Már nem kérdés: tartós lesz a kukorica terméscsökkenése

Írta: Kohout Zoltán - 2021 december 03.

Már nemcsak a hazai, hanem a globális és így nyilván az európai kutatások is összefutnak: legalább ötödével csökken a kukorica termésátlaga a következő években. Az egyik megoldás más az inputanyag-kijuttatás növelése és az öntözés, de itthon például ez csak egy határig lesz megoldás. A másik irány: klímaváltozás-tűrő növények integrálása a vetésforgóba.

 

szárzúzás, kukorica, Fendt
Még a jobb években is előfordul, hogy a szeszélyes időjárás miatt nem kombájn, hanem szárzúzó végez a kukoricával…

 

A kevesebb kukoricát a több búza sem pótolja majd

Számítógépes szimulációk a termesztési feltételek mélyreható változásait jósolják, amelyek a következő 10 évben befolyásolják a főbb növények termőképességét. A termést az befolyásolja negatívan, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása magasabb hőmérsékletet, csapadékviszony-változást és több szén-dioxidot okoznak a levegőben – mondja Jonas Jägermeyr klímatudós. Az éghajlati előrejelzések és a legkorszerűbb termésmodellek szerint a kukorica terméshozama akár 25 százalékkal csökkenhet az évszázad végére, míg a búza globálisan körülbelül 17 százalékkal nőhet. A regionális különbségeket összegezve az várható, hogy globális északi búzanyereség nem pótolja a déli kukoricaveszteséget. Christoph Müller kutató szerint mindez tovább súlyosbítja az élelmezésbiztonság és a jólét terén már meglévő különbségeket. Ez persze a fejlett és jó adottságú agrár régiókban nyereséget, másutt azonban az élelmezésbiztonság kockázatát jelenti majd – írja a Syngenta hazai blogja a Potsdam Institute for Climate Impact Research-öt idézve.

 

Új, ma még ismeretlen tudású növények kellenek

Minél erőteljesebben melegszik a bolygó, annál nagyobb szükség lesz új haszonnövények telepítésére egy új tanulmány szerint. A kormányközi kutatások mellett például a müncheni földrajztudós, Florian Zabel vezette kutatócsoport négy forgatókönyvet vázolt fel, amelyek azt vizsgálták, milyen hatással lehet a klímaváltozás a négy legfontosabb haszonnövény – a rizs, a búza, a kukorica és a szója – terméshozamára. A kutatók az 1,4 és 3,9 Celsius-fok közötti globális átlaghőmérséklet-emelkedéssel számoltak. Eredményeik azt mutatták, hogy az évszázad végéig egy mérsékelt, 1,4 Celsius-fokos melegedést még jól kezelhet a mezőgazdaság. Ekkor a jelenleg létező fajokkal végzett szimuláció szerint a mostani termőterületek 85 százaléka marad optimálisan művelhető, ráadásul a hozam 20 százalékkal akár növekedhet is. Az erőteljesebb felmelegedésnek viszont pusztító hatásai lehetnek: a világ termőterületeinek akár 40 százalékán is új fajokra lesz szükség, amelyek részben ma még nem létező tulajdonságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor megnövekedett terméshozam várható új fajok telepítése révén Európa, Kína és Oroszország bizonyos részein.

 

Cirok-fajtaismertető
Cirok-fajtaismertető egy Csongrád-Csanád megyei bemutatóparcellán. Jobban bírja

 

Amikor már az input és a víz sem segít

Magyarországon az Agrárközgazdasági Kutatóintézet egy 2019-es tanulmánya szerint a búzahozamok 2050-ig várhatóan 7-32 százalékkal csökkennek, amit sem a plusz műtrágya-kijuttatás, de még az öntözés sem ellensúlyoz. Kukorica egy fokkal jobban bírja majd a klímastresszt. Főleg, ha a gazdálkodók ügyesen sakkoznak a vetési-aratási ütemekkel, illetve a növény egy határig jobban is reagál a plusz nitrogén-hatóanyagra és az öntözésre – persze, jelentős pluszköltséggel. Már ha lesz elegendő víz a térségben. Ez is kérdés ugyanis, miután kérdéses, hogy például a csapadékmennyiség, a folyók vízhozamának visszaesése esetén jövőben is fennállnak-e a ma hozzáférhető vízforrások.

Sok szakember ma például a cirok mellett a szója felértékelődését jelzi előre amiatt, hogy a kisebb műtrágyaigényű fehérjenövény a kukoricánál stabilabb hozampotenciált produkál.

 

Fotók: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán