A tavaszi fagy idén sem kímélte Európa gyümölcsöseit: Lengyelországban helyenként teljes termésveszteségről beszélnek, Ukrajnában a kajszi és az őszibarack sérült, Magyarországon pedig több régióban okozott kárt a hideg.
A gyümölcsfák rosszkor kapták a hideget
Európa több térségében a tél végi és tavaszi meleg idő korán megindította a gyümölcsfák fejlődését, majd a visszatérő hideg éppen érzékeny fenológiai állapotban érte az ültetvényeket. Ez a legrosszabb forgatókönyv: amikor a virágzás, a kötődés vagy a fiatal terméskezdemények idején jön a fagy, néhány óra alatt eldőlhet az egész szezon sorsa.
Április végén egy sarkvidéki eredetű hidegbetörés Kelet- és Délkelet-Európa több részén is fagyveszélyt okozott. Az előrejelzések már akkor arra figyelmeztetett, hogy a hideg légtömeg a 2026-os vegetációs időszak kezdetén ültetvényeket és szőlőket is veszélyeztethet.
A hazai szőlőt májusban érte el a pusztító fagy.
Lengyelországban helyenként mindent elvitt
A legsúlyosabb hírek Lengyelországból érkeztek. Április végén Lengyelország fő gyümölcstermesztő régióiban jelentős fagykárok keletkeztek, és helyenként talajszinten -8 °C-ot is mértek. A lap szerint ez már a harmadik egymást követő év, amikor a lengyel almatermés jóval elmaradhat a lehetőségektől. A FreshPlaza friss piaci összefoglalója még keményebb képet fest: egyes lengyel körzetekben akár 100%-os termésveszteséget is jelentettek a késő áprilisi fagyok után. A keleti területek különösen érintettek, a csonthéjasoknál pedig komoly terméskiesésre számítanak.
Ukrajnában a kajszi és az őszibarack kapta a legnagyobb ütést
Ukrajnában már a februári fagyok is kárt okoztak több gyümölcsösben. Csernyivci térségében a helyi agrárigazgatás szerint főként a kajszi és az őszibarack sérült: a február 1–3. közötti fagyok a levél- és virágrügyek 16–56%-át károsították. Az alma, a szilva és a cseresznye kisebb mértékben érintett, de ezek végleges termése is a későbbi tavaszi fagyoktól függ. Ez azért fontos a magyar piac szempontjából is, mert Ukrajna és Lengyelország termése közvetve a régiós árakra is hat. Ha ezekből az országokból kevesebb cseresznye, kajszi vagy alma kerül piacra, az az egész kelet-európai kínálatot szűkítheti.
Magyarországon is több régióban sérültek az ültetvények
Magyarországon szintén károkat okoztak az éjszakai fagyok. A több napon át jelentkező éjszakai fagyok károsították a gyümölcsösöket több térségben, miközben a szárazság is nehezítette az állományok helyzetét. A gazdák nemcsak az idei terméskieséstől tartanak. Többen arra figyelmeztetnek, hogy az elfagyott, legyengült fák később a szárazság miatt akár ki is száradhatnak. Ez már nemcsak az idei bevételt veszélyezteti, hanem az ültetvények hosszabb távú állapotát is. Ha a fagy után csapadékhiány következik, a növénynek egyszerre kellene regenerálódnia és vízhiánnyal küzdenie. Ez a következő évi termőrügy-képződésre is hatással lehet, vagyis a mostani kár nem feltétlenül zárul le az idei szezon végén.
A kajszi európai képe vegyes, de nem nyugodt
Az európai kajszitermés kilátásai országonként eltérnek Jelentős, általános fagyot ugyan nem minden régióban figyeltek meg, de a március végi és április eleji hidegvisszatérés, illetve a virágzás alatti esők több helyen rontották a kötődést. Olaszországban például Emilia-Romagnában jelentős visszaesést említenek, míg délen kisebb csökkenést, de Pugliában fagykár is jelentkezett. Spanyolország kajszitermése viszonylag kedvezőbb képet mutathat, ugyanakkor az európai piac egésze erősen mozaikos: ahol a fagy, az eső vagy a rossz kötődés egyszerre jelent meg, ott a terméskilátások jóval bizonytalanabbak.
Kevesebb áru, nagyobb árkockázat
A fagy nemcsak a termelők gondja. Ha Lengyelországban, Ukrajnában, Magyarországon vagy a Balkán térségében kisebb lesz a csonthéjasok, az alma vagy más gyümölcsök kínálata, az a kereskedelemben és a fogyasztói árakban is megjelenhet. A hiány először a frisspiacon látszik, később pedig a feldolgozóiparban is nyomást okozhat. A gyümölcsösökben ráadásul a fagykár nem mindig egyenletes. Egy mélyebb fekvésű tábla, egy szélcsendes völgy, egy rosszabb légmozgású ültetvény sokkal nagyobb veszteséget szenvedhet, mint a közelben lévő magasabb fekvésű terület. Ezért országos átlagokból nem lehet pontosan megmondani, ki mekkora bajban van.
MezőHír Tudástár: tavaszi fagykár – a vegetációs időszak elején jelentkező hideghatás okozta ültetvénykárosodás, amely virágzáskor, kötődéskor vagy fiatal termésállapotban néhány óra alatt terméskiesést idézhet elő; mértékét a hőmérséklet, a fenológiai állapot, a fekvés, a légmozgás és a növény regenerációs képessége határozza meg.
