Szennyezett talajok remediációja lágy- és fásszárú növényekkel

A Pannon Breeding program a klímaváltozás okozta problémákra keres megoldást. A program részfeladata a leghatékonyabb lágyszárú és fásszárú növényfajok kiválasztása, és módszerek kidolgozása nehézfémmel szennyezett talajok kezelésére.

Azt a folyamatot, amelynek során a szennyezett talajt növények alkalmazásával tisztítják meg, fitoremediációnak nevezzük (1. kép). A növények gyökereiken keresztül veszik fel a szennyező anyagokat, és szerveikben (gyökér, szár, levél) raktározzák. A technológia környezetbarát, nagy felületen alkalmazható, viszonylag olcsó, és a tisztítás folyamata során a talaj termékeny marad. Nagy tömegű szennyezett biomassza keletkezik, amelyet tüzelőanyagként vagy például bútorgyártásra lehet felhasználni. A kutatási téma szabadföldi mintaterületén (rekultivált Lovász-zugi szennyvíztisztító tórendszer, Debrecen) a talaj szennyezettségének megállapításához felszín közeli és mélységi talajminták vétele volt szükséges A tönkölybúza-, szudánifű- és cukorcirokfajták magjaival ökotoxikológiai teszteket kellett végezni.

 


Nehézfém eltávolítása a szennyezett talajból fitoremediációval

 

A szabadföldi fitoremediációs tartamkísérletek parcelláiba a tönkölybúza GK fehér vonala, a szudánifű GK Csaba hibridje, a pusztaszil (Ulmus pumila cv. ’Puszta’) és fehér fűz (Salix alba Pörbölyi fajta) telepítése megtörtént. A parcellák talajának elemtartalmára vonatkozó eredmények azt mutatják, hogy mind a szudánifű, mind a tönkölybúza esetében a szennyvíziszapból és települési zöldhulladékból készült komposztnak van hatása a talaj elemtartalmára. Előzetes eredményekből arra lehet következtetni, hogy a tönkölybúzának és szudánifűnek, mint zöldtrágyának is jelentős hatása van a talaj elemtartalmának változására. A tudományos eredmények szerint komplex fitoremediációs technológia kidolgozására lesz lehetőség, a leginkább hatékonynak bizonyult lágy- és fásszárú fajokkal, illetve klónokkal, fajtákkal.

www.pannonbreeding.hu

 

Szerző:
Kundrát-Simon Edina egyetemi docens;
Magura Tibor egyetemi tanár,
Ökológiai Tanszék
Debreceni Egyetem

 

agrár biomassza fásszárú fitoremediáció GK klímaváltozás kutatás lágyszárú mezőgazdaság PANNON BREEDING szennyezett szennyezett talajok talaj