Az őszi vetésű kultúrák előretörésére, a prémium minőségű, homogén búzaárualap fontosságának növekedésére számít Orbán Gábor, a nagy múltú Hungaria Agro Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember ugyanakkor elengedhetetlennek tartja a technológiai fegyelem és a fajtaválasztás szerepének felértékelését, mert ahogy a mezőgazdaság alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, az őszi vetések, a prémium búza és a feszesebb technológia kerül előtérbe. A cégvezetővel a vállalat bácsalmási fajtabemutató szakmai napján beszélgettünk.
(fotók: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Az őszi vetések maradhatnak a klímaváltozás nyertesei
– Milyen kilátásai vannak az őszi kalászosoknak a klímaváltozásban? Számít-e további vetésterület-növekedésre?
– A klímaváltozás egyértelmű nyertesének tűntek az őszi kalászosok a tavaszi vetésű növényekkel szemben az idei évig. A 2026-os rendkívül aszályos tavasz azonban sok helyen az országban jelentős terméskiesést okozott az őszi kalászosokban, bár ez a terméskiesés még mindig kisebb mértékű, mint amit az elmúlt években a kukorica elszenvedett. Úgy vélem, hogy további jelentős területnövekedés nem várható, figyelembe véve az értékesítési és piaci lehetőségeket. Én arra számítok, hogy a gazdálkodók átgondolják a vetésszerkezetüket, finomhangolják a saját gazdaságuk adottságaihoz és az őszi kalászos mellé – ami még mindig a legjobban tűri a megváltozott időjárási viszonyainkat – más őszi vetésű kultúrákat is, mint például az őszi borsót is – aminek a vetésterülete egyértelműen növekszik hazánkban – beillesztenek a vetésforgóba.
A prémium búza kulcsa a homogén árualap
– A kereskedelem egyre többet hangsúlyozza akár a fajtaválaszték csökkentése mellett is a homogén, nagy árualapok képzésének érdekét és a prémium minőség mennyiségének növelését – e kettő szerintük elengedhetetlen a nyomás alatt lévő külpiacok megőrzéséhez – erről mi a véleménye?
– A prémium minőség növekedésének a kulcsa egyértelműen a nagyobb, homogén és fajtaazonos árualap. Ez tény. Csak úgy tud a termelő és a kereskedő – aki a kapocs a külpiacokkal – versenyképes árakat elérni, ha egységes prémium minőségű árualappal rendelkezik és azt kínálja. Viszont, hogy ezt el tudjuk érni, egységes fajta, fajták szükségesek, olyanok, amelyek reológiai tulajdonságukat tekintve is tudják a prémium minőséget. Továbbá elengedhetetlen a megfelelő technológia és technológiai fegyelem is a termeléshez, hogy a fajtákban lévő potenciál ki legyen aknázva és a prémium árualap tényleg prémium legyen. Ehhez nekünk, fajtatulajdonosoknak is támogatást, szaktanácsadást kell nyújtanunk a termelőknek.
Nem tűnik el a bőtermő búzák piaca
– Van-e esélye piaci növekedésre a nem prémium, árukalászosoknak itthon?
– Növekedésre én nem számítok ebben a szegmensben, viszont továbbra is stabil területen lesz vetve ez a szegmens is. Hogy mire alapozom ezt a gondolatomat? Hazánk még mindig jelentős területén, ahol kedvezőbbek a csapadékviszonyok, messze az országos átlag feletti hozamokkal termelnek bőtermő búzafajtákat. Ezek a fajták javarészt legfeljebb gyenge malmi paraméterekkel rendelkeznek, de többségében alatta maradnak. Viszont terméspotenciáljuk magasabb a prémium fajtáknál. Még mindig a legjelentősebb külpiacunk az olasz piac, ahol nagyobb mennyiségben keresik az alacsonyabb paraméterrel rendelkező „11/220/76” -os búzát, amit a bőtermő fajták tudnak. Dunántúlon, ahonnan kedvezőbbek a logisztikai költségek, egyértelműen marad ennek a búza szegmensnek a helye a vetésterületben, de más országrészből is van rá kereslet. A másik, ami miatt én így gondolom, hogy kevésbé „feszes” technológiát igényel, mint egy prémium búza termelése, adott esetben alacsonyabb költségszinten is termelhető magasabb átlagterméssel.
Piaci igények és vetéskísérletek
– Milyen stratégiát követ a Hungaria Agro a kalászosvetőmag-forgalmazásban? Milyen fajtákat preferál, milyen szegmensre fókuszál?
– Egyértelműen a piaci igények kiszolgálása a fő fókuszunk. Javarészt saját, Nordic Seed, részben partnerünk által nemesített árpa, búza, durumbúza és hibridrozs található a kínálatunkban. Mint már kifejtettem, úgy gondolom, hogy a nem prémium szegmens is erős hazánkban és terménykereskedelmi üzletágunk jelentős forgalmat bonyolít Olaszország irányába, ezért van modern fajta a kínálatunkban ebben a szegmensben is. A prémium búza különösen fontos számunkra, hiszen rendelkezünk egy olyan fajtával, ami rövid idő alatt rendkívül népszerű lett Magyarországon nemcsak a termelők, hanem a hazai malmok körében is. Nem beszélve arról, hogy az olaszországi malmok top 3 fajtájában van bent, ezáltal kedvezően értékesíthető a külpiacon is. Természetesen a „klasszikus” malmi búza szegmensben is van ajánlatunk hiszen ennek a szegmensnek is jelentős felvevő piaca van hazánkban.
A korábban taglalt nem prémium szegmensben a saját, Nordic Seed nemesítésű Marly-t, a malmi kategóriában az Axum és a prémium szegmensben a Rebelde fajtát ajánljuk a partnereinknek.
Mivel az őszi árpa vetésterülete is jelentős hazánkban, ezen belül is a takarmányminőség a fajsúlyos, kínálatunkban három fajta is megtalálható ebben a szegmensben. Ősziárpa-fajtáink mind kétsoros takarmányfajták. Tapasztalatunk alapján ezek az árpák sokkal jobb minőségi stabilitást nyújtanak, mint a hatsoros társaik, gondolok itt elsősorban a hektolitersúlyra, ami kedvezőtlenebb években – ami sajnos előfordult az elmúlt időben – a hatsoros fajtáknál a minőségi követelmény alá esett, ezáltal csak árlevonással vált értékesíthetővé, ami az alacsony felvásárlási árak mellett tovább rontja a jövedelmezőséget. A kétsoros fajták ellenben stabilan az elvárt hektolitersúly felett teljesítenek minden évjáratban. Fajtaválasztékunkban megtalálható árpa sárga törpülés vírus (BYDV) rezisztens fajta az Organa, ami biztonsággal vethető korán, még a melegebb időszakban, az Annemiek egy kiváló betegségellenálló-képességű, modern őszi árpa és a Kakadu, egy rekord termőképességű, tavaszi genetikájú árpa, ami akár késő ősszel is vethető.
Kukorica helyett napraforgó és cirok: óvatosan, jó technológiával!
– Mi a véleménye a kapás kultúrák – külön-külön a kukorica, a napraforgó, a szója és a cirok – jövőjét illetően? Ebben a szegmensben mik a terveik?
– A kukorica termelhetősége egyértelműen ellehetetlenült hazánk egyes területein ezért a vetésterület köztudott módon drasztikusan csökkent az elmúlt években és nem is várható emelkedés. A hazai potenciális vetésterületen csak optimális esetben lehet megtermelni a hazai feldolgozóipar szükségletét, hogy ne szoruljunk importra, ami adott esetben letörheti az itthoni árakat. Úgy néz ki, hogy a napraforgó lett a nagy nyertese a kukorica visszaszorulásának, jelentős területnövekedés következett be azokon a területeken, ahol már nem gazdaságos a kukorica termesztése. A klímaváltozást jobban tűrő napraforgó még alacsonyabb inputráfordítással is jövedelmezően termeszthető, azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a legjobban kizsarolja a talajt, kedvezőtlen elővetemény…
Jelentős területnövekedésre én nem számítok, véleményem szerint elértük közel a lehetséges maximumot. Sokat emlegették, hogy a cirok az új „csodanövény” kukorica helyett, azonban sokan csalódtak benne. Hozzáteszem, sokszor azért, mert úgy lett eladva, hogy a ciroknak semmi sem kell, se víz, se tápanyag és így is terem. Sajnos ez nem így van, megfelelő tápanyag-ellátottság és agrotechnika szükséges a termesztéséhez, és azért valamennyi víz. A másik probléma, ami bár megoldódni látszik, az értékesítés és ezáltal a jövedelmezőség. Szerencsére ezen a téren is előre mozdultunk, de a felvásárlók, főleg a takarmánykeverők csak egy stabil árualappal tudnak hosszú távon gondolkodni és a receptúráikba beépíteni. Ehhez egy stabil vetésterület szükséges. A szóját nem véletlenül hagytam a végére, sajnos ez a növény véleményem szerint nem tud hazánkban hosszú távon nagyobb vetésterületet elfoglalni. Pár éve még úgy tűnt, 100 ezer hektáros nagyságrendben lehet vele számolni, de ez a terület hamar visszazuhant csaknem a felére. Sajnos ez a realitás, ekkora terület alkalmas hazánkban szójatermesztésre, és ahhoz is át kell alakulnia a fajtakínálatnak, főleg az éréscsoportok tekintetében.
A Hungaria Agro Kft. természetesen kínál kizárólagos forgalmazásban lévő kukorica-, napraforgó- és cirokhibrideket. Kukoricakínálatunk egy kisebb, privát nemesítőház az American Genetics hibridjeiből áll, 300–400 FAO csoportban. Napraforgó-nemesítő partnerünk szintén szövetkezeti tulajdonban van, mint a mi anyacégünk, ezért közös értékeket vallunk. LO: AIACE és ARGO, valamint HO: IOLEN hibrid is megtalálható kínálatunkban, valamit két cirok hibrid: a Ruby vörösszemű és Diamond, ami fehér szemű.
Tőszámkísérletekkel keresik a jövedelmezőbb termesztést
– Folytatnak-e és ha igen, milyen eredményekkel, tapasztalatokkal vetésre irányuló kísérleteket (tőszám, vetéstávolság, direktvetés stb.)?
– Tőszámkísérleteket folytatunk az idei évben is őszi árpában és búzában. Ez véleményünk szerint egy „nehéz terep” ma Magyarországon, mert sajnos még mindig sok termelő kilogrammra vet, „mert úgy szoktuk”. Ez sokszor azt eredményezi, hogy még a tankönyvben tanult vetési normánál is több, mint másfélszer annyi növényt vetnek el hektáronként. A klímaváltozás és a nemesítés fejlődésének a hatására a tankönyvi norma pedig mára tovább csökkent. Amikor azt kezdem el mesélni, hogy az északi országokban az őszi árpát 1,8–2,2 millió csírával vetik, ami kb. 100 kilogrammos hektáronkénti mennyiség, egyenesen szúrós szemmel néznek rám. A tőszámkísérleteink beállításának az a célja, hogy megtaláljuk az ország minden területén a legoptimálisabb vetésmennyiséget, amivel javíthatunk az eredményességen. Hiszünk benne, hogy az elért eredmények és tapasztalatok termelőknek való átadásával tudunk segíteni a jövedelmezőség javításán. Ezért kíváncsian várjuk az idei év eredményeit és tapasztalatait is.
Kohout Zoltán
MezőHír Tudástár: klímaadaptív vetésszerkezet napraforgóval és cirokkal – A kukorica visszaszorulása miatt előtérbe kerülő napraforgó és cirok csak termőhelyhez, piaci kereslethez és technológiai fegyelemhez igazítva jelent biztonságos alternatívát; a napraforgó talajkimerítő, a cirok pedig megfelelő tápanyagellátást, agrotechnikát és stabil árualapot igényel.
