Vetőmag: hazánk még a top5-ben, de nagy harc indul holnap

Növekvő verseny várható a nemzetközi vetőmagpiacon az elkövetkező évtizedekben. Az exportorientált hazai ágazatnak ezen kívül a klímaváltozás hatásaival is számolnia kell.

 

Így kezelték a járványt

Mindez a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZ) küldöttgyűlésén hangzott el a napokban. A rendezvényen a Vetőmag Szövetség díját idén Pintér Zoltán vette át a kukorica-növénynemesítés területén végzett csaknem fél évszázados munkájáért. A rendezvényen Takács Géza, a VSZ elnöke évértékelőjében elmondta: a koronavírus-világjárvány a hazai vetőmagszektort sem kímélte a logisztikai, munkaerő-utánpótlási és kapcsolattartási problémák miatt. A szektor nagy része, benne a szövetség is napok alatt online kapcsolattartásra áll át a járványhullámok alatt, így a mindennapi ügymenet nagyobb zökkenők nélkül zajlott. A vetőmag-előállítás a nehézségek ellenére teljesítette a stratégiai feladatát, és biztosította az élelmiszertermeléséhez szükséges vetőmagokat a hazai és külföldi felhasználók számára.

 

Vetőmag-bemutató Magyarországon: hazánk az élvonalban
Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

 

Magyarország még mindig a top5-ben!

Az elnök szerint a nem is túl távoli jövő ugyancsak komoly kihívásokat tartogat a szektor számára. A legnagyobb feladatot növekvő népesség élelmiszerrel való ellátása mellett a klímaváltozás hatásai jelentik. – 1980 óta folyamatosan emelkedik a hőmérséklet, és egyre szélsőségesebb anomáliák jellemzik a Kárpát-medence időjárását. A növénynemesítőknek 10-15 éves távlatokban kell előre gondolkodniuk az időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták nemesítésében. Ezekre a kihívásokra készülnünk kell, hogy az évente 10 faj mintegy 1500 fajta vetőmagját előállító magyar ágazat megőrizze a vetőmag-előállítás területén betöltött előkelő helyét – hangsúlyozta Takács Géza. Jó hír ugyanakkor, hogy miközben a globális vetőmag-kereskedelem az utóbbi 30 évben a hétszeresére nőtt, hazánk őrzi előkelő 5. helyét a legjelentősebb vetőmagexportőrök között. A 4 millió hektáros hazai igény kiszolgálása mellett évente mintegy 100 ezer tonna vetőmag értékesítése történik a külpiacokon, éves átlagban mintegy 180-200 milliárd forint közötti értékben.

 

Muszáj erősíteni, különben…

– A közeljövő fontos célja ezért az export erősítése. A nemzetközi versenyben hosszabb távon új piaci szereplőkkel is kell számolnunk. Az eddig importáló országok egy része pedig arra törekszik, hogy saját maga állítson elő vetőmagot. Elkezdték a nemesítési programjaikat, amely évtizedes folyamat, mire az első fajtáikat termeszteni kezdik, de azzal kell számolnunk, hogy némely országnak csökken az exportigénye. Emiatt új piacokra lesz szükség – hívta fel a figyelmet a VSZ elnöke.

A VSZ küldöttgyűlésén Takács Géza elnök és Vida Gyula alelnök átadta az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását Pintér Zoltán, a Szegedi Gabonakutató nyugalmazott kukoricanemesítője kapta csaknem fél évszázados szakmai munkássága elismeréseként.

 

agrár export járvány mezőgazdaság vetőmag vírus