Agrárlogisztika: a fontos kapocs

Napjainkban az agráriumban a logisztika éppen olyan fontos terület, mint egyéb más gazdasági ágakban. Méghozzá azért, mert a mezőgazdaság számos ponton kötődik a kül- és belkereskedelemhez, valamint további gazdasági szektorokhoz.

 

 

Behozta a lemaradását

Két-három évtizeddel ezelőtt maximum mint valamiféle csodált idea jelent meg itthon, egyes haladó szemléletű tankönyvekben a logisztika kifejezés, amely az akkori körülmények között tartalmilag szinte egyenlő volt a „szállítás” szóval. A gyakorlatban a mezőgazdasági áruféleségek egyik helyről a másikra történő eljuttatását foglalta magában (esetenként kibővítve a tárolással, raktározással). Napjainkra eljutottunk oda, hogy az agrárlogisztika a maga komplexitásában ugyanúgy értelmezhető cselekvésegyüttes – amely a klasszikus szállítmányozási tevékenység mellett a marketing, a kontrolling, a minőségbiztosítási, a vállalatirányítási tevékenységet és az informatikát is magában foglalja –, mint például az iparban vagy egyéb más gazdasági ágakban. Az elmúlt évtizedek alatt a mezőgazdaság ilyen téren is sokat fejlődött, sokat tanult. A mezőgazdasági közép- és nagyvállalati szinten a piac szereplői részéről igény van a legújabb technológiák (mind gépi, mind szoftveres oldalon) bevezetésére.

Az önvezető traktor, a célspecifikus drónok, a robottechnika – és még sorolhatnánk évtizedünk nagyszabású innovációit – már nem a futurisztikus jövő álomszerű eszközei, hanem részben valóságosan is elérhető dolgok. Persze az új fejlesztések közül a kisebb gazdaságokhoz leginkább csak a mobiltelefonra/pc-re készített applikációk jutnak el.

 

Piaci szereplők koordinált együttműködése

Talán első megközelítésben nem úgy tűnik, de valójában agrárlogisztika olyan sokszereplős rendszer, amely több partner összehangolt munkáját feltételezi.

A hatékony agrárlogisztikához az alábbi piaci szereplőknek kell partnerségben együttműködniük:

  • termelők,
  • kereskedők (felvásárlók),
  • feldolgozók,
  • vevők (végfelhasználók),
  • logisztikai szolgáltatók,
  • informatikai szolgáltatók,
  • pénzügyi finanszírozók (pénzintézetek, magántőke és az állam, valamint az EU).

 

Ahogy mondani szokták: egy lánc erősségét a leggyengébb láncszem erőssége határozza meg. Ebből fakadóan folyamatos monitoringozásra szorul a teljes logisztikai lánc annak érdekében, hogy az adott helyen feltárt gyenge pontok megerősítésre kerülhessenek.

 

A termelés eredményessége

Ma már a mezőgazdasági vállalatok között is éles piaci verseny van. Az is jól látszik, hogy a tevékenység eredményessége nagyban a piaci igényekhez történő rugalmas alkalmazkodástól függ. Napjainkra a termékek előállítása és a kapcsolódó szolgáltatások költséghatékony biztosítása komplexebb lett, mint egy vagy két évtizeddel ezelőtt. Ennek egyik jellemzője az, hogy a termék előállításához és piacra viteléhez kapcsolódó szolgáltatások kifejlesztése sokkal eszközigényesebb (és persze forrásigényesebb). Nagyvállalati szinten az új mezőgazdasági termékek piacra vitelét is részletes elemzések és modellezések előzik meg. Ma már a hatékonyság szempontjából elképzelhetetlen, hogy az adott folyamaton belül résztevékenységet végző üzleti partnerek együttműködése ne legyen szorosabb. Ez alapvetően szükséges ahhoz, a folyamatok felgyorsuljanak, aminek végeredménye a versenytársaiknál jobb termék előállítása.

 

Fókuszban a szegmensek

Logisztikai szempontból az agrárszektorban két fő szegmens (az árutermelési tevékenység és a felvevőpiacok) összehangolására helyeződik a hangsúly. Abban az esetben, ha ennek a hatásfoka eléri a kívánt szintet, úgy a termelőknél, a közvetlen vásárlóknál és a feldolgozóknál egyaránt hatékonyságnövekedés valósul meg.

Az agrártermelés szempontjából két folyamattal szükséges elsődlegesen foglalkozni. Ezek közül az egyik a gazdasági folyamatok integrált együttműködése. A másik kiemelt folyamat a technológiai rendszerváltás, ami lehetőséget biztosít a hagyományos tömegtermelésről a piaci igényeknek megfelelő minőségű termék előállításra való váltásra.

Az európai trendeknek megfelelően hazánkban is felerősödött az a folyamat, amelyben a hagyományos beszállítók szerepét (az agrárszektorban és a kereskedelemben) az integrációs struktúrák vették át. A hálózati szemléletben létrehozásra kerülő irányítási rendszer a logisztika és az informatikai struktúrák szélesebb körű elterjedésének köszönhetően jelent meg az agráriumban is.

 

A kor legújabb technikai vívmányai már jelen vannak

Ha áttekintjük a mezőgazdaság fejlődésének történetét, azt figyelhetjük meg, hogy az adott kor vívmányai csak jelentős fáziskéséssel jelentek meg az agrárgazdálkodásban. Napjainkban, közép- és nagyvállalati szinten ez a technológiai szakadék megszűnt. A legmodernebb technológiák/technológiai eszközök már jelen vannak a mezőgazdaságban. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az „update” törekvés nagyon tőkeigényes folyamat. A hazai mezőgazdaság – a támogatások ellenére – ma még mindig forráshiányos ágazat, így a modernizálás még a középvállalati szinten sem mindenkinek elérhető. Nem is beszélve a feltörekvő kisvállalkozásokról.

Mitől függ az innovatív technológiák széles körű alkalmazása és elterjedése? Többek között attól, miként sikerül megosztani a tapasztalatokat a gazdálkodók szélesebb körével, valamint hogy hogyan lehet a bevezetéshez/alkalmazáshoz forrást biztosítani. Gazdálkodás szempontjából korunk egyik meghatározó kifejezése a versenyelőny. A versenyelőny és az innováció szorosan összetartozó fogalmak. Hiszen az előbbi az utóbbi hiányában csak nagyon rövid ideig tartható fenn. Versenytársaival szemben a vállalkozásnak akkor van versenyelőnye az adott piacon, ha magasabb jövedelmezőséggel képes termelni, mint a konkurencia. Az agráriumban számos olyan terület van, ahol alkalom nyílik az innovációra. Ilyen lehet például a költségek racionalizálása a termék minőségének romlása nélkül; céltudatosan megtervezett kooperáció a logisztikai lánc mentén a partnerekkel; az egymást kiegészítő erőforrások, képességek és szakértelem kiaknázása a kölcsönös előnyök, közös érdekek mentén.

A hazai agrárium fejlődése szempontjából nagy jelentősége van az olyan uniós szintű programoknak, mint a SMARTPROTECT, ami egy tematikus hálózat. Tevékenységét az interregionális tudáscserére összpontosítja a gazdák és a tanácsadók számára, méghozzá azzal a céllal, hogy ösztönözze a tudás áramlását az EU egészén belül, különös tekintettel az integrált növényvédelem és a precíziós gazdálkodás területére.

 


A hagyományos beszállítók szerepét az integrációs struktúrák vették 

 

Partneri együttműködés

Mit jelent az agrártermékek logisztikai rendszere? Erre a kérdésre azt a rövid választ adhatjuk, hogy a termelési és értékesítési lánc szereplőinek partneri együttműködését, amelyben minden szereplő megtartja a függetlenségét, de erőforrásaikat egy közösen meghatározott cél érdekében összehangolják, az általuk létrehozott produktumokat koncentráltan viszik a piacra. A gyakorlatban egy könnyen alkalmazkodó, rugalmas rendszerről van szó, ebből következően az erőforrások összehangolása és az együttműködés szintje mindig a piaci körülmények figyelembe vételével valósul meg.

A hatékony működés alapfeltétele a hálózatként történő működés, vagyis a szereplőknek (termelők, felvásárlók, feldolgozók, finanszírozók stb.) összehangoltan kell tevékenykedniük. A teljes folyamatban résztvevő üzleti partnerek – a termelőktől az értékesítőkig, a szállítmányozóktól a finanszírozókig – a nagyobb eredményesség és versenyképesség érdekében (előremutató módon) csak összehangolt logisztikai rendszerben működhetnek.

 


Egy kis- és középvállalkozás is profitálhat abból, ha együttműködik egy logisztikai tanácsadóval

 

További fejlesztésre váró területek

A hazai agráriumon belül a fejlesztésre váró területek felsorolásával oldalakat tölthetnénk meg. Így a teljesség igénye nélkül csak néhány szegmenst említünk meg. A digitalizáció a hazai agrár- és az élelmiszeriparban is vitathatatlanul jelen van. A szektor szereplőinek ez irányú tevékenységét hasonló tényezők befolyásolják, mint bármely más iparágét (pl. hatékonyság- és versenyképesség-növelés). Egyes munkafolyamatok esetén alkalmazhatók a már kifejlesztett technológiák, ugyanakkor sok esetben egyedi kutatásra és fejlesztésre van szükség az iparági sajátosságok miatt. Fejlesztésre szorul a partnerek közötti kommunikáció területe is. Gondolunk itt arra, hogy a hazai tároló- és logisztikai kapacitások – jórész a különböző pályázati források eredményes lehívásának köszönhetően – kiépítésre kerültek. Viszont az ezek közötti kapcsolat hatékonysága hagy kívánnivalót maga után. Ennek egyik negatív következménye, hogy még nehézségbe ütközik a hazai mezőgazdasági termékek külföldi piacok számára történő elérhetővé tétele, ami egyértelműen a versenyképesség ellen ható tényező. A megoldást az egyes logisztikai kapacitások közötti kapcsolat növelése/finomítása jelenti. Ennek egyik fontos pillére lehet például a külterületi úthálózat fejlesztése is.

 


Minél kiterjedtebb egy cégbirodalom, annál komplexebbek a logisztikai folyamatai is

 

Egyedül vagy segítséggel

A hatékony logisztikai folyamatok kialakítása egy bonyolult és összetett feladat. Evidens, hogy minél kiterjedtebb egy cégbirodalom, annál komplexebbek a logisztikai folyamatai is. Egy bizonyos vállalatméret felett a menedzsmentnek érdemes megfontolnia azt, hogy a logisztikai feladatait önmaga kívánja-e elvégezni, vagy azzal részben vagy egészben egy erre szakosodott céget bíz meg. Vagyis, a kiszervezés tárgya lehet a teljes folyamat vagy annak egy vagy több része. A logisztika folyamatai komplex rendszereket alkotnak, amelyek költséghatékony működéséhez érdemi felkészültség és tapasztalatok szükségesek. A hazai piacon számos olyan szolgáltatót lehet találni, akinek a portfoliójában szerepelnek az ilyen jellegű tevékenységek. Amennyiben a menedzsment a tevékenység kiszervezésében gondolkodik, érdemes konzultálni ilyen cégekkel, sőt, érdemes őket versenyeztetni annak érdekében, hogy adott esetben a legoptimálisabb szerződés szülessen meg.

A kisvállalkozások esetén nem feltétlenül gazdaságos a logisztika kiszervezésében gondolkodni. Viszont egy kis- és középvállalkozás is profitálhat abból, ha együttműködik egy logisztikai tanácsadóval, hiszen a „külső megfigyelő” könnyebben észrevesz olyan momentumokat, amelyek megváltoztatásával növekedhet a cég hatékonysága.

 

SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY

 

agrár agrárlogisztika együttműködés innovatív technológiák kommunikáció kontrolling logisztika marketing mezőgazdaság minőségbiztosítás összehangolás raktározás SMARTPROTECT szállítás szállítmányozási tevékenység tárolás vállalatirányítás