A görögszéna termesztése

A görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) egy többcélú (sokoldalú) felhasználású növény. Főnövényként magjáért termesztik. Felhasználása fűszernövényként, gyógynövényként és takarmánynövényként általános. Mediterrán származású (Földközi-tenger környéke, Észak-Afrika partjai), már az ókori Egyiptomban és Babilóniában termesztették, Ázsiában (Indiától-Kínáig) és Elő-Ázsiában (Törökország) honos.

A görögszéna gyakrabban használt magyar neve: görög lepkeszeg, fenőgrék. A hüvelyesek rendjébe (Fabales), a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. Két alfaja ismert, a Trigonellafoenum-graecum subsp. gladiata (Stev.) Aschers. et Graebn. (ritka és védett növényfaj) és a T. foenum-graecum subsp. culta (Alef) Gams (továbbiakban ezt a görögszéna alfajt ismertetem). Vadon termő faj a francia lepkeszeg (T. monspeliaca L.) és a szagos lóhereként ismert T. coerulea (L.) Sér., amely fűszeralapanyag. Az utóbbiaknak gyógynövényként nincs jelentősége. Az ókori Görögországban és a Római Birodalomban, mint legfontosabb takarmánynövény, elsősorban a lovak ellátásánál játszott fontos szerepet.

  1. táblázat. A görögszéna (zöldnövény) aminosav-tartalma [nyersfehérje %], forrás: Feldolgozás (1991)

Magjának, a zöldnövénynek, valamint a belőle készített szénának kiváló beltartalmi értékei nagyban hozzájárultak a háborúkban sokszor döntő szerepet játszó lóállomány kondíciójához, egészségének megőrzéséhez. A tudományos elnevezést is innen származtatta Linné, melyet a foenum=széna, graecum=görög szavakból alkotta meg. A középkorban Nagy Károly birodalmának kertjeiben Európa-szerte termesztették, felismerve gyógyító hatását. Régi arab orvosok mint antidiabetikus szert dicsérik. Ma főleg magja miatt termesztik. A görögszéna magja (Trigonella foenugraeci semen) alkaloidot, kolint, keserűanyagot, nyálkát, zsíros olajat, fehérjét és C-vitamint tartalmaz. Medicinális alkalmazása (főleg külsőleg) a középkorban terjedt el. A görögszéna magja az európai (Ph. Eur. 4) és más gyógyszerkönyvekben (DAB 10 – német; ÖAB 9 – osztrák; Helv. VI. – svájci; Ph. Hg. VIII. – magyar; Ind. P. C. 53. – indiai; HAB. 34. – homeopátiás) is hivatalos drog. Gyógyászati értékét az indiai, görög, római, kínai, egyiptomi, arab népi és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják, fogyasztása ezekben az országokban mindennapos. A görög lepkeszeget a világon legnagyobb területen Indiában termesztik. 1995-96-ban közel 40 000 hektáron termesztették, ez az érték 2011-12-re 96 000 hektárra emelkedett. A 90-es években a görögszénamag exportja 15 135 tonna volt, ami a 2010-es évekre 21 800 tonnára növekedett. A legtöbbet exportáló országok Ázsiában: Egyesült Arab Emirátus, Sri Lanka, Japán, míg Európában: Egyesült Királyság, Hollandia, Németország és Franciaország. Magyarországon 100 ha alatt termesztünk görögszénát. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály 1807-ben kiadott Magyar Füvészkönyvébengyógynövényként említik a görögszénát, de csak mint vadon termő növényt. 1945 előtt Magyarország déli részén termesztették kiskerti körülmények között, de később felhagytak termesztésével. A 60as években gyógyszeripari megrendelésre külföldi eredetű fajtákat vizsgáltak kísérletekben, de üzemi méretű termesztése a termesztéstechnológia hiányosságai miatt nem vezetett eredményre.


A virágzó görögszéna

1982-ben Mosonmagyaróváron Dr. Makai Sándor és munkatársai kezdték meg azokat a kutatásokat, amelyek a görögszéna termesztéstechnológiájának kidolgozására, új – a magyarországi ökológiai viszonyok között sikeresen termeszthető – fajták előállítására és hasznosítására irányultak. Hazai szabadalmaztatott fajta az Óvári 4, amely 1994 óta államilag elismert. A görögszéna a pillangósvirágúak rendjébe (Fabales) tartozik. A Trigonella nemzetségben mintegy 72 faj van leírva, melyek többsége egyéves, de akad köztük évelő is. Karógyökere hosszú, szára elágazó, a növény magassága 40-60 centiméter, de a 80 cm-t is elérheti. Lomblevelei hasonlóak a lucernáéhoz, hármasan összetettek. Virágai 0,8–1,8 centiméter nagyságúak, színük halványsárga, sárgásfehér. Virágzási ideje május végétől július elejéig tart. A görögszéna nappalközömbös növény, a virágzáshoz nem igényel meghatározott megvilágítási időt. A hüvelytermések 1012 cm hosszúak.


Termesztése nem igényel külön beruházást, mivel a gabona géprendszerével megoldható

A lepkeszegmag ezermagtömege 18,4–22,5 gramm. A vetőmag 2-3 évig őrzi meg csírázóképességét. Termesztése nem igényel külön beruházást, mivel a termelés a gabona géprendszerével megoldható. Vetése gabona sortávra (12 cm) vagy dupla gabona sortávra (24 cm) történik, vetésmélysége 1,5-2 cm, vetőmagmennyisége 60-80 kg/ha. A tavaszi másodvetésű fajta rövid tenyészidejű, 80-90 napos. A vetés ideje március vége, április első dekádja. A görögszéna gyomelnyomó képessége a vegetációs idő elején és végén kismértékű, ezért gyomirtásra szorul. Korai posztemergens kezeléssel tudunk a legjobban a kétszikű gyomok ellen védekezni. A görögszéna betakarítása június végén, július elején történik. Egy hektáron 5 tonna szárított hajtás, 0,8–1,5 t mag várható. A zöldtakarmánytömeg értéke 15-20 t/ha. A fenőgrék a mediterrán és a szubtrópusi éghajlati területek gazdasági növénye. Jó alkalmazkodóképessége miatt a mérsékelt égövön is termeszthető, viszont az Észak- és Nyugat-Európában található kontinentális éghajlat nem optimális számára. Jól tűri a nyári szárazságot és az enyhe, csapadékos telet. Nem bírja ugyan a zord telet, de a fagyokat-5 °C-ig elviseli, s ha van hótakaró, akkor a -10 °C-ot is átvészeli. A lepkeszeg vízigényét tekintve is jellegzetesen mediterrán növény. Jobban elviseli a nyári szárazságot, mint a mérsékelt égövi növények. A normális fejlődéshez minimum 400 mm csapadékot kell kapnia a tél folyamán. Ha ez nem valósul meg, akkor öntözésre van szükség, különben nem ad megbízható hozamot, és a nyári aszály idején is károsodhat. A legjobban 50-90%-os talajnedvesség mellett fejlődik. Az ország déli, jó vízgazdálkodású termőföldjein kitűnően termeszthető. Öntözés hatására jelentős termésnövekedést lehet elérni, de vigyázni kell, hogy a gyökereket ne öntözzük túl, mert megrothadnak. A görögszéna nem igényes a talajjal szemben, megtalálható szántókon, sztyeppéken, sivatagokban, félsivatagokban.

Vadon a köves, gyenge táperejű lejtőkön is megél. Mindenhol termeszthető, de a legjobb hozamot a humuszban gazdag, laza, homokos agyagtalajon és a laza, meszes talajokon adja. A talaj legyen gyorsan melegedő. A növény jól illeszthető a vetésforgóba. Termesztéséhez általában 60–80 kg nitrogén (N), 80–120 kg foszfor (P2O5) és 100–120 kg kálium (K2O) kell. A műtrágyaadagok meghatározásánál lehetőség szerint talajvizsgálati adatokra érdemes támaszkodni. Közvetlen istállótrágyázást nem igényel. A mikroelemhiányos területeken feltétlenül adni kell még magnézium, mangán és bór mikroelemet (Mg: 10 kg/ha MgSO4 ×7 H2O, Mn: 10 kg/ha MnSO4 ×4 H2O, B: 2,5 kg/ha H3BO3), hogy a terméskötés minőségét és a várható termés mennyiségét növelje. Fontos a talaj mésztartalma. Megfigyelték, hogy a növény gyökerének hosszúsága 5 pH-nál éri el a maximumot, és jól fejlett oldalgyökerekkel is rendelkezik, míg 4 pH-nál az oldalgyökerek képződése teljesen megszűnik. A görögszéna két kalászos közé kerüljön, lehetőség szerint olyan talajra, ahol korábban lucerna volt. Önmaga után 2 évre vethető. Rossz előveteménye a cukorrépa, a kukorica, a burgonya és a napraforgó. Másodvetésként tarlóhántást követően vethető. Utána őszi búza, őszi árpa, tritikále és igényes tavaszi vetésű növények egyaránt következhetnek, amelyek kihasználják a rizóbiumai által megkötött légköri nitrogént. A növényvédelem sarkalatos pont. Kórtani betegségek közül a legjelentősebb a lisztharmat (Erysiphe polygoni) és a Fusarium fajok (akár a teljes állomány pusztulását is okozhatja). A föld feletti részt az alternáriás betegségek (Alternaria spp.) és a bab sárga mozaik vírus (BYMV) is károsítja. A gyökeret a Rhizoctonia solani fertőzi meg. Kártevői a tripszek, a csipkézőbogarak és helytelen vetésforgó alkalmazásakor egyéb – a levelet és a gyökeret károsító – polifág kártevők. A görögszéna gyomelnyomó képessége – a vegetációs idő elején és végén – kicsi, ezért gyomirtásra szorul. A korai posztemergens kezeléssel tudunk a legjobban a kétszikű gyomok ellen védekezni.


A görögszénát alternatív növényként érdemes termeszteni

Gyógyászati értékét már az Ebers papiruszok is megemlítik az i. e. II. évezredben, amikor égés elleni gyógyszerként alkalmazták. A forrázott magja gargalizáló szerként, mandulagyulladásra, torokfájásra, köhögésnél köptetőnek használható fel. Durva őrleményének forrázata frissítő teát ad, amely serkenti az emésztést, csillapítja a hasmenést. Gyomor- és bélhurut ellen beöntésre, és végbélgyulladás esetén is ajánlott. Főzete szintén meghűlésre, felső légúti panaszokra hat. Ezenkívül húgykőoldó hatású, élénkítő, lázcsillapító, enyhíti a menstruációs fájdalmakat. Mézgája vízzel keverve zselatinszerűvé válik, és hasonlóan hat, mint a teája, vértisztító. Tisztítókúrák fontos eleme, elsősorban köszvénynél és reumánál. Külsőleg pépes borogatásként vagy lemosóként használhatjuk. Kitűnő lágyítószer készíthető vizes péppé főzött porított magjából. Ez borogatásként alkalmazva jó szemgyulladásra, seb, tumor, tályog kezelésére. Kenőcse fájdalomcsillapító hatású is. A görögszénát alternatív növényként érdemes termeszteni. Sokoldalú növény: gyógynövény, takarmánynövény és fűszernövény. Magyarországon azokon a területeken termeszthető sikerrel a görögszéna, ahol a vegetációs időben 500 mm csapadékkal tudunk számolni; ha nincs kellő csapadék, akkor öntözni kell a területet. A görögszénát általában két kalászos közé vetik. Jó eredményt érhetünk el azokon a területeken, ahol korábban lucernát termesztettünk, mivel gümőbaktériumai (Rhizobium meliloti) a lucernáéval azonosak, így a vetéssel egyidejű oltás elkerülhető. A talajjal szemben nem igényes, jó alkalmazkodóképessége eredményeként több éghajlati övben is sikeresen termeszthető növény.

 

SZERZŐ: DR. VOJNICH VIKTOR • SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR

fűszernövény gyógynövény mezőgazdaság növénytermesztés