Küldetésünk:
Adjuk vissza az életét a termőföldnek,
hogy az emberiség tiszta környezetben
és egészségesen élhessen a Földön!
Elfelejtett talajbiológiai szemlélet?
Az elmúlt 70 év a kémia, a gépészet és a genetika sikereit hozta a mezőgazdaságba. A talajbiológia háttérbe került, a talajra gyakran csak, mint a növények tartó és a tápanyagot biztosító közegére tekintenek.
| Mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1953), Kossuth-díjas (1954): | |
 Kemenesy Ernő (1891-1985) |
•1913. debreceni Gazdasági Akadémián kitüntetéssel végzett, a növénytermesztési tanszéken maradt. •1920. több uradalom (felsőiregi, szőregi, szentmargitai stb.) vezetése. •1945. budapesti Agrártudományi Egyetem alkalmazott üzemtani tanszéken egyetemi tanár. •1948. a keszthelyi Agrártudományi Egyetem gyakorlati tanszékének vezetője és a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézet igazgatója. •1954. a martonvásári Kutató Intézet igazgatója is. •1955. visszatér Keszthelyre, ahol két évtizeden át az MTA munkatársaként a talajművelés, a talajerőgazdálkodás kutatásának országos vezetője. |
Kemenesy Ernő a biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette már 70 évvel ezelőtt azzal, hogy „a biológiailag jól beérett talajt tartotta a biztos- és nagy termések alapfeltételének.”(Stefanovics P.,1975)
Az elmúlt 50 évben a talajra sokan, mint a növények tápanyagellátását biztosító közegre tekintettek: agrokémiai és kémiai növényvédelmi termékeket juttattak ki a megfelelő talajművelés, agrotechnika és gépészet alkalmazása mentén.
Sajnos az egyetemeken nincs önálló talajmikrobiológiai oktatás az alapképzések során, ezért joggal merülnek fel a kérdések:
- Mennyire értenek a gyakorló gazdászaink a talajmikrobiológiához?
- Elvárható-e, hogy a gyakorló gazdászok ismeretek hiányában okszerűen használják a legkorszerűbb talajmikrobiológiai készítményeket?
Azért örvendetes, hogy az első kis lépések már megtörténtek a Szent István Egyetemen, ahol elindult a biológiai szemléletű talajerőgazdálkodási szakmérnök képzés!
Nagy kérdés, hogy lemondjunk-e a műtrágyázásról, a növényvédelemről és a mechanikai talajművelésről?
NEM!
DE! Amennyi kémiai és mechanikai, legalább annyi biológiai behatás is legyen, hogy ezzel kompenzálhassuk a káros hatásokat, s megfelelő egyensúlyt hozzunk létre napról napra!
Mára a talaj korlátozó tényezője lett a genetikai potenciálok kihasználásának. A precíziós gazdálkodás, a genetika és a kémia a csúcson, míg a talajélet a minimumon áll!
Okszerű talajoltással a talaj tulajdonságait jelentősen befolyásolható, ami folyamatos költségmegtakarítást eredményez. A csökkenő talajellenállás kevesebb vonóerőt igényel, ami alacsonyabb gázolaj-felhasználást eredményez, ezzel a hektáronkénti nyereséget és évről évre nagyobb profitot érhet el a gazdálkodó.
Az AGRO.bio Hungary Kft. kísérleteket végzett, vajon milyen hatást gyakorol BactoFil® technológia a talajra.
A kísérletek során vizsgálták a talaj kötöttségének, nedvesség- és humusztartalmának változása mellett az üzemanyag-fogyasztást is:
Következtetések:
A DATE tangazdaságának kísérletében a BactoFil® talajoltó kezelés hatására a talaj kötöttsége 3 év alatt 30 cm művelési mélységben 85%-kal, a talaj kötöttsége 50 cm lazítási mélységben ugyanezen időszak alatt pedig 60%-kal csökkent. Emellett a kezelt területen jelentősen kisebb lett a vonóerőigény is.
Következtetések:
A kísérletben a BactoFil® hatására 3 év alatt 30 cm művelési mélységben 55%-kal, 50 cm lazítási mélységben pedig 82%-kal nőtt a talaj nedvességtartalma.
Következtetések:
Egy másik kísérletben a BactoFil Technológia 2 év alatt 38%-kal csökkentette a szántáskori gázolajfogyasztást, valamint (bruttó) 7.170.-Ft/ha KTG-megtakarítást, azaz PROFIT-növekedést eredményezett a második évi szántás során.
A termőtalaj értékét annak termőképessége határozza meg, amire a humusztartalom jelentős hatást gyakorol.
HUMUSZ: a szervesanyagok baktériumok és gombák általi lebontásának a végterméke.
Következtetés:
Az Alma Kertész Kft. kísérletében a BactoFil® Cell alkalmazásával 4 év alatt 0-40 cm-s mélységben átlagosan 41%-al nőtt a talaj humusztartalma.
Összefoglalva, a BactoFil technológia alkalmazásával
Csökkentheti
- a talajkötöttséget
(3 év átlagában 20 – 40%-kal) - a talajellenállást
(3 év átlagában 10 – 30%-kal) - a talajmunkák üzemanyag felhasználását
(3 év átlagában 12 – 20%-kal) - csökkenti a növényi maradványok mennyiségét
(3 év átlagában 75 – 85%-kal)
Növelheti
- a talaj humusztartalmát
(3 év átlagában 12 -30%-kal) - a talaj nedvességtartó képességét
(3 év átlagában 30 -70%-kal)
