Június 3-tól módosított működési rend szerint üzemel az Országos Jégkármérséklő Rendszer. A talajgenerátorokat ezentúl csak a legmagasabb kockázatú jégveszélyes helyzetekben indítják be, ami a mérsékeltebb kockázatú zivataroknál növelheti a jégkárok esélyét.
Nem minden vihar kap védelmet
Új működési rend lépett életbe az Országos Jégkármérséklő Rendszerben, közismert nevén a JÉGER-ben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint június 3-tól a talajgenerátorokat kizárólag azokban az esetekben aktiválják, amikor a jégvalószínűség meghaladja a 60 százalékot. Ez komoly változást jelent a rendszer működésében, hiszen a védekezés így a legmagasabb kockázatú helyzetekre koncentrálódik. A cél az, hogy a rendelkezésre álló hatóanyag-mennyiség az idei védekezési időszak egészében kitartson, és a legsúlyosabb jégveszélyes zivatarok idején biztosítani lehessen a beavatkozást.
Ezüst-jodid a felhőkbe – de most takarékosabban
A JÉGER feladata, hogy mérsékelje a jégesők által okozott mezőgazdasági, lakossági és ipari károkat. A rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid hatóanyagot juttatnak a légkörbe, amely a zivatarfelhőkben befolyásolhatja a jégszemek kialakulását. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jogszabályban rögzített közfeladatként működteti a rendszert. Az idei működés azonban szorosabb gazdálkodást igényel, mert a teljes körű finanszírozást biztosító támogatói megállapodást az évre még nem írták alá. A szaktárcával folytatott egyeztetések alapján az államháztartási lehetőségek és költségvetési feltételek áttekintése még folyamatban van.
A tavalyi „maradék” indította el az idei szezont
A NAK közlése szerint 2025-ben az időjárási körülmények miatt a korábbi évekhez képest ritkábban és rövidebb ideig kellett működtetni a talajgenerátorokat. Emiatt kevesebb hatóanyag fogyott, így az idei szezon elindításához szükséges mennyiség rendelkezésre állt. További készletek beszerzésére, valamint a működtetéshez kapcsolódó egyéb kiadások finanszírozására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a működési feltételek teljes körűen biztosítottak. A módosított rend tehát lényegében arról szól, hogy a rendszer a meglévő készletekkel a lehető legtovább képes legyen ellátni a legfontosabb védelmi feladatokat.
A gazdáknak most nagyobb lehet a kockázat
A változás gyakorlati következménye, hogy a JÉGER továbbra is működik, de nem minden jégveszélyes helyzetben indulnak be a generátorok. A legmagasabb kockázatúnak minősített zivatarok esetén a védekezés a módosított rend mellett is biztosított, a mérsékeltebb kockázatú helyzetekben azonban nem feltétlenül történik beavatkozás. Ez különösen érzékenyen érintheti a mezőgazdasági termelőket, hiszen egy-egy jégverés néhány perc alatt tehet tönkre szántóföldi kultúrákat, kertészeti állományokat, gyümölcsösöket vagy szőlőültetvényeket. A kár mértéke térségenként és kultúránként eltérő lehet, de a veszteség sok esetben már nemcsak terméskiesést, hanem piaci és jövedelmezőségi gondokat is okozhat.
Forrás: NAK
MezőHír Tudástár: jégkármérséklés – A jégkármérséklés célja a zivatarfelhőkben kialakuló jégszemek méretének csökkentése, hogy mérsékelje a mezőgazdasági kultúrákban okozott károkat. Az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) talajgenerátorai ezüst-jodidot juttatnak a légkörbe, amely befolyásolhatja a jégképződés folyamatát. A rendszer működése csökkentheti a nagy méretű jégszemek kialakulásának valószínűségét, de nem képes minden jégesőt teljesen megakadályozni.
