Az idő természetére utaló cím eligazít. Végigélt ünnep és hétköznap ugyanazt szolgálja. Ha jövővel is van tervünk, jól vagy rosszul, de folytatnunk kell. 2018, íme, már itt van, éljünk vele!
Elnézést kérek, hogy az év végi ünnepek körül a szorgos, értékteremtő munka helyett elöljáróban a fogyasztással kapcsolatos híradás keltette fel az érdeklődésemet. Nem vagyok híve, szurkolója emberek, cégek és szervezetek indokolatlan és demonstratív vegzálásának. Ugyanígy nem tudom jó szájízzel elfogadni, ha a nálam bizalmat kapott áruházlánc, szolgáltató vagy csak egyszerűen régi jó ismerős a kelleténél lazábban értelmezi a kapcsolatunkat. Magyarul a jóindulatomat kihasználva rám sóz valami ócskaságot, vagy csak egyszerűen erősen középszerűt a „jó lesz ez még neki” haszonelvű mentalitásával. A megtévedt, a rajtavesztett, a hatóságnál lebukott embert én, mint szintén ember, első reakcióként sajnálni tudom csak, hiszen valamit nagyon rosszul mért fel, abban a hitben cselekedett, hogy ez még beleférhet. Ezzel a mentalitással szoktam kezelni a hatóságok, így például a NÉBIH látványos és erősen kommunikált akcióit.
Lehet foganatja
A most idézett tájékoztató azonban elgondolkodtatott. Ezek az ellenőrök helyettem is dolgoztak, szembesítettek a hibákkal, s én kívül maradhattam e kínos, s az én érdekemben is lefolytatott procedúrán. Ha a cselekmény súlyának megfelelő ellenintézkedés sikert ért el, másokat idejében eltántorít a hasonló próbálkozásoktól, miért kellene fanyalognom? „Idén is útjára indult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, ahol a szakemberek többek között az ünnepekhez kötődő termékeket, illetve az ilyenkor kiemelt forgalmat bonyolító kereskedelmi egységeket és vásárokat vizsgálják.
A csaknem egy évtizedes múltra visszatekintő ellenőrzés-sorozatot a téli szezonban minden évben december 1-je és december 31-e között végzik. A komplex vizsgálatot az FM rendeli el, majd a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok szakemberei folytatják le. A vizsgálat széles spektrumú, a forralt bortól, a szaloncukrokon és töltött édességeken, továbbá a haltermékeken és a virslin át, a fűszerezett, pácolt, előkészített húsokig terjed.
Zsigó Róbert, az FM élelmiszer-lánc felügyeletért felelős államtitkára elmondta: a felkeresett mintegy 2 200 létesítmény esetében összesen 10 alkalommal vált szükségessé, hogy a szakemberek felfüggesszék egy-egy vállalkozás tevékenységét. A félidején túljutott mustra során az ellenőrök 23 esetben figyelmeztetést, 65 alkalommal pedig bírságot szabtak ki.
Az agrártárca államtitkára kitért arra, hogy ezúttal is a higiéniai feltételek biztosításával fordult elő a legtöbb probléma, azonban csökkent a nyomon követhetőségre vonatkozó hiányosságok aránya, és a tavalyi évhez hasonlóan mindent rendben találtak az élő állatok szállításának ellenőrzése során. Jelentősen javult a forgalomból kivont tételek aránya a korábbi évhez képest, ugyanis a 8 500 termék 1,6%-ánál merült fel kifogás, míg tavaly ez 3,8%-ot ért el.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány az ünnepek idején is garantálni kívánja, hogy kiváló minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszerek kerüljenek a magyar családok asztalára. Kiemelte: fontos célkitűzés az is, hogy az ünnepi menüben minél több hazai termék kapjon helyet, éppen ezért a téli szezonális ellenőrzés nemcsak a fogyasztók érdekeiről szól, hanem a tisztességes hazai termelők, a minőségi magyar termékek piaci pozíciójának védelméről is.”
Nosztalgiából a jövőbe
A fogyasztásnál maradva; nekem a Jonathan alma ízben, zamatban verhetetlen. E magánvélemény alapja a nosztalgia is lehet, hiszen gyermekkoromban csakis ilyen fajta termett a szüleim falusi portáján. Még feldíszített, egyedi rekeszes NDK exportra is jutott belőle, a talpraesett helyi felvásárlónk és az akkori KGST védőernyő jóvoltából. Ma már egyéb fajták is teret nyertek a saját fogyasztói kosaramban is. „Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az Agrármarketing Centrum és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Merre tovább szabolcsi alma? elnevezésű rendezvényén elmondta: Magyarország 78,5 ezer hektárnyi gyümölcsösének csaknem harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A területen meghatározó az alma, ez adja a termelési érték legnagyobb részét. Vitathatatlan tehát a szabolcsi alma termelésének jelentősége, ám vannak olyan problémakörök, amelyek megoldása nem várathat magára, különben versenyképtelen marad a térség termelése. Ilyen például a fajtaváltás, mert amíg idehaza még mindig meghatározó a Jonathan, addig az európai kereslet már más fajták felé fordult. Megújításra vár a termesztés technológiája is a termelékenység növelése érdekében, lépni kell az információátadás új formái felé, több figyelmet kell fordítani a digitalizációra, csökkenteni kell a termelés időjárási kockázatait (öntözés, jég elleni védelem), és magasabb szintre kell emelni a termelők szervezettségét.
A kormány partner a versenyképesség növelésében – tette hozzá Feldman Zsolt. Jövedelempótló támogatások, piaci támogatások, beruházási támogatások és a fiatal gazdáknak járó speciális támogatások segítik az ültetvényes gazdálkodással foglalkozó termelőket.”
Oltalom
Ami az almánál még többnyire vágyálom, egy Magyarországon kedvelt zöldségnél már, a kezdeményezők jóvoltából, a piacképesség szempontjából részeredménynek tekinthető elem is felmutatható.
„Tizennégyre emelkedett azoknak a magyar mezőgazdasági termékeknek és élelmiszereknek a száma, amelyek az Európai Unió valamennyi tagállamában oltalmat élveznek.
Az Európai Bizottság döntése értelmében földrajzi jelzésként uniós oltalom alá kerül a makói petrezselyemgyökér. Az erre vonatkozó kérelmet a Csanád és Térsége Gazdakör nyújtotta be 2015 októberében. A makói petrezselyemgyökeret a makói kistérség 17 településének közigazgatási határain belül lehet termelni. A 30 centiméternél nagyobb gyökerek külső színe krémfehér, íze édeskés, illata és zamata kellemes. Télállóak, az ízük-aromájuk kialakulását pedig a makói kistérség éghajlati és talajviszonyai biztosítják.
A makói petrezselyemgyökér, mint földrajzi árujelző megnevezés a Földművelésügyi Minisztérium által elindított Eredetvédelmi Program eredményeként került uniós oltalom alá. A tárca célja a jó minőségű, hagyományos termékek fennmaradásának biztosítása, valamint az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők számának növelése.
Az oltalom alatt álló név és az oltalmat jelző uniós szimbólum jó minőségű, földrajzi eredetükhöz szorosan kapcsolódó, egyedi jellemzőkkel bíró és ismert eredetű termékeken található meg. A jelzés védelmet biztosít a visszaélésekkel szemben is, ugyanis ezeknek a termékeknek az előállítása kizárólag a termékleírásban meghatározott módon és az abban megadott területen történhet.
Az Eredetvédelmi Programban a makói petrezselyemgyökér mellett további 22 – elsősorban mezőgazdasági termékekre, élelmiszerekre, valamint szeszes italokra vonatkozó – uniós oltalom megszerzésére irányuló eljárás van folyamatban.”
Egészségünkre!
A decemberi ünnepi időszakban sokszor elhangozhat a koccintások velejárójaként, hogy Egészségünkre! Így legyen! Egyébként meg bőven marad olyan megválaszolatlan kérdés az életünkben, amelyre merészség lenne előre koccintani. Ilyen téma a gazdaságilag racionálisnak tűnő iparszerű termelés, jelen esetben beleértve a hatékony növényvédelmet. Mindezt az Agrárszektor.hu aktuális híre juttatta eszembe.
„Eltérő álláspontok fogalmazódnak meg szakmai körökben azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió a közelmúltban öt évvel meghosszabbította a glifozát nevű, hatalmas vitákat kiváltó növényvédőszer-hatóanyag felhasználási engedélyét. Egyes vélemények szerint szakmai helyett politikai döntés született, míg mások úgy vélik, az engedélyt a maximális 15 évvel kellett volna meghosszabbítani.
A Dow AgroSciences portfóliójában már három éve nem található glifozát hatóanyag-tartalmú növényvédő szer – mondta az agrárszektor.hu-nak Sándorfy András, a cég marketingvezetője. Környezetbarát termékeket forgalmaznak, és inkább az innovációt helyezik előtérbe. A szakember szerint elfogadják a glifozát uniós engedélyének öt évre szóló meghosszabbítását, de azzal nem tud egyetérteni, hogy alapvetően politikai döntés született, és nem szakmai – tette hozzá.
A Monsanto fontosnak tartja a glifozát engedélyének meghosszabbítását – közölte Czepó Mihály, a Monsanto Hungária Kft. közép- és kelet-európai fejlesztési vezetője. A cég szerint azonban nem kedvező, hogy csak öt évre újították meg a hatóanyag engedélyét a lehető leghosszabb, 15 éves időtartam helyett. A hatóanyag ugyanis minden feltételnek megfelelt, így az Európai Bizottságnak nem az ötéves megújítást kellett volna előterjesztenie – hangsúlyozta Czepó Mihály.
November 27-én döntött úgy az Európai Unió, hogy öt évre meghosszabbítja a glifozát növényvédőszer-hatóanyag engedélyét, miután sikerült elérni az uniós tagállamok minősített többségét az ügyben. A hosszabbítást Magyarország is támogatta.
A WHO rákkutatási ügynöksége viszont korábban a potenciálisan rákkeltő hatóanyagok közé sorolta a glifozátot, amellyel hatalmas vitát váltott ki az Európai Unióban. Ezzel szemben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) azt állapította meg, hogy a glifozát nem jelent veszélyt az emberi egészségre.”
SZERZŐ: TSZI.
