Eldőlt, hogy két átmeneti évet követően, 2023 januárjában indul a következő pénzügyi ciklus az Európai Unióban. Addig az egyes pillér forrásai a régi rendben és jogosultsági feltételek mellett érkeznek, és részben tovább futnak a kettes pillér területalapon fizetett, többéves programjai is. Az új ciklus első kiírásaira még két évet biztosan várni kell. Viszont az Európai Unió hitelt vett fel, amely Next Generation néven bőséges forrásokat fog biztosítani az átmeneti időszakban is, továbbá az alacsony kamatozású agrárhitelek szintén a vállalkozások rendelkezésére állnak. Lapzártánk előtt a magyar és a lengyel kormány megvétózta az uniós források elosztásának jogállamisági kritériumokhoz kötését, ez újraírhatja az uniós döntési mechanizmusokat.
A Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési (kettes) pillérében a kifizetések döntő hányadát megpályázható, területalapú támogatások teszik ki. Ökológiai gazdálkodást ma bő 5 000 termelő végez több mint 300 ezer hektáron, agrár-környezetgazdálkodást (AKG) pedig bő 12 ezer gazdálkodó több mint 600 ezer hektáron. E cikk írásakor, november közepén a következőket lehet tudni ezekről a több éven át futó támogatási programokról. Azok, akik 2015-ben pályázták meg az AKG támogatási kiírást, idén december 31-én fejeznék be az utolsó évüket, míg a 2016-ban pályázók 2021 végén. Az átmeneti időszakban valószínűleg mindkét csoport részére (az elsőre biztosan) elérhető lesz egy egyéves támogatáshosszabbítás, hiszen a következő pénzügyi ciklus csak 2023-ban indul.
Ami biztos: az AKG 2015-ös csapat kap egy átmeneti évet
Az AKG-program esetében az Irányító Hatóság a kötelezettségvállalási időszak egy évvel történő meghosszabbítását tervezi, önkéntesalapon. A támogatottnak – várhatóan november 23. és december 20. között – az Ügyfélkapun keresztül kell majd nyilatkoznia arról, hogy él-e a lehetőséggel. Fontos, hogy csak és kizárólag a programban már bent lévő, teljes terület vihető tovább az átmeneti évre. Kivételt az képezhet, ha valamely területre nem lehetséges a jogszerű földhasználat teljes évvel történő meghosszabbítása. Ebben az esetben ezt a területet (csak ezt) vissza kell majd vonni a programból (nem kell vis maior bejelentést tenni hozzá).
A kertészet a következő két évben is preferált ágazat lehet
A támogatottnak a képzési kötelezettséget a kötelezettségvállalási időszak eredeti 5 évében egyszer, tehát 2020. december 31-ig kell teljesítenie. Abban az esetben, ha az utolsó (tehát a hatodik) évre a kötelezettség átadására kerül sor, úgy az átvevőnek – ha még nem volt képzésen – a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelem beadását követő évben kell teljesítenie az előírást. Talajvizsgálat terén a tervek szerint nem lenne szükséges az utolsó évére ismételt talajvizsgálatot végeztetni azoknak, akik a hatodik évben nitrátérzékeny területeiken nem használnak fel műtrágyát. 2020. december 31-ig azonban a talajvizsgálat folyamatossága előírt – erre fontos odafigyelni, a mintákat a laborba időben leadni, és erről az igazolást megőrizni. A tervezett mentesség csak a 2021. január 1-től lejáró érvényességű vizsgálatokra vonatkozna.
Az olyan vállalások esetében, mint a középmély lazítás, zöldtrágyanövény termesztése, istálló- vagy baktériumtrágya kijuttatása, illetve növényvédőszer-mentes tartós zöldugar/méhlegelő szegély fenntartása, az előírásokat a kötelezettségvállalási időszak eredeti (első) 5 évében kell teljesíteni. Az ellenőrzésre az 5. év végén kerül sor. A hosszabbítás egy évére nincs ilyen kötelezettség tervezve, továbbá a hároméves fenntartási időszak sem tolódik ki egy évvel (tehát nem nyúlik át a 6. évre). A 100 hektár alatti tematikus előíráscsoportba vont terület esetén a korábbi 5 év átlagában tervezett vetésszerkezeti arányokat a 6. évben 12 hónap alatt kell megvalósítani, beleértve a zöldugart is. (100 hektár felett egyébként is évente kell az arányokat tartani.) Azoknak a gazdálkodóknak, akik vállalták, hogy a gazdálkodásba növényvédelmi és talajvédelmi szakirányítót vonnak be, illetve szaktanácsadást vesznek igénybe, a kötelezettségvállalási időszak meghosszabbítása esetén a szakirányítóval kötött szerződéseik hatályát is meg kell hosszabbítaniuk.
Az ÖKO program előírásait hasonlóan kell teljesíteni, mint az AKG-t: a vállalások továbbvitelére (beleértve az állatlétszámot) lesz szükség a plusz évben, illetve az öt év alatt egyszer teljesítendő kötelezettségeknek az eredeti öt évben kell megvalósulniuk. A haszonbérleti szerződés lejárta esetén itt is ki kell venni a programból az adott területet (de csak ezt), a többit pedig egyben kell továbbvinni, amennyiben a termelő vállalja a program folytatását.
Az új költségvetési ciklus „AKG” és „ÖKO” programjaira – ha egyáltalán ezen a néven futnak majd – még éveket kell várni, és lehet, hogy egészen más feltételekkel indulnak majd.
Mi van a fiatalokkal?
Ötéves program a fiatal gazdálkodók támogatása is; ez pillanatnyilag mintegy 8 000 ifjú termelőt érint, a többségük (cc. 85%) idén év végén fejezi be a működtetési időszakot. Ők a támogatás 90 százalékát már az első évben megkapták, záráskor pedig a fennmaradó 10 százalékra tarthatnak igényt. Esetükben csak az új kiírás lehetősége merül fel a kétéves átmeneti időszakban.
Jó eséllyel ismét meghirdetnek gépberuházási támogatásokat
Next Generation: a bőségszaru
A 750 milliárd eurós keretösszegű helyreállítási program létrehozását a koronavírus okozta válság indokolta, de jó szolgálatot fog tenni a forráshiányos átmeneti évek finanszírozásában is. Ebből a tagállami beruházások és reformok támogatására 655 milliárd euró jutna, amiből 405 milliárd euró lenne vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd euró pedig hitel. Magyarország az előzetes kalkulációk szerint legalább 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és mintegy 7 milliárd euró hitelre lehet jogosult (természetesen nem csak mezőgazdasági célokra). Csak hogy érzékeltessük, micsoda hatalmas összegről van szó: a most záruló ciklusban a Közös Agrárpolitika 12 milliárd eurós borítékot biztosított Magyarországnak az egyes és kettes pillér teljes hétéves kifizetéseire, ebből a vidékfejlesztési kettes pillér 4 milliárd euróhoz jutott. A Next Generation forrásaihoz úgy juthat hozzá Magyarország, ha olyan programokat dolgoz ki a felhasználásukra, amelyek céljai egybeesnek a Bizottság célkitűzéseivel – például a környezetvédelem, a digitális átállás vagy a generációváltás terén –, valamint növelik a gazdaság versenyképességét. Fontos, hogy a programoknak már a következő egy-két évben meg kell valósulniuk. Vagyis elsősorban gyorsan elkölthető beruházási kiírásokra (például a kertészet területén) lehet számítani, de beilleszkedik a képbe a fiatal gazdák támogatása is. Összegezve: a vidékfejlesztési pillér nem szegényebb, hanem várhatóan gazdagabb lesz az elkövetkező két évben. Könnyen elkölthető beruházási típusú kiírásokra van nagy esély, például gépbeszerzésre vagy átalányköltség-alapú elszámolásra. A több éve futó agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai programokat meghosszabbítják, és a fiatalok is (ha a háttérszervezetük jól lobbizik) számíthatnak új kiírásra.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA
