Jön a takarékos törpe kukorica

Írta: Gönczi Krisztina - 2021 november 30.

Ahogy a kalászosok körében kialakultak a törpített változatok, úgy a kukoricanemesítésben is felerősödött ez az irányzat.

 

fiatal kukorica
A kisebb termetnek több előnye is van (fotó: Horizont Média)

 

Elfogadhatóbb nemesítési technikák

Az amerikai növénykutatás az idegen gének beépítésétől fokozatosan elfordul, és olyan nemesítési megoldásokban gondolkodik, amelyek a világ minden pontján elfogadható végeredményt adnak. Ilyen az ún. RNS-interferencia és hamarosan általánosan elterjedt lehet a génszerkesztés is. Ezek a modern nemesítési technikák az élőlény saját szabályozási mechanizmusaiba nyúlnak bele, egy-egy gént csendesítenek el, vagy egy-egy hírvivő RNS kifejeződését fogják vissza.

A célok is mások ma már: nem egy-egy konkrét növényvédőszer-hatóanyaggal szemben teszik ellenállóvá a növényt – ami csak fokozza az adott készítmény felhasználását a földeken, lásd glifozát –, hanem általánosabb anyagcsere-változásokat idéznek elő. Ezek hatására a növény ízében, hozamában vagy aszálytűrésében következik be javulás. Az utóbbi ma már az egyik legfontosabb célkitűzés.

 

A törpeség előnyei

A Successful Farming arról számol be, hogy az RNS-interferencia révén törpíthető a kukorica, aminek több előnye is van. Az alacsonyabb szár robosztusabbá teszi a növényt, ami így jobban ellenáll az augusztusi szélviharoknak. Másrészt kevesebb nitrogénre van szüksége a szárépítéshez, miközben a hozamai változatlanok maradnak. Azaz egy takarékosabb, környezetkímélőbb növény jön létre. Az alacsony termet precíziós nemesítéssel (génszerkesztéssel) is előállítható.

 

Ez is érdekelheti a témában: Látható gének: mindennap teremtünk, még ha ez félelmetes is.