Maga, komám, vegán?

Új korszak küszöbére érkeztek az élelmiszerpiacok, a miénk is. Éltünk már meg nagy hullámokat vető divatokat az étkezésben, de a veganizmus egyenesen egy életmód, amely egyre nagyobb teret nyer és egyben vesz el a hagyományos étkezési szokások elől. Állatjogi mozgalmi jellege különösen nagy hangsúlyt kap, mivel politikai eszközként is használják. A KAP reformjában például kezdik erősen „túltolni” az állatjólétet. Az átlagos fogyasztó manipulációja ezzel újabb szinteket lép. E témát muszáj napirendre vennünk, mert nemcsak veszélyeket, hanem hatalmas lehetőségeket is rejt magában a magyar agrárgazdaság – s így akár az Ön számára is.

Korábban én is ezen a ponton legyintettem, és lapoztam, mondván ez is csak egy újabb diéta, és amúgy is csak egy szűk réteget érint. Látván azonban azt, hogy ez nem divat, hanem tartós trend, amely az előttünk álló években is dinamikusan fog erősödni, ma már másképpen gondolkodom erről az irányzatról. A folyamat már nem az elején tart, a vonat éppen gyorsít, és intő jel, hogy egyre több globális cég is felkapaszkodik rá. Amikor felgyorsul és robog, állattartókat és feldolgozókat fog tönkre tenni, de legalábbis lépésre kényszeríteni. Azokat, akik nem tudnak alkalmazkodni az új hullámhoz. Másik oldalon viszont a növényi alapú termékek piacának, innovációinak extra lendületet ad és fog adni az előttünk álló években is. Aki ezt időben felismeri, és felszáll a vonatra, a siker irányába vált jegyet.

Néhány meggyőző adat:

  • A világ legnagyobb húsfeldolgozó cégcsoportja, a Tyson Foods 5 százalékos részesedést vett a Leonardo DiCaprio, Bill Gates és The Humane Society nevével fémjelzett alternatív húsgyártó cégben. ‑ A Danone már több mint 60 millió dollárt fektetett be tejtermékmentes termékekbe.
  • Észak-Európában már kapható McVegan burger.
  • Az Egyesült Államokban az elmúlt három évben hatszorosára nőtt a vegánok száma, arányuk a népesség hat százalékát is meghaladja.
  • Franciaországban 2017 óta az iskoláknak legalább egyszer hetente 100 százalékos növényalapú menüt kell felszolgálniuk.
  • A kínai kormány új táplálkozási irányelvei szerint felére kell csökkenteni a húsfogyasztást (a valóság persze még ezzel ellentétes).
  • A tejhelyettesítő italok globális piaca a 2010-es 7 milliárd dollárról 2018-ra 16 milliárd dollárra nőtt. Az USA-ban 2012 és 2017 között ez a piac 61 százalékkal bővült.

A trend mindent átható jellegére jó példa az, hogy képviselői ott ülnek a brüsszeli tárgyalóasztalok körül, és olyan témában, mint például a magyar állatjóléti intézkedések jóváhagyása, befolyást gyakorolnak, de az új KAP kialakításában is igen aktívak. Ezt ítélje meg mindenki saját maga. A jelenségről azonban mindannyiunknak tudni kell. A vegán életmódot folytatók nagyobbik része a vegetáriánusok közül kerül ki, de vannak olyanok is szép számmal, akiket az állatokkal kapcsolatos szemléletük közvetlenül vezet erre az útra. A vegánok nem fogyasztanak állati eredetű ételt, és az állatok jóléte kiemelten fontos számukra.


A vegánok kiszolgálása folyamatos innovációs, hozzáadottérték-növelési lehetőség

Így életvitelükben is kerülik az állati eredetű termékeket, például ruházatot, eszközt. Sokak számára az állatokkal való bánásmód, az ezzel kapcsolatos vélt vagy valós helyzet ellen való tiltakozás itt nem áll meg. Egyre nagyobb hangot adnak véleményüknek, mozgalmakat indítanak, és próbálják a jogalkotókat minél szigorúbb szabályok megalkotására bírni. És itt kezdődnek a valódi problémák. Ha a társadalom egy rétegének akaratát a teljes társadalomra kényszerítik e jogszabályok által, az menthetetlenül torzulásokhoz vezet a gazdaságban is. Ez egyelőre persze csak feltételezés, de a jelek egyértelműek: a németek önkéntes, háromfokozatú állatjóléti minőségtanúsítási rendszere éppen azért került kidolgozásra, hogy megnyugtassa a sertések iránt aggódókat. Ez így kezdődött korábban a ketreces tyúktartásban is, és a vége egy EU-szintű jogszabály lett, hatalmas beruházási kényszerrel. Tehát nem arra hívják fel a figyelmet, hogy tévhitek tömegeit terjesztik az interneten az intenzív állattartásról, és hogy az EU állatjóléti szabályai mindig is a világ legmagasabb színvonalát képviselték, hanem politikai tőkét kovácsolnak belőle.

Ez új, fontos feladatokat ró az állattartókra és érdekvédő, szakmai szervezeteikre. Fel kell venniük a kesztyűt, és erőforrásokat mozgósítani a fogyasztók korrekt tájékoztatása érdekében, és még inkább a jogszabályi környezet ellehetetlenítés irányában való további szigorítása ellen. Tágítsuk a kört! A jelenség természetéből adódóan a veganizmus a fejlett piacokon válik egyre tömegesebbé. A vallási és társadalmi hagyományokon alapuló vonalakat nem lebecsülve, de itt nem vizsgálva, világszinten is átrendeződéseket indít el. Gondolok itt például arra, hogy a fejlett piacokon előállított állati termékek nagyobb arányban kényszerülnek a világpiacra, miközben a növényi termékekből ezzel ellentétes irányú folyamatok erősödhetnek meg. És még valami! A hozzáadott érték növekedése. A vegánok kiszolgálása folyamatos innovációs, hozzáadottérték-növelési lehetőség.


A fejlett piacokon előállított állati termékek nagyobb arányban kényszerülnek a világpiacra

Az állati eredetű termékek elutasítása ugyanis sajátos piacot teremt több termék számára. A húsnélküli „húskészítmények”, a tejhelyettesítő termékek és az étrend-kiegészítők (gondolok itt azokra, amelyek így csak mesterségesen vihetők, illetve viendők be, lásd B12 vitamin) szolgálnak a leginkább jó példaként, de ne szabjunk határt a fantáziánknak! A lehetőségek felismerése, gondolatok ébresztése céljából néhány idén várható vegán terméket és piaci innovációt sorolunk fel a világ miénknél fejlettebb piacairól:

  1. zabital, zöldborsó ital. (Vigyázat! Még mindig gyakori, hogy a tej elnevezést használják!); (II) vegán éttermek és menük rohamos terjedése gyors és lassú éttermekben egyidőben; (III) hal helyett hínár; (IV) vegán funkcionális joghurtok; (V) gomba, csicseriborsó és egyéb babfélék snackjei; (VI) és mindez bio változatban is. (VII) Gondolataink azonban ne álljanak meg itt: mivel egy életmódról beszélünk, gyakorlatilag az élet minden területén lehet vegán terméket ajánlani: legyen az ruházat, konyhai eszköz, lakberendezési tárgy, kozmetikum, a lehetőségeknek csak a fantázia szab határt.
  2. Növényi alapú halhús hüvelyes zöldségekből és algákból, a tonhal árának háromszorosáért árulva (!), de van ebből szójalapú is már a piacon.
  3. Egy új vegán kolbász látványos piaci sikere kapcsán, a britek példáján keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a vegán életmód terjedése megállíthatatlan a fejlett piacokon, és ez máris hatással van a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerkezetére, kínálatára. A brit szigeteken az elmúlt évben már több tejüzem is azzal az indokkal hagyott fel tevékenységével, hogy a vegán étkezési szokások miatt jelentősen visszaesett a termékeik iránti kereslet. A növényi eredetű, tejhelyettesítő italok forgalma például harmadával nőtt 2015 óta náluk. A britek harmada már felhagyott a húsfogyasztással, illetve jelentősen mérsékelte azt. Ebből 13 százalék teljesen elfordult az állati eredetű termékektől.

A szükséges következtetéseket le kell vonnunk:

  1. A veganizmus még kevéssé érzékelhető a mindennapokban, de piacunkra, gazdálkodási körülményeinkre mindenképpen hatással lesz. Ha máshol nem, az éttermek étlapjain már jól látható a trend.
  2. A világ húsfogyasztásának növekedése ettől nem lassul le, de a világ húspiacainak átrendeződését erősíteni fogja.
  3. A trendhez alkalmazkodnia kell a honi agráriumnak is. Ez nemcsak a kínálat ezirányú szélesítését, hanem szakmai lobbit és a fogyasztó tudásának bővítését kell hogy jelentse. A fogyasztók manipulálása, a haszonállatok összemosása a hobbiállatokkal igen veszélyes folyamatokat indított el.
  4. Számunkra a veganizmus nyújtotta lehetőségek vannak túlsúlyban a veszélyekkel szemben. A veganizmus egy hívószó, amely termékek (nem csak élelmiszerek) egész sorának megszületését generálja.
  5. Mértékét, léptékét tekintve ez sokkal több, mint az eddig ismert funkcionálisélelmiszer-kategóriák.
  6. A vegán életmóddal kapcsolatos élettani, egészségügyi vizsgálati eredményekre továbbra is várni kell (ahogy a GMO-król is mélyen hallgat a tudomány). Marad a neten olvasható, jórészt ellenőrizhetetlen (fél)információk és hangulatkeltések erdeje. Ezek pedig gyakran egymásnak ellentmondóak. A laboratóriumi húsok környezeti hatásával kapcsolatban például a múlt hónapban az Oxfordi Egyetemről került ki egy vélemény, amely szerint a szénalapú energiarendszerektől való nagymértékű elfordulás nélkül a laboratóriumi húsok jelenleg javasolt fajtái nem jelentenek megoldást a húselőállításra a globális felmelegedés csökkentése érdekében.

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT

Ezeket olvasta már?

Magyarország sikerének záloga a vidék megerősödése
Olyan szakképzés kell, aminek legfontosabb kompetenciái a teljesítmény és a versenyképes tudás.
Ahol egy termék vagy szolgáltatás ingyenes, ott az áru TE vagy!
A világ új korszakhoz érkezett, melynek változásai a mezőgazdaságra is kiterjednek.
Startupoktól várjuk a hazai agrárpiac fellendülését?
A NAK várja várja azoknak a startupoknak a jelentkezését, akik növekedési pályára állítanák vállalkozásukat.
A Syngenta idén két új terméket hoz a magyar piacra
Matthew Pickard, a Syngenta Magyarország ügyvezető igazgatója közel 20 éve van a cégnél különböző területeken.