A hazai nemesítésű rózsafajták és alanyfajták dugványozási eredményei

1 MAGYAR DÍSZKERTÉSZEK SZAKMAKÖZI SZERVEZETE, 1073 BUDAPEST, DOB UTCA 90. 2 SZENT ISTVÁN EGYETEM, KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR, FENNTARTHATÓ KERTÉSZET INTÉZET, DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS DENDROLÓGIAI TANSZÉK, 1118 BUDAPEST, VILLÁNYI ÚT 29-43. 3 ELTE FÜVÉSZKERT, 1083 BUDAPEST, ILLÉS UTCA 25.

Az elmúlt évtizedekben a magyarországi rózsanemesítés eredményeként létrejött számos értékes fajta jelentős része sajnos még nem jelenik meg a hazai, illetve a nemzetközi kertészeti piacokon. Ennek oka lehet a korszerű szaporítóbázisok hiánya, de a fajták és alanyok tulajdonságainak, kölcsönhatásainak ismerete is hiányos. Ugyancsak kevés információval rendelkezünk a zöldfelületeken felhasználható rózsafajtákról, rózsaalanyokról és azok viselkedéséről a klímaváltozás tükrében, az új környezeti kihívások között, mint amilyen a szikesedés, az extrém alacsony és magas hőmérsékleti értékek, aszályok, illetve a környezetszennyezés.

A Pannon Breeding GINOP 2.2.115-2017-00042 azonosítószámú projekt „Szaporítóanyag prebázis kialakítása a hazai rózsafajta-nemesítés és -szelekció eredményeinek piacra vitele érdekében” című kutatási témája keretében, munkánk kezdetén a hazai rózsanemesítői munka kiemelkedő alakja, MárkGergely fajtáiból választottunk ki 50 fajtát, melyek perspektivikusak lehetnek a stressztűrés szempontjából, s elkezdtük fajtaértékelésüket és szaporításukat különféle módszerekkel. A nemes fajták mellett az érzékeny ökológiájú területeken is alkalmazható megfelelő alany kiválasztásához új, eddig nem használt és perspektivikusnak vélt alanytaxonokat is bevontunk a vizsgálatokba, viselkedésük, szaporítási lehetőségeik megfigyelésével is foglalkozunk.


1. kép. A tálcás hajtásdugványok a növényház asztalán


1. ábra. A rózsaalanyfajok és -fajták hajtásdugványozásának gyökeresedési eredményei 2018-ban


2. ábra. A nemes rózsafajták hajtásdugványainak összesített gyökeresedési eredményei 2018-ban

Munkánk célja részben a fajtaszelekció, hogy a magyar dísznövények fajtagondnoksági adatbázisa, valamint a kutatóintézmények, kertészetek és faiskolák adatai, valamint az általunk végzett megfigyelések alapján kiválasszuk azokat a rózsafajtákat, illetve a számukra megfelelő alanyokat, amelyek kellően toleránsak a fent említett stresszfaktorokra nézve, perspektivikusak a hazai zöldfelület-gazdálkodás számára, valamint potenciálisan értékesíthetők a nemzetközi kertészeti piacon.

Dugványozási kísérletek

A nemes és alanyrózsák szaporítási vizsgálatai közül igen nagy jelentőségűek a dugványozási kísérletek, melyeket folyamatosan végzünk 2017 óta.

a, Alanyok, klónalanyok fásdugványozása

A klónalanyok fásdugványozását 2017-ben kezdtük el, a gyökeresedés serkentéséhez 2000 ppm-es indol-vajsav (IVS) oldat, illetve por felhasználásával. A célunk volt megvizsgálni az alanytaxonok fásdugványozással történő szaporítási lehetőségét, kiváltandó a költségesebb – anyag-, eszköz- és szakemberigény – hajtásdugványozást, illetve néhány ígéretes, dústermésű vagy potenciálisan jelentős beltartalmi értékkel rendelkező bogyótermő klón felszaporítása érdekében is.

A fásdugványozás során a legjobb eredményeket a Rosa canina ’Csüngő’ fajta adta 70%-os gyökeresedési százalékkal, oldatos indol-vajsav (IVS) alkalmazása mellett. Por alakú serkentőszerrel a gyökeresedés 50%-os volt. Ugyancsak 50%-os gyökeresedési eredményeket mutatott a Rosa canina ’Mirigyes’, fajta por alakú serkentőszerrel, valamint közel 40%-os gyökeresedést a hagyományos alanyfajta, a Rosa canina’Inermis’ oldatos serkentés mellett.

Az adatok még csak tájékoztató jellegűek, a fásdugványozást az alanyok körében tovább folytatjuk.

b, A nemes fajták és az alanyként használt rózsafajok és klónok hajtásdugványozása

Az első hajtásdugványozásokat 2018 júniusának elején végeztük el, amikor megtörtént az összes rózsafajta és -alany dugványozása taxononként 8-10 dugvány készítésével, 3 ismétlésben. A fajták dugványozására minden anyanövényt felhasználtunk. A szaporításokat cellás tálcába végeztük, tőzeg-perlit keverékbe. Az internódium hosszától függően 2-3 rügyes dugványokat készítettünk, egy levélpárt hagytunk rajtuk, melyeket visszakurtítottunk a párologtatás csökkentése érdekében. Rövid ideig vízben felszívattuk, majd a dugványozásig hűtőben fajtánként zacskózva tároltuk le őket. A gyökeresedés serkentését indol-vajsav (IVS) és naftil-ecetsav (NES) tartalmú Dip’n Grow és Clonex készítmények alkalmazásával végeztük. A dugványok 100%-os páratartalom mellett üvegházban gyökeresedtek. Külön jelöltük azokat a fajtákat, melyek valamilyen gombabetegség jeleit mutatták.

A hajtásdugványok nagy része augusztusra már begyökeresedett a tálcájába, melyeket a növényház asztalán felszívató vászonra helyeztünk, a meggyökeresedett növényeket kéthetes, raschelháló alatti edzés után 6-os tőzegcserépbe, 90% tőzeg és 10% perlit keverékébe ültettük, 4 kg/m3 Osmocote High K komplex, tartós hatású műtrágya közegbe keverése mellett, majd a szabadba helyeztük ki a növényeket, és rendszeres öntözés mellett neveltük tovább (1-2. kép). Télre a növényházban helyeztük el a növényeket, fagymentesen tartottuk a növényházat, napos időben szellőztetéssel akadályoztuk meg a túlmelegedést. Az ápolási munkák folyamatosan zajlottak.


2. kép. Tálcás hajtásdugványok

Az alanyként használt rózsafajok és klónok hajtásdugványozásának 2018. évieredményeként megállapítottuk, hogy a legjobb gyökeresedést a hagyományosan alanyként felhasznált csipkerózsafajta, a Rosa canina ’Inermis’, valamint a Rosa×pollmeriana dugványok mutatták (melyek rejuvenilis fázisban levő, mikroszaporítással előállított anyanövényekről származtak). Újdonság, hogy az eddig alanyként nem próbált, nyugat-európai elterjedésű oszlopos rózsa, a Rosa stylosa milyen biztató gyökeresedési eredményeket mutatott, illetve a Rosa canina ’Mirigyes’ fajta ugyancsak perspektivikus alanyfajta lehet. A grafikon (1. ábra) a klónok kutatói (típusok) nevét mutatja.

A nemes rózsafajták hajtásdugványozása 2018-ban ugyancsak biztató adatokkal szolgált.

A 2. ábra grafikonján látható, hogy a ’Szeleczky Zita’, ’Nagybacon’, a ’Max Holder’, a ’Lippay János’, a ’Kisfaludy Károly’, a ’Csíkszereda’ és a ’Bűbáj’ fajták 100%-os gyökeresedést mutattak, s alig maradt le 94-91%-os gyökeresedési aránnyal az ’Ernye’, a ’Minililla’, a ’Kodály Zoltán’, a ’Tokaji Ferenc’ vagy a ’Szent Imre’, a ’Bőcs’, a ’Kempelen Farkas’, a ’Máramaros’, a ’Szent Margit’ és a ’Hunyadi László’ fajta, illetve számos további fajta hajtásdugványai is nagyon jó arányban gyökeresedtek.

A következő hajtásdugványozásra 2019 júniusában került sor. A növényvédelmi és a fenológiai megfigyelések alapján kiválasztott fajtákról, illetve alanyokról a dugványokat az elmúlt évhez hasonlóan vágtuk meg és dugványoztuk tálcákba, azok kiválóan meggyökeresedtek, kiértékelésükre a szabadtéri edzést követően került sor.

Az alanyként használt rózsafajok és klónok hajtásdugványozásának 2019. évi eredményeként megállapítottuk, hogy a legjobb gyökeresedést a hagyományosan alanyként felhasznált csipkerózsa újabb fajtajelöltjei, a Rosa canina ’Csüngő’, ’Csüngő SBK’ és a ’Csokros Nyalka’ dugványai mutatták, így perspektivikus alanyfajták lehetnek (3. ábra). Vizsgálatukat tovább folytatjuk.

A nemes rózsafajták hajtásdugványozása 2019-ben ismét biztató adatokkal szolgált. A 4. ábra grafikonja jól mutatja, hogy például a ’Kempelen Farkas’, a ’Máramaros’, a ’Pindurka’, a ’Szent Margit’, a ’Nagybacon, a ’Szent Hedvig’, a ’Kálmán Imre’ fajta, s néhány számmal jelzett, így a 3-as, a 182es, a 195-ös számú fajtajelölt hajtásdugványai is nagyon jó arányban gyökeresedtek. Amennyiben díszítőértékük tartós, s az ellenálló képességük a biotikus és abiotikus tényezőkkel szemben jónak mutatkozik a további vizsgálatok során, keresett fajtákká válhatnak. Vizsgálatainkat ebben az irányban is kiterjesztjük.

A nemes rózsák fajtaszelekciója mellett célunk a legmegfelelőbb, az extrém környezeti viszonyok között is életerős rózsaalanyok, illetve rózsaoltványok előállítása. A kiválasztott fajtákból a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. Tudásközpont területén egy korszerű vegetatív (szemzőhajtás, oltóvessző, dugvány) prebázist alakítunk ki, amely alkalmas a fajtavizsgálatok elvégzésére, valamint a megfelelő alany/nemes kombinációk kiválasztására. Célunk a fajtaszelekció mellett, hogy a kutatás során megállapítsuk, hogy az extrém termőhelyek vonatkozásában egy-egy rózsafajta számára melyek a legkedvezőbb alanyok. A cél stressztoleráns rózsaoltványok előállítása, egyben a magyar fajták genetikai anyagának megőrzése, fenntartása is, a fajták és az alanyok pontos parametrizálása. A program végére terveink szerint a legjobban bevált, ellenálló fajták szaporítóanyag-prebázisul szolgálnak majd.


3. kép. A ’Bőcs’ rózsafajta szép őszi termésdísze is értékes fajtatulajdonság


3. ábra. A rózsaalanyfajok és -fajták hajtásdugványozásának gyökeresedési eredményei 2019-ben


4. ábra. A nemes rózsafajták hajtásdugványainak összesített gyökeresedési eredményei 2019-ben

SZERZŐ: CSIKOR JULIANNA1, KISZEL PÉTER3, DR. HONFI PÉTER2, DR. KOHUT ILDIKÓ2, MAGYAR LAJOS2, SÜTÖRINÉ DR. DIÓSZEGI MAGDOLNA2, DR. ORLÓCI LÁSZLÓ3

fajtaszelekció klímaváltozás növénytermesztés PANNON BREEDING szelekció