A cirokfélék rehabilitációja
A cirokféléket elsősorban tenyésznövendékeknek és húsmarhának ajánlottuk korábban, a jelentős rosttartalom és a gyenge rostemészthetőség miatt. Az új fajták és hibridek azonban egészen új megközelítést tesznek lehetővé, a kiugróan jó rostemészthetőségükkel.
A cirokféléket az elmúlt években rehabilitáltuk. A növénynemesítők ugyanis „csodát tettek” a cirokkal, és ma már a silókukoricához mérten nem rosszabb, hanem jobb rostemészthetőségű cirokfélék is vannak a kereskedelmi forgalomban. Ráadásul a cirok és a szudáni fű egy „last minute” megoldás, mivel május derekán vethető növényekről van szó. Itt is forradalmian új szemléletre van tehát szükség. A hagyományos silócirok ma már csak a növendékek esetében megoldás, tejelő tehenek esetében a takarmányhiányból adódó kényszeretetés egyben termeléscsökkenést vonhat maga után vagy a bendőacidózis kockázatát (az abrakkiegészítés szükségessége miatt). A BMR cirokkal vagy a szudáni fűvel azonban nem csak a takarmányhiányt tudjuk megelőzni egy májusi vetéssel (ha az őszi kultúra nem kelt ki vagy kelésgyenge), de mindezt a tejtermelés kockáztatása nélkül tehetjük.
Miért a cirok a melegedő időjárásunk növénye?
A cirokfélék a csapadék mennyiségére a kukoricánál kevésbé érzékenyek, mivel Afrika száraz területeiről származnak. A takarmánycirok szárazságtűrése különösen kiváló, a vegetációs időszakban képes kiheverni az aszálykárt, és regenerálódik. A szárazságtűrés a cirok viaszos levélzetével és viszonylag kis sztómaszámával, továbbá erőteljes, mélyre hatoló járulékos gyökérrendszerével magyarázható. A cirokfélék jól tűrik az ökológiai stresszhatásokat (késői kitavaszodás, aszály, gyenge termőképességű vagy rossz szerkezetű talaj, késői vetés). Aszályos években szinte az egyedüli takarmánynövény, amely biztonságosan terem nyár végén.
A cirok és a szudáni fű rehabilitációja
A cirokfélékkel kapcsolatban jogos Pandora szelencéjét emlegetni. Megszámlálhatatlan variáció létezik. De minden új, korszerű genetikájú cirokféle egyet szolgál, a tehenet. Nem úgy, mint 15 évvel ezelőtt, amikor a cirok kifejezetten gyenge rostemészthetőségű és energiatartalmú szilázsként volt számon tartva. Azért használtuk a növendéknevelésben, mert jó volt a szárazságtűrése, a regenerálódó képessége és a hozama (kedvező önköltség). A cirokféléknek ma már számos típusát ismerjük: A „nagytestű” silócirkok 3-4 méteres magasságukkal képesek 100-120 tonna/ha zöldtermést adni. Jelentős, 15-20%-os kiindulási cukortartalommal, közepes rostemészthetőséggel (NDFd48:50-55%) és alacsony keményítőtartalommal rendelkeznek. Ezek ún. monocot-típusú hibridek, tehát járvaszecskázóval, egy menetben takarítjuk be őket, 30-33%-os szárazanyag-tartalom mellett. Üszőknek kiváló megoldás lehet, ha nincs elegendő takarmány és a terület is korlátozott. Az energiatartalom kb. 4,7-4,9 MJ/kg sza. lesz (NEl), ami szerény. Ilyen takarmányt tehenekkel ne etessünk!
A modern szemes (bugás) cirkok („törpe ciroknak” is mondjuk) kisebb hozamot adnak, mint a silócirokhibridek, de takarmányozási értékük a legújabb kutatási eredmények szerint megközelíti a kukoricaszilázsét. Ennek oka, hogy 20% nyersrosttartalom mellett 15-20% keményítőtartalmat képesek teremni. Ez azonban ma már kevés, mindezt (30% szárazanyag-tartalomnál) jó rostemészthetőség mellett kellene produkálni, ami nem teljesül (NDFd48:kb. 50%). Ez az a kritikus pont, ami majd megkülönbözteti a „jó” és a „nem jó” szemes cirokfajtákat egymástól (ha tejelő tehénnek is akarjuk adni). Akkor lehet jó a rostemészthetősége, ha BMR típusú szemes törpecirokról van szó.
Silócirok esetében a kétmenetes betakarítás és a bálázás nem javasolt, a szár szerkezete miatt
A cirok kb. 30%-kal olcsóbb, és kb. 30%-kal kevesebb vizet igényel a kukoricához képest
A BMR (Brown Mid Rib) típusú silócirokféle hímsteril változatban adja a megfelelő alapot a korszerű tejelő tehénnek. A BMR genetikai módosulás, mely tulajdonság (a levélerek és egyes növényi részek barnás, sárgás-barnás elszíneződése jelzi), ugyanúgy, mint a kukoricában, a cirokfélékben is megtalálható. Az alacsonyabb lignintartalom, illetve gyengébb cellulóz-lignin kötés adott fenológiai fázisban kedvezőbb rostemészthetőséget eredményez. Tehát a lignintartalom nem csak fenofázis, hanem fajtafüggő is! A nemesítők munkájának hála az új BMR cirok olyan rostemészthetőségű, ami nemhogy rosszabb lenne, sőt 10%-kal jobb, mint a kukoricaszilázs rostemészthetősége (NDFd48: BMR-cirok 60-64%, kukoricaszilázs 50-55%). A megváltozott lignintartalom, illetve szerkezet azonban több olyan negatív agronómiai tulajdonságot is magával hoz (a legújabb kutatási eredmények szerint 10-12%-kal kevesebb termés a silócirokoz képest és gyengébb, szárszilárdság-dőlésre hajlamos állomány), mely eddig limitálta ezeknek a hibrideknek a széles körű elterjedését. A legújabb fejlesztésű BMR-hibridek esetében megfelelő agrotechnika mellett azonban a lényegesen csökkenthető a megdőlés veszélye. A BMR-hibridből és a szemescirokból készült cirokszilázs termésmennyisége a silókukorica-szilázséhoz hasonlóan alakul. Miért érdemes akkor ezekkel a korszerű, de kisebb hozamú fajtákkal foglalkozni, ha nem adnak nagyobb mennyiséget és gyengébb az energiatartalmuk, mint a silókukoricának? A mérsékelt hozam mellett megmaradt ugyanis a termésbiztonság (szárazságtűrés). Továbbá nem jellemző, hogy állati kártevők károsítsák, amik utat nyitnak a kórokozóknak és ezáltal a toxinok (főleg az aflatoxin) termelődésének.
A törpe szemes cirok esetében a mérsékelt hozam mellett megmarad a termésbiztonság aszályos időben!
A korszerű BMR cirok jellemzője a barna levélerezet és a barna elszíneződés a szár belsejében
Egyes BMR-típusú cirokfélék pedig megközelítik a silókukorica energiatartalmát. A cirok kb. 30%-kal olcsóbb, és kb. 30%-kal kevesebb vizet igényel a kukoricához képest. A hozambeli különbség akkor jelentkezik elsősorban és nagy mértékben, ha a klimatikus körülmények nem optimálisak a silókukorica számára. A BMR Gold X egy olyan speciális hibrid, aminek az alapja silócirok, de tartalmazza a jó emészthetőséget biztosító BMR-géneket, bugát hoz, de nincsenek benne szemek. A BMR GOLD X ún. monocut típusú (egyszeri betakarítás egy szezonban). Az időben vetett állomány betakarítása jellemzően augusztus utolsó dekádjában történik. A megfelelő időpont legjobb indikátora az, amikor az alsó 2-4 levél elkezd sárgulni. A betakarítás időpontjában látunk majd bugát a növényen, de nem lesznek benne szemek! Ezért a szem érettségi állapota nem értelmezhető és semmiképpen sem mérvadó (mint indikátor) e növény esetében! Ha az alsó levelek még nem sárgulnak betakarításkor, akkor jelentős lehet a csurgaléklé képződése és az ecetes erjedés kockázata, ezért nem javasoljuk a túl korai betakarítást. Ez a növény nem fonnyasztható, tehát lábon kell elérni a szilázs végső szárazanyag-tartalmát. A BMR Gold X augusztus 15–30. között, amikor az alsó levelek sárgulnak, 26-30% szárazanyag-tartalmú, tudja a 60-70%-os rostemészthetőséget (NDFd48,) 30-40 tonna zöldhozammal, ezért ne vágjuk se korábban, se később (ÁT Kft. mérése alapján, 2018, Mezőhegyes). Keményítőt azonban ne keressünk a BMR Goldban, mert nincs benne szem, így a keményítőtartalom minimális!
A cirok betakarítása
A cirok betakarítása járvaszecskázóval történik, 2-3 cm elméleti szecskahosszal, 30 cm tarlómagassággal (hagyjuk kinn a lignin nagyobb részét és a szárra alulról feltapadt földszennyeződést a tarlón). BMR-cirokszilázsnál kicsit hosszabb szecskaméretet javaslunk, mint a hagyományos cirokszilázs esetében. Ajánlott a falközi siló, de természetesen hurkában is erjeszthető. A kétmenetes betakarítás és a bálázás nem javasolt a szár szerkezete miatt (a szudáni fű esetében azonban igen). A cirokban 100-120 g erjeszthetőszénhidrát-tartalommal több van, mint a silókukoricában, mivel a kukorica cukortartalmának jelentős része keményítővé alakulva a kukoricaszemekbe épül be. A cirok esetében az ecetes erjedés veszélye akkor áll fenn, ha a szárazanyag-tartalom túl alacsony (22-25%) és a silózás során technológiai hibákat vétenek (pl. lassú a silózás – sokáig levegőzik a felület, laza a kazal, későn lett letakarva stb.). Mivel a cirkot nem fonnyasztjuk és magas tarlóval takarítjuk be, ezért a földszennyeződés mértéke kicsi, ami miatt a vajsavas erjedés kockázata nem jelentős. Az alkoholos erjedés azonban nem zárható ki. Mivel betakarításkor a szárazanyag-tartalom általában az alsó határon mozog (26-30%), ezért javasoljuk a korszerű, homofermentatív tejsavtermelő baktériumokat tartalmazó silózási adalékanyagok használatát a cirok esetében! Mindezen veszélyek miatt feltétlenül javasoljuk a próbavágást és a szárazanyag-tartalom azonnali mérését az „olaj nélkül sütő” berendezéssel annak eldöntésére, hogy mehet-e tovább a járvaszecskázó vagy sem.
A BMR-cirok vagy a korai betakarítású szudáni fű a növendékeknek sem túl drága, de kényszerhelyzetben (aszály, hőstressz) a tejelő tehén is eheti
A cirok betakarítása járvaszecskázóval történik, 2-3 cm elméleti szecskahosszal, 30 cm tarlómagassággal
Termesztési tapasztalatok Texasból
A Texas Agrilife Research Station munkatársai már 1999 óta foglalkoznak az új típusú BMR-cirokfélék kutatásával. A különböző, silózási célra nemesített cirokféléket több szempontból vizsgálták: agronómiai jellemzők, vízhasznosítás, szárszilárdság, zöldhozam és szemhozam, táplálóérték. A hosszú távú kísérletekben a BMR- (Brown Mid Rib) silócirkok emészthetősége 8%-kal kedvezőbb lett (a kisebb lignintartalom miatt), mint a normál, nem BMR silóciroké. Vannak már olyan tanulmányok, amik azt mutatják, hogy a BMR cirokszilázzsal hasonló mennyiségű tej termelhető, mint kukoricaszilázzsal (Aydin és m.tsai, 1999; Oliver és m.tsai, 2004; Dann és m.tsai, 2007). Ezekben a kutatóintézetben azt találták, hogy a gyakorlat számára legfontosabb paraméterek a szilázs minősége szempontjából: ‑ a fajtaválasztás, ‑ a szárdőlést minimalizáló agrotechnikai eljárások (nitrogén-utánpótlás és vetési csíraszám), valamint ‑ a betakarítás időpontjának helyes megválasztása. A gazdálkodók egy része azt tapasztalta, hogy a BMR-cirok esetében a szár megdőlése nagyobb mértékű, mint a nem BMR cirkoknál. Kutatási körülmények között nem lehetett ezt egyértelműen igazolni (Bean, 2006). A szárdőlést ugyanis számos tényező befolyásolja. Elsőként említjük a fajta/hibrid szerepét, fontos szempont a nitrogén-utánpótlás mértéke (a túldozírozás egyértelműen hajlamosít a szárdőlésre), a kisebb vetési csíraszám is csökkentheti a megdőlés veszélyét és végül a betakarítás időpontja következik, mint meghatározó tényező. 2003-ban kétféle BMR-cirkot vetettek 3 különböző vetési csíraszámmal (hektáronként: 75 000; 150 000; 300 000 csíra) és kétféle nitrogéndózist alkalmazva (57 kg N/ha és 113 kg N/ha). A BMR 106 típusú növény szárdőlése minimális volt, továbbá sem a csíraszám, sem a nitrogén-utánpótlás mértéke nem befolyásolta. A BMR 100 fajta azonban érzékenyen reagált a nitrogén-utánpótlásra, ami jelentősen növelte a szárdőlés mértékét e fajta esetében. Ezért annak a fajtának/hibridnek az esetében, amelyik érzékenyebb a szárdőlésre, a nitrogénpótlás nagy körültekintéssel végzendő. A nitrogén-utánpótlás mértékére az a javaslat, hogy a várható hozam tonnában kifejezett mennyiségét szorozzuk meg 3,6-4,0 kg értékkel (35% szárazanyag-tartalom mellett). Továbbá győződjünk meg arról, hogy van-e maradvány nitrogén a talajban, és ha van, akkor azt le kellene vonni ebből az értékből (lucernatörés után nem célszerű BMR-cirkot vetni). A vetési csíraszámnak is jelentős hatása van a megdőlésre. Ahogy növeljük a csíraszámot, úgy emelkedik a szárdőlés kockázata és mértéke. Ahol a szárdőlés probléma volt korábban, akkor ott mindenképpen javasolt csökkenteni a vetési csíraszámot. A 150 000-200 000 csíra/ha csíraszám általában nincs negatív hatással a hozamra, de jelentősen csökkenti a megdőlés kockázatát. A betakarítás időpontja meghatározza a szilázs minőségét és hatással van a megdőlés mértékére is. A silózásra szánt cirok esetében az a javasolt betakarítási időpont, amikor a szárazanyag-tartalom elérte átlagában a 30%-ot.
A szudáni fű multi-cut típusú takarmánynövény, mivel különleges tulajdonsága, hogy az április–szeptemberi tenyészidőszakban 3-szor kaszálható, 60-30-30 napos vágási ciklusokban. Szolgálja ezt úgy, hogy minden alkalommal különböző felhasználást tesz lehetővé (szilázs/szenázs, széna, zöld, legeltetve), alkalmazkodva az aktuális időjárási és termelési viszonyokhoz. A következő cikkben a szudáni fű termesztéséről és betakarításáról olvashatnak majd.
A korszerű BMR cirokfélék és a háromszor vágott szudáni fű hozamában és emészthetőségében is megfelel a nagytejű tehénnek
Zárszó
A BMR-cirok vagy a korai betakarítású szudáni fű a növendékeknek sem túl drága, de kényszerhelyzetben (aszály, hőstressz) a tejelő tehén is eheti. Ez akkor fontos, ha nincs több silódepó, tehát egy helyre kell betárolnunk az üszőnek szánt cirkot, amiből a tehén is kap, ha baj van. Ha azonban van lehetőség a külön történő tárolásra, akkor a növendéknek és a tejelő tehénnek szánt cirokfélékben érdemes differenciálni. Az olcsóbb, nagy hozamú silócirok ebben az esetben gazdaságosabb az üszőnek (gyenge táplálóértéke miatt nem hízik el tőle az üsző, de bendősít), míg a kisebb hozamú BMR-cirokszilázs a tejelőnek adható a tejtermelés kockáztatása nélkül (jobb rostemészthetőség, nagyobb energiatartalom). Továbbá nagy lehetőség van a kettős termesztésre, mert az április végén-május elején betakarított gabonafélék (pl. tritikálé) után biztosabban előkészíthető a talaj, mint a kukorica alá: a cirok május 15-ig gond nélkül vethető.
SZERZŐ: DR. OROSZ SZILVIA, FAZEKAS MIKLÓS, BALOGH LÁSZLÓ • ÁT KFT., ALFASEED KFT., EURALIS KFT.
