fbpx

Életre kelt(ő) védelem

Írta: Sándor Ildikó - 2019 március 27.

Mi a titka az 1883-ban indult, mára a világ 5. legnagyobb agrártechnológiai vállalatává nőtt FMC-nek? Egyértelműen a kutatás-fejlesztés, ráadásul a hatóanyag-kivonások korában mindez nemcsak feladatot, hanem óriási felelősséget is jelent. Idei rendezvénysorozatára Hajdúszoboszlóra, Szolnokra, Orosházára, Győrbe és Siófokra hívta partnereit az FMC-Agro Hungary Kft. A bemutatott növényvédelmi problémák és technológiai javaslatok közül mi most a kukorica gyomirtási technológiájából adunk olvasóinknak ízelítőt.


Kovács Gyula ügyvezető és Piotr Gill régióvezető

Finomhangolással az erősen gyomos területekre

Jelenleg Magyarországon (2016-18. évek átlagában) 500 000 hektáron alkalmaznak posztemergens kezelést a termelők, ami a kukorica 3-4 leveles állapotától a 7-8 levelesig tart. Ilyenkor természetesen már olyan megoldást keresnek, amivel minden gyomot elérnek, legyen az magról kelő vagy évelő, egy- vagy kétszikű, legyen jó tartamhatása, és nem utolsósorban kedvező legyen a hektárköltsége.

A tavalyi szezonból bemutatott tanakajdi felvételeken jól látszott, hogy az egyszikűekkel (muharral és kakaslábfűvel) erősen fertőzött területen is jól szerepelt a Diniro® Gold, a nagykanizsai kukoricatáblában pedig túlfejlett, erős libatopfertőzést állított meg. Tehát nem mesterséges kísérletek optimális időpontban kijuttatott csodaszereiről beszélünk, hanem mindennapi növényvédelmi gyakorlatból vett példák igazolják, hogy egy gyomirtó igazi erejét az mutatja meg, amikor nem optimális körülmények közé kerül.

CÍMKÉK gyomirtáshatóanyagkukoricakutatásrendezvény