Katás vállalkozó? Legyen inkább őstermelő vagy családi cég!

Forradalmi változások indultak el az adózásban és a földszerzési lehetőségek terén. Elmagyarázzuk, hogy alakulnak át a dolgok, mi miért történik, és kinek hogyan lesz jó.

 

Garantáltan adómentes földbérleti díj

Ma Magyarországon 290 ezer őstermelő van, közülük 170 ezren adnak be egységes kérelmet. A családi gazdaságok száma mintegy 80 ezerre tehető. A KSH adatai szerint a mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma bő 25 ezer. Ez a három működési kategória – adóoptimalizálási okokból – jelentős átfedésben van egymással, plusz bt.-k, kft.-k, sőt zrt.-k is „rakódnak rájuk”. Utóbbiak leginkább földszerzési célból veszik rá a tagjaikat, hogy egyéni gazdaként is tevékenykedjenek. Magánszemélyként ugyanis vásárolható föld, míg cég formában nem. Így praktikusan a tagok és alkalmazottak földjeit művelheti a cég – legalább részben. Évtizedes vita folyik arról is, hogy a föld bérbeadásából származó jövedelem miért nem adóköteles. (Pillanatnyilag a földbérleti díj minden olyan esetben adómentes, amikor a haszonbérbeadás legalább 5 évre szól – így aztán mindegyik legalább 5 évre szól.) Miért kellene olyanokat is mezőgazdasági adókedvezményben részesíteni, akiknek valójában semmi közük a földhöz, csak a történelem szele sodorta a kezükbe ezt a kincset?

Most ez a kérdés is megoldódhat: annak lesz adómenetes a bérbeadásból származó jövedelme, aki tisztán mezőgazdasági profilú cég tagjaként adja bérbe a földjét a vállalkozásnak. Pontosabban „annak adómentes lesz”, mivel egyelőre még nem „merték” meghozni a döntést arról, hogy a többiek viszont adóteherre számíthatnak. Ami késik, nem múlik. A mostani változtatás megágyazhat egy olyan jogszabálynak, amelyik figyelembe veszi a bérbeadó tevékenységi körét.

 

 

A földhasználat biztosítása

A vicces az, hogy a földtörvény már 2013-ban rögzítette, hogy „a föld azé, aki megműveli”. A részletszabályok azonban garantálták a földtulajdonosnak a status quot – akár ő műveli a földet, akár nem. Aki ugyanis ha a földjét olyan cégnek adja bérbe, amelyiknek vagy ő vagy egy közeli hozzátartozója legalább 25%-ban tulajdonosa, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha saját maga használná. Ha vetőmagtermesztési célra adja bérbe, akkor tulajdonosi hányadot sem kell felmutatnia az adott vállalkozásban. A status quo örökíthető is: nem kell agráriusnak lennie annak, aki a rokonától kapja (ajándékba, örökségként) a földet. Továbbá a tulajdon nagysága is átlépheti az egyébként határul megszabott 300 hektárt, ha kárpótlásból vásárolt földként, földcsere révén vagy a házastársi vagyonközösség felbontásakor ennél több került a tulajdonunkba.

A földszerzési korlát azonban mégis nagy úr, és óriási verseny van mind a tulajdonjog, mind a földhasználati jog megszerzéséért. Ebben a versenyben első helyen a tulajdonostársak élveznek előnyöket, ezen túlmenően a helyben lakó szomszédok, közülük is azok, aki családi gazdaságon belül állattartással is foglalkoznak. A családi gazdaság tehát olyan ász, ami szinte mindent visz. Az új szabályozás azért kedvező a mezőgazdasági szerepelőkre nézve, mert „trükközés” nélkül, sokkal kevesebb adminisztrációval elérhetik azt, hogy keveset adózzanak és a földszerzés terén is előnyöket élvezzenek.

 

Van a katázásnál jobb!

Korábbi cikkünkben már felsoroltuk, hogy milyen formákban működhetnek tovább az eddigi őstermelők és családi gazdálkodók. Dióhéjban a lényeg ez: aki őstermelő, annak kifejezetten előnyös lesz olyan családi gazdaságban tevékenykednie, amelyikben mindenki őstermelő. Célszerű átalányadózást választani, ekkor az adókötelezettség csak a (támogatások nélkül számolt) 10 millió forintos árbevétel (minimálbér ötszöröse) felett lép életbe: a többletbevétel 10 százaléka adózik 15 százalékos adókulccsal. Vagyis, ha eddig katás egyéni vállalkozó volt a kedves olvasó, akkor komolyan gondolkozzon el. Őstermelőként jövőre a mostani 50 ezer forint helyett 30 ezerrel megúszhatja az adózást, plusz egészen 21 millió forintos árbevételig (minimálbér 10-szerese) választhatja ezt az adózási formát. Ha a családban mindenki őstermelő, ezek a kedvezmények 83,5 millió forintig terjednek.

 

A cég mint családi gazdaság

A cég akkor lehet családi mezőgazdasági társaság, ha kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végez és tagjai egymásnak hozzátartozói. A minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fogja végezni. Az ilyen vállalkozások ugyanolyan előnyöket fognak élvezni a földvásárlás és -bérlés terén, mint a korábbi családi gazdaságok. A földbérleti díjakból származó bevétel és a földvásárlásra fordított összeg terén pedig 50 millió forintig adómentességet élveznek. (50 ezer forintos hektáronkénti földbérleti díjjal számolva 1000 hektárig szól az földbérleti díj garantált adómentessége. Mint fentebb írtuk, ez a garancia a jövőre nézve lehet életbevágó.) A mentesített jövedelem a jövőben minden agrárvállalkozás számára elérhető lesz, nem csak azok számára, amelyek egy család tulajdonában állnak. A földszerzési előnyökhöz azonban kelleni fog a rokoni kapcsolat igazolása a tagok között.

adó adómentes agrár családi gazdálkodó családi gazdaság egyéni vállalkozó földbérlet földbérleti díj földszerzés földvásárlás jövedelem mezőgazdaság őstermelő