Mióta Trump elnök belépett a Fehér Házba, Európa – és különösen a németek – transzatlanti kapcsolatai igen feszültek az USA-val. Egy új közvéleménykutatás szerint a koronajárvány idején tovább nőtt a németek bizalmatlansága az USA-val szemben, és egyértelműen javult Peking társadalmi megítélése – írja az euractiv.com. Az amerikai Pew Kutatóközpont és a német Körber Alapítvány által készített márciusi közvéleménykutatás megállapította, hogy a németek 64%-a úgy véli, a két ország közötti kapcsolat 2019-ben rossz volt, bár ez még mindig jobb arány, mint amit 2018-ban mértek, amikor a Trump megkezdte vámháborúját Európával is.
A Körber Alapítvány április elején 1 577 embert kérdezett meg, eszerint a válaszadók 73%-ának romlott a véleménye az USA-ról a járvány idején. Arra a kérdésre, hogy Németország szempontjából a Kínával vagy az USA-val fenntartott kapcsolatok-e a fontosabbak, mindössze 37%-uk választotta az Egyesült Államokat. Ez 13 százalékpontos csökkenést jelent 2019 novembere óta. 36%-uk ellenben fontosabbnak érezte a kínai kapcsolatokat, ez az arány korábban 24% volt. Vagyis a koronajárvány előtt kétszer többen gondolták úgy, hogy az USA-val való kapcsolatok a lényegesek (50% USA vs. 24% Kína), most viszont csaknem egyforma súllyal esik latba a két ország fontossági megítélése (37% USA vs. 36% Kína). Az elmozdulás még drasztikusabb a fiatal válaszadók körében: a 18 és 34 év közöttiek 46%-a vélekedik úgy, hogy fontosabb a Kínával való jó kapcsolat.
Peking ugyanis gyorsan és hatékonyan reagált a válság megoldására, és szolidaritást mutatott az európia államokkal, ami az USA-ról messze nem mondható el. „A német szkepticizmus az Egyesült Államokkal szemben fokozódik. Ez egy aggasztó tendencia, el kell hogy gondolkodtassa a politikai döntéshozókat az Atlanti-óceán mindkét oldalán” – kommentálta az eredményeket Nora Müller, a Körber Alapítvány Nemzetközi Politikai Osztályának vezetője. A válaszadók kétharmada az USA-ban és Németországban is egyetértett azzal, hogy a külkapcsolatok a járvány lezárultával nagyon át fognak alakulni.
Miért érdekes ez nekünk?
Az USA elsősorban az ipari, míg Kína elsősorban az agrártermékek piacán fontos partnere Európának. Míg az emelkedő vámok az USA felé megnehezítették az európai acél és alumínium, illetve a borok, olívabogyók és sajtok belépését, más térségekkel elkezdődött a vámok leépítése. Az USA szintén alternatív értékesítési csatornák után nézett, vagyis a kereskedelmi útvonalak már két éve drasztikus átrendeződésen mennek át. Trump elsősorban az amerikai kontinensen talált szövetségeseket, tető alá hozta az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), eközben Európa megállapodott Japánnal és Szingapúrral a vámok lebontásáról, és remek kapcsolatokat ápol az ázsiai térséggel. Trump többfrontos kereskedelmi háborúja kezd terhessé válni a folyamatosan túlköltekező szövetségi államnak, mégis esélyes, hogy idén újraválasztják az elnököt. Az USA gyengülése és Kína erősödése önmagában is elegendő ahhoz, hogy a keleti térség felértékelődjön Európa szemében.
