Jön az új KAP: kitaláltuk, hogy legyen jó nekünk

Írta: MezőHír-2021/12. lapszám cikke - 2021 december 11.

Jó irányt vettek a dolgok uniós szinten, de hazánknak is van pár ötlete arra, hogyan juttasson viszonylag kis adminisztrációs teherrel sok pénzt sok termelőhöz a Közös Agrárpolitika következő ciklusában. A legfontosabb hírünk, hogy senkinek nem kell céget darabolnia a kisüzemek fokozott támogatása miatt, és alapvetően a zöldintézkedések termeléskorlátozó hatásától sem kell tartani.

2023-ban elindul a Közös Agrárpolitika (KAP) új támogatási rendszere, ám a vártnál lassabb tempóban zajlik a hozzá kapcsolódó uniós rendeletek megalkotása. Kritikus időszak jön tehát, hiszen 2022 végére kész stratégiai tervekkel kell rendelkezniük a tagállamoknak, de a gazdáknak már őszre tudniuk kell, hogy milyen játékszabályok szerint alakítsák ki a vetésszerkezetüket. Így már most intenzív egyeztetések zajlanak a Bizottsággal a részletekről. A magyar ötletek nagyon elmések. Ha a stratégiai tervünket elfogadják, akkor az nemcsak stabilitást garantálna az üzemméretekben, de a kifizetéseket is növelni tudná. Lássuk, hogyan!

 

Számok nélküli célok

Ha az új KAP-ról van szó, szinte mindenkinek egy szó jut eszébe: termeléskorlátozás. Erről szól a kisüzemek fokozott támogatása, az ökológiai területek részarányának 25 százalékra növelése, a növényvédő szerek és műtrágyák használatának felezése. Csakhogy ezek a célok valójában a Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képezik, és egy 2030-ig szóló időtávra szólnak. A Közös Agrárpolitika új pénzügyi ciklusa viszont 2027-ben zárul, és nem vállalhat fel többet, mint hogy hozzájárul a Green Deal céljainak megvalósításához. „Éppen ezért a stratégiai tervekben az egyes tagállamok nem akarnak jogi kötelezettséget vállalni a zöld célok megvalósítására, konkrét célszámokat sem akarunk feltüntetni bennük. Készítünk egy tervet, amit a Bizottságnak aszerint kell elbírálnia, hogy az mennyire illeszkedik a Green Deal-be. Ennyi a dolgunk és nem több” – magyarázta a MezőHírnek a magyar álláspontot november elején Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese.

 

kis parcellák
A kis parcellákat jutalmaznák, méghozzá üzemi szinten

 

Álláspontja szerint a zöldcélok megvalósítását felesleges felsőbb rendeletekkel előírni, hiszen mindenkinek az a célja, hogy kevesebből termeljen többet. A digitalizáció és az egyre precízebb anyagkijuttatás révén magától is csökken a kemikáliák kivitele a földekre – pláne a mai növényvédőszer- és műtrágyaárak mellett. Ha az unió tenni akar valamit az ügy érdekében, akkor ahelyett, hogy elvon, kivon vagy büntet, inkább fejlesztési támogatásokkal segítse a korszerű herbicidek és tápanyagok megalkotását és még jobb hasznosulását. Egyébként a digitális átállást támogató pályázat révén is a szerhasználat csökkentése valósul meg.

 

Minimalizálnánk a zöldítési részt

Néhány sarokszám egyébként is megszabja, hogy a támogatások jó része a környezet védelmét szolgálja. A közvetlen kifizetéseken (egyes pillér) belül alapesetben a források 25 százalékát, míg a vidékfejlesztés (kettes pillér) terén a 35 százalékát kell hogy a zöldcélokra fordítsuk. Az egyes pillér új zöldbeavatkozásának neve angolul eco-scheme, magyarul agroökológiai alapprogram (AÖP), a kettes pillérben pedig továbbra is elsősorban agrár-környezetgazdálkodásra (AKG) és ökológiai gazdálkodásra (ÖKO) lehetne környezetvédelmi pénzeket kiosztani. Ha a tagállam vállalja, hogy a kettes pillérben növeli a környezeti kifizetések arányát, akkor akár 12,5–15 százalékig csökkentheti az egyes pillér AÖP-kifizetéseit. Magyarország éppen ezt tervezi.

 

Miért fontos ez?

  1. Az AÖP az egész üzemben betartandó követelményeket fogalmaz meg, míg az AKG csak parcellaszintű elvárásokat támaszt, és ezek is könnyen teljesíthető előírások lesznek.
  2. Ha csökken az AÖP aránya az egyes pilléren belül, akkor több pénzt fordíthatunk a területalapú támogatásokra, illetve az 1 200 hektárnál kisebb gazdaságokra, mégsem sínyli meg ezt a jelenlegi birtokszerkezet.

 

Ettől zöldebb a földalapú

Nagyjából egy éve vált ismertté az a paletta, amelyről az egyes tagállamok kiválaszthatják azokat a gyakorlatokat, amelyeket beilleszthetnek az agroökológiai alapprogram követelményrendszerébe. Olyan jó mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását várják majd el, amelyek a talaj- és vízvédelemre, valamint a biodiverzitás védelmére összpontosítanak. Ilyen például a talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy mikrobiológiai készítmények alkalmazása, a téli talajtakarás, a terménydiverzifikáció, a forgatás nélküli talajművelés vagy a maximalizált táblaméret. „Olyan előírásokat akarunk vállalni, amelyeket minden gondos, felkészült, felelős gazda be tud tartani, így akár 3,5-4 millió hektáron is jogosultak lesznek rá a termelők. Ennek megfelelően az AÖP nem lesz egy nagy összeg. A földalapúval együtt viszont már eléri a mostani támogatási szintet” – mondja Papp Gergely. Hozzátesszük: az új zöldítési gyakorlatok sem zárják ki, hogy emellett parcellaszinten az AKG-ra is jogosult legyen a gazdálkodó. Utóbbira pedig háromszor több forrás jut, mint a korábbi ciklusban, és akár 1,2 millió hektárt is érinthet.

 

Alapból több jár

2014 után kialakult egy új földhasználati rendszer Magyarországon, amelyhez a családi gazdaságok szabályozása révén az adózási környezet is alkalmazkodott. Most a gazdasági szereplők leghőbb vágya, hogy senki ne kényszerüljön ismét cégdarabolásra pusztán támogatásoptimalizálási okokból. A Covid okozta válság is felértékelte a gazdasági stabilitást és a hatékony élelmiszer-termelést. Ilyen körülmények között kell teljesítenünk azt az uniós elvárást, hogy a zöldebb termelés, a kisebb üzemméretek és a fiatalok élvezzenek előnyt. Lássuk, hogyan sikerülhet az utóbbi kettő.

A termeléshez kötött támogatások mai rendszerét megőrizzük a következő ciklusban. Továbbra is az egyes pillér borítékjának 13 + 2 százaléka fordítható azokra a speciális célokra, amelyeket a kormányzat fontosnak tart: zöldség- és gyümölcstermesztésre, állattartásra és ennek takarmánybázisára. Ezt tehát megtartanánk. A fiatalokra az egyes pillérből 1,5 százalékot fordítanánk (egy másik 1,5 százalék pedig VP pályázat formájában lesz igényelhető). Emellett kötelező módon a források 10 százalékát a kis- és közepes méretű gazdaságok számára osztanánk újra. Ha az agroökológiai alapprogram részarányát 15 százalék körüli értékre sikerül csökkenteni, akkor mindent egybevetve alaptámogatásra a közvetlen támogatások 58,5%-át tudjuk felhasználni. Ez 5 millió hektárra vetítve nagyságrendileg 58 ezer forintot jelenthet hektáronként, ami több, mint a jelenlegi alaptámogatás. Ez tehát jó hír a nagyüzemeknek is.

 

szántás
A szántás üzemi szintű elhagyását kevesen vállalnák

 

A kisebb gazdaságoknak járó 10 százalékot pedig úgy is szét lehet osztani, hogy az első hektárok után magasabb területalapú támogatást fizetünk. A konstrukció pontos részleteiről egyelőre még nem született döntés, de a tervek a jelenlegi birtokviszonyokat figyelembe véve formálódnak. Célszerűnek látszik a magyar földtörvényhez igazodva maximum 300 hektáros üzemméretig plusztámogatást fizetni, illetve az 1 200 hektárnál nagyobb gazdaságoktól megvonni az első hektárok után járó többletforrást.

Vagyis

  • 300 hektárig a magas alaptámogatáson felül kisüzemi pluszforrásban is részesülne a gazdaság, emellett AÖP-re és AKG-ra is jogosult lehet,
  • 1 200 hektáros üzemméretig élvezheti az első 300 hektár után járó pluszforrásokat, emellett AÖP-re és AKG-ra is jogosult lehet,
  • 1 200 hektár felett elveszíti az első hektárok után járó pluszokat, viszont nyer a magasabb alaptámogatással, jogosult lehet az AKG-ra, és még az sem biztos, hogy megmarad az AÖP-t elvonó capping mai rendszere.

Van még egy uniós elvárás, amelynek eleget kell tennünk, ez a generációs megújulás elősegítése, ami az új KAP egyik kiemelt célkitűzése. Egyelőre még nem világos, hogy az első hektárok ebben az esetben a 90 hektáros limiten maradnak-e. Ha az igénylők mostani létszámát és a jelenlegi játékszabályokat vesszük alapul, akkor a fiatalokra szánt 1,5 százalékos keretből a jelenlegi 25 ezer forintos plusztámogatás többszörösére is futja.

 

Könnyített AKG

A most kiírt agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai program már árulkodik róla, hogy milyen irányt vettünk a kettes pillér zöld kifizetéseiben. Az AKG követelményrendszere szelíd, és az egyes alprogramokért 25–30 százalékkal többet fizetnek most (beleértve az előző pályázati kör nyerteseit is), miközben a támogatott terület nagysága a jelenlegi 600 ezer hektárról 1,2 millió hektárra nőhet. A program futtatására éves szinten háromszor több pénzt (120 milliárd forintot) fordítanánk, mint az előző ciklusban, köszönhetően a megemelt hazai társfinanszírozási aránynak. „Az AKG-ba 2022-től könnyebb lesz bekerülni. Mindenkinek érdemes belépnie pár parcellával. Az ökológiai terület részaránya azonban sosem lesz egymillió hektár Magyarországon, a mi kontinentális klímánk egyszerűen nem alkalmas rá. A 25 százalékos célt ott könnyű elérni, ahol a csapadékos klíma miatt sok a legelő és a legeltetett állat. Egy olyan országban, ahol a művelt terület 80 százaléka szántó, ez nem várható el. Azt gondolom, hogy ezt meg fogják érteni a brüsszeli döntéshozók” – vélekedett Papp Gergely.

 

talaj
A baktériumtrágyázás egy könnyen vállalható AÖP-kritérium lesz

 

Mostoha sorsú abrakfogyasztók

Mint láttuk, ha ügyesen lavírozunk, akkor viszonylag könnyen teljesíthetők az unió zöld céljai, a kisüzemekre és a fiatalokra vonatkozó célkitűzései is. Egy problémás terület maradt, amivel nehéz mit kezdeni: az állattartás. Az uniós támogatási rendszer ismét a kérődző fajokat részesíti előnyben. Ezek területalapú és a termeléshez kötött támogatások révén, illetve az AKG-n keresztül is részesülnek forrásokban. Az érdemi területtel nem rendelkező állattartó gazdaságok – jellemzően ilyenek a baromfi- és sertéstartók – számára megint csak a nemzeti forrásból adható állatjóléti támogatások maradnak, illetve a kettes pillér fejlesztési pályázatai. (A hírek szerint most egy kedvezményes forgóeszközhitel-konstrukció is készül a számukra.)

„Érdemes tudni, hogy az állattartás támogatottsági szintje nálunk kifejezetten magasnak számít, de ez nem oldotta meg az alapproblémákat. Az ipari állattartásban csak egyre nagyobb üzemméretekkel lehet boldogulni. Valószínűsíthető, hogy a jövőben még kevesebb termelővel fog tovább működni az ágazat” – hangzik el a borús jóslat. Ez leginkább a baromfinál lassabb termelési ciklusú, lazán integrált, nagy tőkelekötést igénylő sertéshizlalás alatt ássa meg a vermet. Az ágazat megmentése érdekében EU-szerte megmozdultak a tagállamok, egy átmeneti segítségnyújtásra valószínűleg sor kerül majd.

 

Szerző: Gönczi Krisztina