A magyar vétó miatt egy darabig zárva maradhat a pénzcsap

Varga Mihály pénzügyminiszter Világgazdaságnak adott interjúban elmondta: előfordulhat, hogy kizárólag a mezőgazdaság alaptámogatásai érkeznek meg jövőre az államkasszába. A gazdaság egészére azonban nagy költségvetési hiány és megugró államadósság vár, ha nem rendezzük az EU-val a közös büdzsé felhasználásának szabályait.

 

Törékeny állapot

A pénzügyminiszter biztosította a riportert arról, hogy a kormánynak megvannak a tervei az átmeneti pénzügyi nehézségek kezelésére. A gazdaság újraindításának jövőbeli költségeire akkor is megvan a fedezet, ha jövőre Brüsszelből csak az egyedi szabályok szerint járó agrártámogatási összegek érkeznek meg. A gazdaság egésze azonban sokkal törékenyebb helyzetben van most, mint a járvány előtt. „A gazdaság ebben az évben zsugorodni fog, 6,4 százalékos visszaeséssel kalkulálunk, és ennek következményei az államháztartásban is megjelennek: durván 1700 milliárd forintnyi bevételkieséssel kalkulálunk. A kiadások ellenben növekednek, hiszen a járvány és a gazdaságvédelem azonnali intézkedéseket követelt, a hozzá tartozó pénzügyi kifizetésekkel együtt. … Ez azzal jár, hogy az eredetileg tervezett 1 százalékos hiány helyett a költségvetési deficit 9 százalék körül lehet majd az év végére” – mondta el várakozásait a miniszter. Az államadósság pedig a tavalyi 65,4 százalékról a GDP 78-80 százalékára fog emelkedni. Varga Mihály szerint a novemberi 2,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátást követően 2023 elejéig már nincs szüksége a kormánynak új devizaforrás bevonására. Az államadósság szerkezetén belül továbbra is 20 százalék alatt tartják a devizaarányt.

 

Varga Mihály (Forrás: kormany.hu)

 

Pénzelzárás vagy bőségszaru?

A Next Generation és az MFF forrásairól szóló vita elhúzódhat akár addig is, hogy jövőre még semmilyen forrásra nem lehet számítani az Európai Unió országaiban. Egy kivétel persze van: az agrártámogatás 500 milliárd forintja közvetlenül Brüsszelből érkezik a gazdákhoz. Optimális esetben – ha meg tudunk állapodni az MFF és a Next Generation részleteiben –, akár 2500 milliárd forintnyi pluszforrással is lehet számolni” – mutatott rá a pénzügyminiszter. Mint arról lapunk beszámolt: a Next Generation révén a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillére is bőségesen finanszírozható lenne az átmeneti években. Több olyan új pályázati kiírás is megjelenhetne, amelyekkel két év alatt sok pénzt lehet kiszórni a gazdaságoknak. Ilyenek a kertészeti és gépberuházások, a fiatalok támogatása, illetve olyan átalányköltség-alapú kifizetések (lásd erdészeti beruházások), amelyekhez nem kell számlákat gyűjtenie a kérelmezőnek. Az uniós pénzek megérkezése körüli bizonytalanság miatt a Pénzügyminisztérium több forgatókönyvet is kidolgozott az átmeneti nehézségek kezelésére.

 

Az agrártermelés mindenképpen megkapja a pénzét, a feldolgozásnak viszont várnia kell

 

Nem szaladt meg az infláció

Varga Mihály szerint az idei infláció azon a toleranciasávon belül marad, amit a jegybank célként meghatározott. „Azzal számolunk, hogy 3 százalék körüli infláció lesz idén is és jövőre is, egy-egy időszakban ugyanakkor lehet rövid kilengés a folyamatokban.” A miniszter rámutatott: az egyik legfontosabb inflációs tényező az energiaárak változása, márpedig ezek nagyot estek a járvány miatt. Hozzátette: a fogyasztói árakban meglátszik az élelmiszerárak növekedése, ami jóval a 3 százalékos ráta felett van. Ez nem mind a járvány számlájára írható, hiszen idén az időjárás is masszívan hozzájárult a dráguláshoz. (A hazai zöldségágazatra gyakorolt hatásáról itt írtunk egy előzetest, a teljes cikk hamarosan olvasható lesz – a szerk.) A szántóföldi termelők szemszögéből nézve kifejezetten jó bevételt hozott az idei év.  A pénzügyminiszter azonban úgy véli, hosszabb távon nem kell magas élelmiszerárakkal kalkulálni. A tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek pedig még olcsóbbak is lettek a KSH legutóbbi adatai szerint, erről itt írtunk. (A probléma inkább az, hogy az élelmiszer a szegényebb rétegek fogyasztói kosarában sokkal nagyobb arányt tesz ki, mint a tehetősebbeknél – a szerk.) Ami az árfolyamot illeti: a kormánynak eddig sem volt, ezután sem lesz árfolyamcélja – közölte Varga Mihály. A két járványhullám közötti időszak GDP-je alapján pedig levonható a következtetés: „ha normálisan mennek a gazdasági folyamatok, akkor a magyar gazdaság nagyon gyors regenerálódásra lehet képes.”

agrár agrártámogatás államadósság Brüsszel EU hiány költségvetés mezőgazdaság pénz támogatás unió vétó vita