtató.

 

drón

 

Megérkezett a drónos permetezés
Még mielőtt mindenki a fejéhez kap, tisztázzuk: a jelenlegi szabályozások értelmében Magyarországon (és az egész unió területén) növényvédelmi munkára drónt alkalmazni tilos – amire Jordán László, a Nébih igazgatója is felhívta a rendezvényen megjelent gazdák figyelmét. Jelenleg is gőzerővel folyik a drónok típusengedélyeztetése, a jogszabályi háttér felállítása, a növényvédelmi drónpilóták képzésének megszervezése és nem utolsósorban a növényvédő szerek újbóli engedélyeztetése. Jelenleg állományfelvételezésre és lombtrágyák, biostimulátorok, biológiai termékek kijuttatására van csak lehetőség.
A Danuba gépparkjában T16-os és T20-as DJI drónok szerepelnek, amikkel óránként 4–6 hektár kezelését tudják vállalni, 10 l/ha-os lémennyiséggel, RTK-hálózat segítségével már cm-pontossággal. A tiszavasvári rendezvényen az erős szél közbeszólt, így „csak” üresjáratban láthattuk a drónokat a kukoricatábla felett.

 

Sándor Ildikó

 

www.danuba.hu

danuba logo