Két példa, két módszer: tapasztalatok a sávműveléssel

Egy-egy inputanyagon olykor meglepően sokat spórolnak azok, akik a sávművelésbe belevágtak, de egyikük sem ezt emeli ki a technológia legfőbb előnyeként. Van egy szempont, ami ma már ennél is fontosabb: a termésbiztonság.

„63 éves vagyok, de amikor a családi gazdaságban meghalt apósom és sógorom, megfogadtam, hogy tovább folytatom. Nagyon fontos, hogy mindig legyen valaki, aki továbbviszi az örökséget. Most úgy tűnik, a sógorom középső lánya lesz az, aki hajlandó erre. Neki szeretnék mindent átadni, de nem úgy, ahogy én vettem át. Olyan fejlesztésbe kezdtem, aminek a gyümölcsét én már nemigen fogom élvezni, de ő hosszú éveken át korszerű gépparkkal, technológiával dolgozhat” – meséli Bogár József, aki Fejér megyében, Kajászó és Velence környékén művel 430 hektárnyi, átlagos minőségű területet. Nem ő az egyetlen, aki a gépesítés egyik okaként a generációváltást említi. Vissza-visszatérő történet ez, legalább annyira fontos mozgatórugója a korszerűsítésnek, mint az inputtakarékos gazdálkodás igénye. A fejlesztés itteni irányát az is meghatározta, hogy egyre kevesebb a tenyészidőben hasznosítható csapadék mennyisége, ezért minél kevesebb művelettel és minél több mulcs hagyásával érdemes a földet művelni.

 


25 centi művelt sáv éppen elég (forrás: Kverneland)

 

Ahol a repce is kapásnövény

„Négy éve kezdtük a sávos művelést, repcével. A sortáv sokaknak hihetetlenül nagy, 76 centi, mint bármelyik más kapásnövénynél. Persze megfelelő repcevetőmagot is kellett találni hozzá, olyan hibridet, amelyik képes benőni, hasznosítani ezt a teret. Több hibriddel is kísérleteztem a táblában, leginkább a KWS Umbertója vált be” – árulja el a gazdaságvezető. A búzatarlót nem szabad bolygatni nyáron, a repce vetése előtt csak azt a sort húzzák meg, ahová aztán a mag kerül. Így a mélyben mindig marad elég nedvesség, nincs az a forró nyár, ami után ki ne kelne itt a repce. A nyolcsoros Orthman sávos talajművelőt egy 260 lóerős John Deere traktor húzza. A traktor elejére a folyékony starter trágya kerül, míg hátuljára a vetőgép és a gyomirtó tartálya.

„Az Orthman cég által gyártott sávhúzó mellett a kultivátora is nagyon robusztus, a mélyben is jól dolgozik. A sorvédő lemezek kultivátorozás közben védik a növényt, emellett biztonságos gyomirtást tesznek lehetővé a sorközökben. Később pedig Nitrosolt tudok vele kiadni a kapálással egy menetben.” Bogár József kifejezetten előnyösnek tartja, hogy míg a sorokra permetlé jut, addig a sorközöket mechanikusan lehet ápolni – ezt jellemzően kétszer is megteszi a tenyészidőszakban.

 


Orthman 12 soros sávművelő (forrás: KITE)

 

30–60 százalékos megtakarítások

„A szóját is 76 centire vetettem. Tudom, hogy ez szokatlan sortáv. Tavaly össze tudtam vetni a végeredményt a szomszédéval, mivel ugyanolyan adottságú táblába, ugyanakkor vetettünk. Ő 45 centire tette a sorokat, és 100 kiló bab került egy hektárba, én 76 centivel és 50 kilóval dolgoztam. A termésünk mázsára ugyanannyi lett. Én minimum a vetőmagköltség felét megspóroltam, de műveletből is kevesebbre volt szükségem.”

A vetőgép egy precíziós John Deere egység (JD 1765 NTPP), amelyik10-12 km/h sebességgel, differenciáltan juttatja ki a magot (a mélység állandó). Előtte egy sávtisztító dolgozik, a sorközökbe pedig azonnal érkezik a gyomirtó. Az ilyen magas színvonalú műszaki termékek nagy beruházási értéke miatt természetes elvárás, hogy legalább az egyéb költségek terén megtakarításokat érjen el velük az ember. Bogár József tapasztalatai szerint sorközbe szórva egyharmad mennyiségű herbicidre van szükség, mintha a teljes felületet kezelnénk, vagyis nemcsak a vetőmagból fogy észszerűen kevés, de a vegyszerből is. Műtrágyából nagyjából ugyanannyi kell, mint régen, de mivel ez is igény szerint differenciáltan kerül ki a táblába, jobb a hasznosulása. „A gyomok foltszerű kezelésével még több inputot lehetne megtakarítani. Évente többször is kérek drónos állományfelmérést, ennek köszönhetően pontosan bemérhetők a problémás részek, vagy a növények nitrogénellátottsága. Tavaly a napraforgótáblában a korábbi 200 literes permetlémennyiséget 40 literre, azaz 80 százalékkal tudtam csökkenteni azzal, hogy csak a bemért foltokat kezeltem. Sajnos a traktornak így is be kellett járnia a területet. Igazán annak lenne értelme, ha magát a gyomirtást is a drón végezné” – jegyzi meg a szakember. Nagyobb költség a műtrágya, és bár ezen nem lehet spórolni, fontos célzottabban kiadni. A gazdaságban ötévente van talajmintavétel, ami nagyon kevés információt ad az egyes növények tápanyag-ellátottságáról. Egy drónnal azonban olyan pontos kijuttatási térképek készíthetők, amik megkönnyítik a folyékony nitrogén célzott kiadását. A kombájn hozammérőjének adatait és a műholdas térképeket is fel lehet használni információnyerésre. Az ilyen szolgáltatás igénybevétele már semmiség a gépek árához képest.

 


Sorközbe szórva egyharmad mennyiségű herbicidre van szükség, mintha a teljes felületet kezelnénk

 

Szerválasztási szabadság

Az inputmegtakarításon túl a szerválasztási szabadság sem lebecsülendő egy ilyen sorközművelővel. Ha a kultúrnövény sora a lemezeknek köszönhetően teljes védettséget élvez, akkor a szokásosnál agresszívabb vagy kevésbé szelektív gyomirtókhoz is nyúlhatunk. A mérsékelt talajbolygatásnak persze vannak hátulütői is. Négyévente nemcsak a talaj átszellőztetése, hanem a pocokjáratok lerombolása is esedékessé válik. Egy sűrűkéses mélylazító mindkét problémára megoldás lehet. A szármaradványokon található kórokozók (vagy az utóveteményre káros szermaradványok) miatt az ekét sem dobták ki, bár utóbbi problémát másképp szeretné kezelni Bogár József. „A traktor elején lévő tartályba szárbontó talajbaktériumot is tehetek. Ez a fuzárium miatt nagyon fontos lenne olyankor, amikor egy korai kukorica után búza kerül ugyanabba a táblába. Az apróra szecskázott kukoricaszárat a vetéssel egy menetben lehetne lefújni a készítménnyel” – tervezi a következő agronómiai fejlesztést a gazdaságvezető.

A gépi beruházások lépésről lépésre, lízingszerződésekkel valósultak meg. A 8335R JD traktor után Bogár József a meglévő 5 éves JD T kombájnt egy új, S670 i hozammérős gépre cserélte. Azután jött a sokfunkciós Orthman kultivátor, majd a mérleges, differenciált szórásra alkalmas Rauch Axis műtrágyaszóró, végül pedig egy JD 4730 HS hidastraktor. Következő lépésként a folyékony műtrágya talajba injektálását szeretné megvalósítani. Úgy gondolja, a kukoricába virágzásakor ez egy utolsó, fontos lökést adhatna az állománynak. Ehhez az injektálót a hidastraktorra kell felszerelni.

 


Mélyre hatoló repcegyökér sávművelésben (forrás: KITE)

 

Ahol az alaptrágyából fogy kevés

„Én is négy éve döntöttem úgy, hogy elegendő azt a sávot művelni, amibe vetek. Mivel műtrágyát is csak ide szórok, ezen tudtam a legtöbbet takarékoskodni. Most 25-30 százalékkal kevesebb alaptrágyával dolgozunk, a cukorrépa és szója hozamain ez mégsem látszik. Sőt, a sávművelő kultivátor nyomán mélyebbre hatolnak a növények gyökerei, a cukorrépa sem nő ki a földből aszályban. Pusztán a nagyobb répatest kisebb betakarítási veszteségének köszönhetően 12-13 százalékos termésnövekedést tudtam elérni” – sorolja saját tapasztalatait Bicsérden Berki Gyula, a B-Aranykorona Kft. ügyvezetője. A Pécs melletti település térségében agyagbemosódásos barna erdőtalajok dominálnak, Arany-féle kötöttségük 40-45, aranykoronájuk 24 körüli. Ide már kell a 380 lóerős traktor a 12 soros sávművelő elé (Kverneland Kultistrip). A munkaszélességet az indokolta, hogy a vetőgépük is 12 soros (Kverneland Optima E-Drill).

A tapasztalt szakember mindkét kultúrában megtartotta a 45 centi sortávot. Ősszel az elővetemény után egy tarlóhántást kap a terület, esetleg mélylazítást. A sávokat jellemzően már ősszel meghúzzák, azzal együtt 35 centi mélyre kimegy az alaptrágya is. Tavasszal simítóznak vagy könnyű kombinátorral elművelik a táblát. Majd a 2 centi pontosságú GPS-vezérlésnek és az automata kormányzásnak köszönhetően pontosan ráfordulnak a 25 centi széles, lazított, ülepedett sáv közepére a vetőgéppel. A sorok gyomirtását általában csak az első kultivátorozással együtt végzik el.

 

Legfőbb előny: termésbiztonság

A 35 centis művelési mélység semmi extrát nem jelent, Berki Gyula mégis úgy tapasztalja, hogy a növények gyökerei most jóval mélyebbre hatolnak. Részben ennek köszönhető, hogy ellenállóbbak az aszállyal szemben, másrészt annak is lehet szerepe, hogy nem az egész táblát bolygatta meg vetés előtt, így több víz maradt benne. A mélyebbre hatoló szójagyökér nagyobb tömeget fejleszt, rajta minden valószínűség szerint több a gyökérgümő is. Vagyis nemcsak átrepeszti a mélyebb talajrétegeket, de több nitrogént is hagy maga után.

 


A 12 soros Kultistrip (forrás: Kverneland)

 

Ennek a következő kultúrában van termésnövelő hatása. „Nem kiugróak az eredményeink, de szójából 140 hektár átlagában hozzuk a 3-4 tonnát, répából pedig 300 hektár átlagában a 60-70 tonnát. A legfontosabb, hogy kevesebb műtrágya mellett is nagy termésbiztonsággal dolgozunk” – hangsúlyozza az ügyvezető. A sávos művelést csak ebben a két kultúrában vezették be, és négyévente elvégzik a forgatást, lazítást is a gazdaságban. Ezek növényegészségügyi szempontból továbbra is fontos műveletek. A kft. egy biogázüzemet is működtet, ennek fermentlevével is gazdagítják a talajok szervesanyag-készletét. Baktériumtrágyát emiatt sem tesznek a vetőmag mellé. „Közel 10 millióba került a 12 soros sávművelő, de megérte. Emellett van több mérleges, precíz adagolású, szakaszolható műtrágyaszórónk, egy szakaszolható permetezőnk és hozammérős kombájnunk is. Öntözni nem tudunk. Azt gondolom, hogy a vetés előtti talajműveléssel eldől, hogy menynyire lesz időjárásálló az állományunk. A többi most is az égieken múlik.”

A témában lásd még cikkünket: Talajművelés – de hogyan?

 

SZERZŐ: Gönczi Krisztina

 

agrár alaptrágya aszályálló aszálytűrő baktériumtrágya drón fejtrágya forgat gyomirt herbicid hozammérő kapál kombinátor lazít mezőgazdaság műtrágya művelés nitrogén precíz sávművelés sávművelő sávos sorköz Starter szakaszol szármaradvány talaj termés termésbiztonság vegyszer vetőgép víztakarékos