2018. április 11-12-én immáron 7. alkalommal került megrendezésre az AXIÁL Gyakorlati Akadémia szakmai rendezvény a szarvasmarhatartók, azon belül is elsősorban a tejtermelő gazdaságok vezetői részére.
A hagyományt folytatva, a rendezvény szervezői ismét meghívták a tejtermeléssel foglalkozó szarvasmarhatartó gazdaságok vezetőinek krémjét, akik a magyarországi szarvasmarha-állomány kétharmadával rendelkeznek.
Az esemény exkluzív mivoltát a helyszín is jól tükrözte: a körülbelül 200 szakember a sárvári Spirit Hotel Thermal Spa konferenciatermében kísérhette figyelemmel az előadásokat.
A szakmai előadások napján, április 11-én a délelőtti órákban, illetve április 12-én napközben a vendégek az Extra Tej Tejtermelő Kft. beledi telephelyén az elmúlt éveiben eszközölt beruházásokat használat közben is megtekinthették. Bár a megépült telepet a résztvevők többsége már láthatta, de a lehetőség remek alkalom volt arra, hogy a legutóbbi látogatás óta eltelt időben összegyűjtött tapasztalatokat, észrevételeket, ötleteket megvitassák az eredményes tejtermelés érdekében.
Ami Beleden probléma, az a többi résztvevőnek is az lehet
A szarvasmarhatelep bemutatkozása kapcsán a szervezők bizonyosságot kívántak nyújtani arról a szakmai munkáról, amelyre partnertalálkozóikon oly sokszor hivatkoznak. Bemutatni, hogy nem csupán kereskedői szemléletük, de a gyakorlatból szerzett tapasztalataik is jelen vannak az AXIÁL Kft. hosszú távú stratégiájának kidolgozása mögött.
A konferenciát Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője nyitotta meg Sárváron. Köszöntő beszédében üdvözölte Farkas Sándort, a MÁSZ elnökét, országgyűlési képviselőt és Mélykuti Tibort, a Tej Terméktanács vezetőjét. – Az élet nem áll meg, mindig változik, rengeteg olyan dolog történt körülöttünk, ami miatt mi is változni kényszerülünk. Ilyen, változást kikényszerítő tényező az aktuális munkaerőhelyzet – vezette fel Harsányi Zsolt a konferencián várható főbb témákat. S hogy mi a megoldás, indiai vendégmunkások vagy az automatizált fejés? Ezt próbálták a szervezők kideríteni meghívott előadóik segítségével. – Azt gondolom, nem szégyen mástól is tanulni. A mai nap célja az, hogy sok új ötlettel mehessetek haza, és ha jónak találjátok az itt hallott ötleteket, akkor vezessétek is be azokat. Pintér Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezetője, aki az Extra Tej Tejtermelő Kft. ügyvezetője is egyben, a rendezvény moderátoraként köszöntő beszédében elmondta, hogy a rendezvény hétéves története alatt több mint ezren fogadták el a szervezők meghívását: – Úgy érzem, jó hagyományt teremtettünk. Bízom benne, hogy nem csak mi profitáltunk a telephelyi látogatásokból és viszontlátogatásokból, hanem Ti is, hozzánk hasonlóan, sok itt szerzett tapasztalatot beépítettetek otthoni folyamataitokba.
Ahogy szavaiból kiderült, a problémákat nem szabad elhallgatni, hiszen csak akkor lehet egymásnak segíteni, ha megbeszélik azokat. A rendezvény témaválasztásaival kicsit saját problémáikat próbálták elhozni, hiszen véleményük szerint ami Beleden probléma, az a többi résztvevőnek is az lehet.
Ennek szellemében egyik nagy témakör a munkaerő-piaci helyzet volt. Első előadóként Sárközi Tamás, a Multiton Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője „Turbánnal a fejőházban” című előadásával lépett a közönség elé, amelyben az állattartók problémái közül talán a legnagyobbal, a munkaerőhiánnyal foglalkozott, és az annak megoldására tett kísérletükről számolt be. A lassan három éve indiai vendégmunkásokat is foglalkoztató telep vezetője előadásában kitért a szükséges papírok, engedélyek beszerzésére, arra, hogyan fogadták a Heves megyei falucskában az ott lakók a turbános dolgozókat, milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a betanítás során, és milyen eredményeket lehet az indiai vendégmunkás programmal felmutatni.
Kulcsfontosságú a megfelelő istálló kialakítása, és a robotos istálló alapvető követelményeinek ismerete
A munkaerőhiány problémája nem csak az ország északkeleti részén fojtogató, ez derült ki Dr. Varga Gábor, a Hegykői Mg. Zrt. vezetőjének előadásából. A Soproni régióban, közvetlenül az osztrák határ mellett 1700 Holstein Fríz szarvasmarhát tartó vállalkozás vezetője szerint Nyugat-Magyarországon is egyre inkább meghatározza a telepek működtetését a munkaerő kérdése, azaz, hogy: Ki fog dolgozni a tehénnel? Míg a korszerű, légrugós ülésű, légkondicionált gépekre csak-csak lehet embert találni, de olyat, aki szívesen foglalkozna az állatokkal, szinte lehetetlen küldetés. Előadásában részletezte erőfeszítéseiket arra nézve, hogy magyar munkásokat alkalmazzanak, Ami Beleden probléma, az a többi résztvevőnek is az lehet s az így szerzett tapasztalatokat. Bemutatta, milyen út és gondolatmenet vezetett az indiai vendégmunkások felkéréséhez, s bemutatta a velük és a munkájuk során szerzett tapasztalataikat is.
Hosszabb lélegzetvételű előadást tartott az Egyesült Államokból meghívott vendégelőadó, Dr. Nancy Charlton telepi menedzsment szakértő a DeLaval robotos fejésről. Az állatorvosi végzettségű szaktanácsadó bemutatta, hogy a DeLaval telepirányítási termékeik hogyan támogatják tejtermelő partnereiket a lehető legjobb eredményeket elérésében. Rövid amerikai és magyar vonatkozású, a hatékonyság és a versenyképesség területén tett történelmi visszatekintést követően rá is tért a robotos fejés megvalósítása feltételeinek, lehetőségeinek és eredményeinek ismertetésére. – Bár hajlunk arra, hogy a hardverre, szoftverre, appokra és egyéb újdonságokra koncentráljunk, a Csapat összeállítása kritikus a projekt sikeressége szempontjából, és tapasztalatom szerint sajnos sokszor hiányoznak a megfelelő emberek.
A csapat kialakítása mellett rendkívül fontos a célok kitűzése és a növekedési stratégia kialakítása. Kulcsfontosságú a megfelelő istálló kialakítása, s a robotos istálló alapvető követelményeinek ismerete. Bemutatott egyéb technológiákat a célok eléréséhez, illetve konkrét példákat hozott a robotos fejés megtérüléséről és üzemeltetési költségeiről is. A DeLaval pillanatnyilag 47 farmon teszteli új találmányait, amiket az elkövetkező két évben dobnak majd piacra.
A következő előadásban Kovács Herman, a NAGISZ Zrt. általános igazgatója és a Kovinvest Kft. ügyvezetője a generációváltás kihívásairól, a problémák okairól nyújtott mélyebb betekintést. A 36 éves szakember a két cég révén mind a nagyvállalatok, mind a családi vállalkozások világából személyes tapasztalatokkal rendelkezik. Előadásában a 21. század jelenségein keresztül mutatta be a generációváltás forradalmát. Hogy a résztvevők megérthessék az 1980 után születettek, azaz az úgynevezett „Y és Z generáció” elvárásait, röviden bemutatta az egyes korosztályokra jellemző attitűdöket, szokásokat, tapasztalatokat.
A 21. századi generációváltás új jelenségként értelmezendő, amelynek hatásai érintik a tanulás-tanítás folyamatát, a munkavégzést, az emberi kapcsolatokat. Míg a korábbi századokban az idősebbek tapasztalata, bölcsessége és értékrendje alapul szolgált a fiatalok útkeresésében, addig napjainkban az értékrendek módosultak, s az informatikai forradalom hatására nem egyértelmű, hogy ki tanul kitől; a fiatalok az idősebbektől vagy fordítva. Az új generáció ma az élet minden területét átfogó új erkölcsi-etikai értékeket hoz létre, új társadalmi-emberi kapcsolatrendszereket épít ki, más magatartásformákat követ. Eddig el nem képzelt feszültségforrások jönnek létre az egyes generációk között. A mai munkaadók kihívása az, hogy a munkafolyamatokat az újabb generációk, a digitális bennszülöttek nyelvén és értelmi szintjén, a rájuk jellemző habitus figyelembevételével kell kialakítani.
Benyőcs László, a minőség-ellenőrzéssel, képzéssel, fejlesztéssel, a gondoskodó elbocsátás elméletével és gyakorlatával is foglalkozó győri Mathias Institut Kft. ügyvezető igazgatója a tőle megszokott rutinnal és magával sodró lendülettel ecsetelte az erőforrás keresés menetét, kiemelve, mennyire fontos, hogy erőforrásainkat elsősorban cégen belül keressük. Ebben nagy segítséget nyújthatnak az úgynevezett kompetenciatérképek, amelyek segítenek feltárni munkatársaink erősségeit, s az esetlegesen fejlesztendő területeket.
Pintér Zsolt még a konferencia elején a záró előadásról a következőket ígérte: – A konferencia végén majd egy kis pénzt is tudunk a mai nap keresni, hiszen olyan előadókat is hallhatunk, akik saját pénzükön, saját energiájukkal és idejüket felhasználva nagyon sok dolgot kitapasztaltak a pihenőboxban alkalmazott matracok kapcsán. Ezeket a tapasztalataikat, gazdasági eredményeiket pedig elmondják nekünk, hogy ebből is okuljunk. A konferencia záró előadásaként Ötcsillagos kényelem a magasabb tejhozam érdekében, pihenő boksz matrac változatok vizsgálata Zsadányban! címmel Árpád Arnold, a Zsadányi Malom ’97 Kft. ügyvezetője és Szabó Zsolt, a DairyDÁV Kft. ügyvezető igazgatója tartott beszámolót a Zsadányi Malom ’97 Kft.-ben pihenőmatracokkal végzett átfogó vizsgálatokról. Az előadásban megtudhatták a résztvevők, milyen események vezettek el ahhoz, hogy a különböző matracokkal kelljen kísérletezni, betekintést nyerhettek a vizsgálatok folyamatába, összefoglalást kaptak a vizsgált matracokról, valamint megnézhették a pontos eredményeket, s az így realizált több mint százmilliós nagyságú eredményt javító tételek mibenlétét. Az előadók következtetéseit pontokba szedve láthatták az érdeklődők.
Az előadásokat a jelenlévők közvetlenül is megvitathatták az eseményt követő vacsorán. A szervezők bíznak abban, hogy a résztvevők rengeteg új ismerettel gyarapodva térhettek haza a VII. AXIÁL Gyakorlati Akadémiáról.
SZERZŐ: VAS MAGDOLNA
MARKETINGMENEDZSER, AXIÁL KFT.
KÉP: STEINHAUSER TAMÁS
MARKETINGMENEDZSER, AXIÁL KFT.
