Az elmúlt napok viharai több térségben jégesőt, kidőlt fákat és helyi károkat hagytak maguk után. A legsúlyosabb jégverésről a Nyugat-Dunántúlról, az Őrségből, Körmend környékéről és a Balaton nyugati medencéjéből érkeztek beszámolók. A mezőgazdaságban most a gyümölcsösök, a kertészeti kultúrák és a friss hajtásban lévő állományok lehetnek a legérzékenyebbek.
Ahol a jég volt az úr
Az elmúlt napok hidegfrontja nemcsak esőt és viharos szelet hozott, hanem több helyen jégesőt is. A legkeményebb jégeső a Nyugat-Dunántúlon, az Őrségben, Körmend környékén, valamint a Balaton nyugati medencéjében, például Keszthelyen és Balatonmáriafürdőn volt.
A beszámolók alapján kisebb-nagyobb károk is keletkeztek: volt, ahol a jég a terasz tetejét is átlyukasztotta. Csákánydoroszlón pedig még reggelre sem olvadt el teljesen a lehullott jég, ami jól mutatja, milyen intenzív cellák vonultak át a térségen.
(Fotó: Shutterstock.com)
Nem csak a jég, a szél is pusztított
A viharok több helyen nem a jég, hanem a szél miatt okoztak károkat. A katasztrófavédelem tájékoztatására hivatkozó beszámolók szerint csütörtök reggelig több mint 170 káresetet kellett felszámolniuk a tűzoltóknak, ezek többsége kidőlt fához, leszakadt ágakhoz kapcsolódott. Beavatkozásra volt szükség például Abádszalókon, ahol fa dőlt lakóházra, Óbudán társasház hátsó bejárati lépcsőjére zuhant fa, Miskolcon kerítésre dőlt egy fa, Rákospalotán pedig letört ág esett a járdára. Kidőlt fákat távolítottak el Nagykanizsán, Móron és Kaposváron is.
A gyümölcsösben a jég nem felejt
Mezőgazdasági szempontból a jégeső különösen alattomos károkozó. A gabonánál a megdőlés, a kalász- és szemveszteség, a kapásnövényeknél a levélfelület sérülése, a gyümölcsösökben pedig a termés ütődése, repedése és másodlagos fertőzések kockázata jelenthet gondot. A legnagyobb baj ott lehet, ahol a jég a gyümölcsöt érte: cseresznyében, meggyben, almában, kajsziban vagy szőlőben a mechanikai sérülés gyorsan minőségi veszteséggé válhat. A jégvert gyümölcs frisspiaci értéke drasztikusan csökkenhet, feldolgozóipari irányba pedig csak akkor vihető biztonsággal, ha a romlási folyamatok nem indulnak be.
A friss sebek növényvédelmi kaput nyitnak
A jégverés után nemcsak a látható sérülés számít. A sebzett növényi részeken könnyebben megtelepedhetnek a kórokozók, különösen akkor, ha a vihar után párás, meleg idő következik. A gyümölcsösökben és szőlőben ezért indokolt lehet a gyors állományszemle, majd szükség esetén a sebzéseket is figyelembe vevő növényvédelmi beavatkozás. Szántóföldön a kapásnövények állapotát érdemes néhány nap múlva újra ellenőrizni. A kukorica és a napraforgó bizonyos fejlettségi állapotban még képes regenerálódni, de az erős levélvesztés, szártörés vagy tenyészőcsúcs-sérülés már komolyabb terméskiesést vetíthet előre.
Újabb zivataroknál megint jöhet jég
A veszély nem múlt el teljesen. A HungaroMet veszélyjelzése szerint hétfőn napközben elsősorban a Dunántúlon, illetve az északkeleti határ közelében alakulhatnak ki zivatarok, amelyeket viharos, általában 60–75 km/órás széllökés, intenzív csapadék és 1–2 centiméter körüli jég is kísérhet. Ez azt jelenti, hogy a már sérült állományok újabb stresszt kaphatnak, miközben a még ép területeken is fennáll a helyi jégkár kockázata. A zivataros csapadék ráadásul rendkívül egyenetlen: az egyik tábla kap esőt és jeget, a szomszédos terület pedig akár szinte szárazon maradhat.
MezőHír Tudástár: jégkár – A jégkár a jégeső által okozott mezőgazdasági viharkár, amely növényállományban, gyümölcsösben, szőlőben és kertészeti kultúrában mechanikai sérülést, levélvesztést, termésminőség-romlást, másodlagos fertőzésveszélyt és hozamkiesést idézhet elő, ezért kárfelmérést, állományszemlét és szükség szerinti növényvédelmi reakciót igényel.
