KSH: idén inkább alkoholra és ennivalóra költünk, nem ruhára

Január óta sokkal kevesebbet költünk ruhára és közlekedésre, mint tavaly, viszont nagyon sokat ennivalóra és alkoholra. Az általános áremelkedés mértéke elviselhető, mivel az élelmiszerek drágulását ellensúlyozza az üzemanyagok áresése.

 

 

Megváltozott élethelyzet

Mióta a koronaválság tart, kevesebbet mozdulunk ki, nem költünk benzinre, ruhára, cipőre. Az élelmiszerek – különösen a zöldségek és gyümölcsök – felértékelődtek, ezekre most akkor is több pénzt adunk ki, ha egyébként nem eszünk-iszunk többet a négy fal közé bezárva – bár erre is megvan az esély. Akinek megvan az állása, az most azt a pénzt, amit korábban utazásra költött, a közvetlen környezete csinosítására fordítja: a barkácsáruházak éppúgy tele vannak vásárlóval, mint a kertészeti árudák, a neten pedig lelkesen rendeljük a különféle tartós fogyasztási cikkeket. Mindezt szépen visszatükrözik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma megjelent adatai.

 

 

A friss zöldség 16 százalékot drágult

A gyorsjelentés szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 6,5 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 15,7, a párizsié, kolbászé 13,4, a cukoré 11,6, a liszté 11 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,1, ezen belül a dohányáruk 9,3 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 2,4 százalékkal többet, az üzemanyagokért 5,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Januártól októberig vizsgálva az árakat azok átlagosan 3,5 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjasok körében pedig 3,9 százalékkal. Októberben csökkent a fogyasztói árak éves növekedési üteme, mivel az élelmiszerek és a szeszes italok eddigi lendületes drágulása mérséklődött, és ismét zuhanni kezdett az üzemanyag ára.

alkohol áremelkedés drágulás élelmiszer gyümölcs költés ksh ruha üzemanyag zöldség