A tökéletes birs titka

Írta: MezőHír-2026/6. lapszám cikke - 2026 július 09.

Növényvédelmi útmutató

A birs (Cydonia oblonga) az elmúlt években újra reneszánszát éli a kertekben. Utánozhatatlan illata, a belőle készülő lekvár és birssajt sokak kedvencévé teszi. Bár sokan igénytelen gyümölcsfának gondolják, a hibátlan és bőséges termés eléréséhez elengedhetetlen a tudatos és jól időzített növényvédelem. Nézzük, kik a birs legnagyobb ellenségei, és hogyan védekezhetünk ellenük hatékonyan!

A birs esetében a kórokozók jelentik a legnagyobb kihívást, ezek közül is a monília és a tűzelhalás okozhatja a legsúlyosabb károkat.

A monília a birs egyik legfontosabb betegsége

A birs moníliája (Monilinia linhartiana) a gyümölcsfaj egyik legjellegzetesebb betegsége. Eltérően a többi gyümölcs moníliájától, ez már tavasszal, a leveleken is jelentkezik (a levélerek mentén barna, elhaló foltok képződnek, a levél édes illatúvá válik), majd átterjed a virágra és a termésre is. A gyümölcsökön később barna rothadás és a jellegzetes, koncentrikus körökben elhelyezkedő penészpárnák jelennek meg („múmiák”).

Védekezés: A fán maradt múmiák eltávolítása télen. Tavasszal, virágzás környékén felszívódó gombaölő szerek használata.

A tűzelhalás gyors beavatkozást igényel

A tűzelhalás (Erwinia amylovora) baktériumos betegség, amelyre a birs rendkívül fogékony. A hajtások pásztorbotszerűen visszagörbülnek, a levelek és virágok feketére száradnak, mintha megégtek volna, de nem hullanak le.

Védekezés: Fertőzött hajtások azonnali, mély (legalább 30–40 cm-rel az egészséges rész alatt) visszametszése. A metszőollót minden vágás után fertőtleníteni kell! Megelőzésként a rezes lemosó permetezés (rügypattanáskor és ősszel) kiemelkedően fontos.

A levélfoltosság korai lombvesztést okozhat

A diplokarponos, más néven entomosporiumos levélfoltosság (Diplocarpon mespili) esetén a leveleken apró, sötét, vörösesbarna foltok jelennek meg, amelyek később összefolynak. Súlyos esetben a fa már nyár közepén elveszítheti a lombját, ami a termés aprósodását és a rügyek gyengülését okozza.

Védekezés: a lehullott lomb megsemmisítése, valamint tavasztól nyár végéig réztartalmú készítményekkel történő permetezés. A birs nyáron sem érzékeny a rézre.

Lisztharmat (Podosphaera clandestina): főleg a hajtásvégeken és a fiatal leveleken jelenik meg fehér, lisztes bevonat formájában.

Védekezés: Kéntartalmú készítmények, illetve felszívódó szerek a tavaszi-nyár eleji időszakban.

A molyok okozzák a „kukacos” termést

Az almamoly (Cydia pomonella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) felelős a „kukacos” birs kialakulásáért. A hernyók a gyümölcsbe rágnak, aminek a nyomán ürülék jelenik meg a gyümölcsök felületén, és a termés gyakran idő előtt leérik vagy elrothad (a sebzés kaput nyit a moníliának).

Védekezés: Feromoncsapdás rajzásmegfigyelés alapján időzített rovarölő szeres permetezés (pl. acetamiprid vagy kontakt piretroidok).

A levéltetvek a hajtásnövekedést is visszafogják

A levéltetvek, például a zöld alma-levéltetű, a fiatal hajtásokon és leveleken szívogatnak. Kártételük nyomán a levelek besodródnak, a hajtásnövekedés pedig lelassulhat.

Védekezés: tavaszi olajos lemosó permetezés, tenyészidőszakban pedig speciális levéltetű elleni szerek vagy általános rovarölők.

A pajzstetvek sokszor rejtve károsítanak

A pajzstetvek, például a kaliforniai pajzstetű, a fás részeken vagy a gyümölcsön szívogatnak, a termésen piros, úgynevezett „lázfoltokat” okoznak.

Védekezés: a tavaszi olajos lemosás a leghatékonyabb gyérítési módjuk.

A permetezési naptár a megelőzés alapja

Egy egészséges birsállomány fenntartásához a következő sarokpontokat érdemes követni az év során:

Nyugalmi időszak, tél vége / kora tavasz: feladat a metszés, a moníliás „múmiák” és a száraz gallyak eltávolítása. A lemosó permetezés réz, kén és olaj kombinációjával végezhető. A rügypattanás előtti állapot a legideálisabb.

Fehérbimbós állapot, közvetlenül virágzás előtt: nagyon fontos a birs moníliája elleni első célzott védekezés, felszívódó szerrel, illetve szükség esetén kontakt rézzel vagy kénnel kiegészítve.

Virágzás, fővirágzás – sziromhullás (1. kép): ebben az időszakban a réz használata tilos. A monília elleni védekezést felszívódó szerrel meg kell ismételni.

Termésnövekedés, május vége – augusztus: a feromoncsapdák jelzése alapján a molyok elleni védekezést április közepétől szeptember elejéig célszerű figyelni és időzíteni.

Lombhullás után, ősszel: őszi rezes lemosó permetezés javasolt a telelőre vonuló gombák és baktériumok, főként a tűzelhalás ellen. A lehullott lombot össze kell gyűjteni vagy a talajba kell forgatni.

A leggyakoribb rovarkártevők

Bár a birs növényvédelmében a gombás és baktériumos betegségek (mint a monília vagy a tűzelhalás) jelentik a legnagyobb kihívást, a rovarkártevők is komoly károkat okozhatnak, különösen, ha a hibátlan, egészséges termés a cél. A sikeres védekezéshez három fő kártevőcsoportot kell ismernünk:

A molykártétel moníliás rothadást is indíthat

A „kukacos” gyümölcsök felelősei a molyok.

A birs leglátványosabb terméskárosítói az almamoly (Cydia pomonella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta).

A kártétel: ezek a kártevők nem válogatósak, az almához hasonlóan a birset is előszeretettel támadják. A kikelő hernyók a gyümölcs húsába rágnak, járataikat pedig ürülékkel szennyezik. A rágásnyom nemcsak esztétikai hiba: nyílt sebet jelent, amelyen keresztül a monília kórokozója azonnal bejut, így a termés gyors rothadásnak indul és gyakran idő előtt leérik.

A védekezés kulcsa: az időben kihelyezett feromoncsapdákkal pontosan nyomon követhető a lepkék rajzása, így a rovarölő szeres permetezés a lárvák kelésének idejére időzíthető.

A mézharmat a korompenésznek is kedvez

A tavaszi, intenzív hajtásnövekedés időszakában menetrendszerűen megérkeznek a levéltetvek (például a zöld alma-levéltetű).

A kártétel: kisebb kolóniákban lepik el a friss hajtásvégeket és a fiatal leveleket. Szívogatásuk nyomán a levelek jellegzetesen besodródnak, a hajtások torzulnak, a fa növekedése pedig lelassul. A tetvek által kiválasztott ragacsos mézharmaton hamar megtelepszik a korompenész, amely csökkenti a levelek asszimilációs képességét. A katicák jelzik a levéltetveket (2. kép).

A védekezés kulcsa: A rügypattanás előtti olajos lemosó permetezés drasztikusan gyéríti az áttelelő tojásokat. Ha tavasszal mégis megjelennek, célzott (felszívódó) rovarölő szeres kezeléssel állíthatók meg.

A tél végi lemosás a pajzstetvek ellen kulcslépés

A pajzstetvek – különösen a kaliforniai pajzstetű – sokszor észrevétlenül, a fás részeken húzódnak meg, de a gyümölcsön is megjelenhetnek. A kártétel: szívogatásukkal folyamatosan vonják el a tápanyagot, amivel lassan, de biztosan legyengítik a fát. Jelenlétüket a termésen kialakuló apró, pirosas udvarú foltok (az úgynevezett „lázfoltok”) is elárulják, amelyek rontják a gyümölcs piaci értékét.

A védekezés kulcsa: mivel a viaszos pajzsuk megvédi őket a legtöbb kontakt rovarölő szertől, a leghatékonyabb fegyver ellenük a tél végi, alapos lemosó permetezés, amely szó szerint megfojtja a kártevőket. A rovarkártevők közül a téli araszoló lepkék, egyes bagolylepkék hernyói is kárt tudnak okozni (3. kép).

Virágzáskor méhkímélő technológia szükséges

Felhívom a kedves olvasó figyelmét, hogy a gyümölcsfák virágzása esetén a méhkímélő technológia alkalmazása egyes növényvédő szereknél kötelező!

A méhkímélő technológia keretében méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos rovarölő szerek felhasználására kerülhet sor. Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat.

A gyümölcsösökben – a teljesség igénye nélkül – a következő hatóanyagok és készítmények állnak a termelők rendelkezésére a Nébih 2026. 04. 23-i adatai alapján: Cydia pomonella granulovírus (CpGV), Typhlodromus pyri, Amblyseius andersoni, acetamiprid, lambda-cihalotrin, klórantraniliprol, spinozad, pirimikarb, piretrinek, ciántraniliprol, milbemektin, azadiraktin, flonikamid (IKI-220). Talajfertőtlenítésre teflutrin, atkák ellen hexitiazox alkalmazható.

SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS


MezőHír Tudástár: birs növényvédelem – A birs növényvédelme a monília, tűzelhalás, levélfoltosság, lisztharmat, almamoly, keleti gyümölcsmoly, levéltetvek és pajzstetvek elleni megelőző, fenológiai állapothoz igazított védekezési rendszer, amelyben a metszés, lemosó permetezés, feromoncsapdás rajzásfigyelés és méhkímélő technológia biztosítja az egészséges termést.

Mezőhír
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.