A hazai és nemzetközi agrárium előtt álló kihívásokról, a gabonapiacok várható alakulásáról, a talajok állapotáról, valamint a kukoricatermesztés jövőjéről tartott szakmai konferenciát partnerei számára a Hungrana Kft. Szabadegyházán. A rendezvényen a vállalat vezetői és meghívott szakértők egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság egyszerre néz szembe piaci, éghajlati és technológiai kihívásokkal, amelyekre csak alkalmazkodással és tudatos gazdálkodással lehet válaszolni.
Folyamatos fejlesztésekkel készül a jövőre a Hungrana
A rendezvényt Reng Zoltán vezérigazgató nyitotta meg, aki kiemelte: a Hungrana az elmúlt években a nehéz gazdasági környezet ellenére sem állította le beruházásait és fejlesztéseit. A szabadegyházi vállalat Európa egyik legnagyobb kukoricafeldolgozója, amely több mint százéves múltra építve ma már a bioalapú gazdaság meghatározó szereplője. A cég hosszú távú stratégiájában kiemelt helyet kapnak a fenntarthatósági és energiahatékonysági fejlesztések, a biomassza- és biogázalapú energiafelhasználás, valamint az új termékek fejlesztése. A vállalatnál már működik több biomasszakazán, amelynek célja a fosszilis energiafelhasználás csökkentése és a versenyképesség erősítése.
Kevés lesz a magyar kukorica
Tóth Ferenc alapanyag-beszerzési igazgató már a nyitó gondolatokban rámutatott arra, hogy a 2026-os év egyik legfontosabb kérdése a kukoricaellátás lesz.
Előadása szerint az idei vetésterület történelmi mélypont közelébe csökkent, így várhatóan a hazai termés mennyisége nem fogja fedezni a belföldi felhasználási igényeket, ezért Magyarország importra szorulhat.
A Hungrana számára ez különösen fontos kérdés, hiszen évente több mint egymillió tonna kukoricát dolgoz fel. Az alapanyagellátás biztonsága ezért stratégiai jelentőségű nemcsak a vállalat, hanem az egész hazai feldolgozóipar számára.
A világpiac egyre kiszámíthatatlanabb
A rendezvény egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért előadását dr. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézezet igazgatója tartotta a globális gabonapiaci folyamatokról.
Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a terménypiacokat ma már nem lehet kizárólag a terméskilátások alapján értelmezni. Az energiaárak, a geopolitikai konfliktusok, a kamatkörnyezet, az infláció, valamint a bioüzemanyag-piacok egyaránt jelentős hatást gyakorolnak a gabonaárakra.
Rámutatott, hogy a magas kőolajár támogatja a bioüzemanyagok felhasználását, ami növeli a növényolajok és bizonyos gabonafélék iránti keresletet. Ugyanakkor a magas energiaárak növelik a logisztikai és műtrágya-költségeket, ami újabb bizonytalanságot visz a piacokba.
Az AKI igazgatója külön kitért arra, hogy az Európai Unió kukoricaterülete történelmi mélypontra csökkent. A terméskilátások sem kedvezőek, ezért az unió importigénye várhatóan jelentősen nő. Ez önmagában is árnövelő tényező lehetne, azonban a globális piacokon továbbra is jelentős készletek találhatók, különösen az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában.
Magyarország helyzetét tovább nehezíti a forint árfolyama. Az erős forint rontja a magyar export versenyképességét, miközben az importtermékek relatíve olcsóbbá válnak. Ez a gabonatermelők számára kedvezőtlen piaci környezetet teremt.
Potori Norbert szerint a következő időszakban a piaci volatilitás marad az egyik legfontosabb tényező, ezért a gazdálkodóknak minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a költségek kontrolljára és az értékesítési döntések időzítésére.
A szabadegyházi fórumon Tóth Ferenc és Dr. Potori Norbert előadásából is nyilvánvalóvá vált: a gazdálkodóknak minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a költségek kontrolljára és az értékesítési döntések időzítésére
A talaj már nem ugyanaz, mint húsz éve
A Magyar Talajtani Társaság oktatási és ismeretterjesztési szakosztályának elnöke, Kovács Károly a művelt talajok helyzetéről beszélt a klímaváltozás korában. Előadása szerint Magyarország rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik, mégis néhány kultúrára épül a növénytermesztés.
Kiemelte, hogy a hőmérséklet-emelkedés, a csapadék időbeli átrendeződése és a talajvízszintek csökkenése egyre komolyabb kihívást jelent. A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a helyi adottságokhoz, és sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a talajállapot megőrzésének, a precíziós technológiáknak és a tájspecifikus gazdálkodásnak.
A talaj egészsége az ember egészségére is hat
A konferencia másik kiemelkedő szakmai előadását dr. Gergácz Zoltán, a Gyermelyi cégcsoport növénytermesztési igazgatója tartotta. Előadásának központi témája a talaj mikrobiológiai állapota és annak humánegészségügyi összefüggései voltak.
A szakember hangsúlyozta, hogy a talaj nem egyszerű termesztőközeg, hanem rendkívül összetett élő rendszer. A talajmikrobióta állapota közvetlenül befolyásolja a tápanyag-körforgást, a növények ellenálló képességét, a szervesanyag-lebontást és végső soron az élelmiszerek minőségét is.
Előadásában rámutatott, hogy a túlzott talajművelés, az egyoldalú vetésszerkezet és a nem megfelelő tápanyag-gazdálkodás jelentősen csökkentheti a talaj biológiai aktivitását. A talajdegradáció következménye nemcsak a terméscsökkenés lehet, hanem a növények fokozott betegséghajlama és a termesztés növekvő költsége is.
Külön hangsúlyt kapott a takarónövények alkalmazása, a szervesanyag-visszapótlás, a minimális talajbolygatás és a biodiverzitás növelése. Gergácz szerint a jövő mezőgazdaságának egyik kulcsa a regeneratív szemlélet lesz, amely nemcsak a termőképességet javíthatja, hanem a klímaváltozással szembeni ellenálló képességet is erősítheti.
Energiapiacok és geopolitikai kockázatok
Scott Wellcome, a Bunge szakértője a gabonapiacokat befolyásoló energiapiaci és geopolitikai kockázatokat elemezte. Előadása szerint az energiaárak, a logisztikai költségek és a bioüzemanyag-szabályozások egyre nagyobb hatást gyakorolnak a gabonafélék ármozgásaira. A piaci szereplőknek ma már nem elegendő kizárólag a terméskilátásokat figyelniük, a kockázatkezelés stratégiai jelentőségűvé vált.
Új laboratóriumi módszer a kukorica minősítésére
Pintér László minőségügyi mérnök a Hungrana laboratóriumában kifejlesztett Promatest eljárást mutatta be. A módszer lehetővé teszi annak gyors meghatározását, hogy a hőkárosodott kukorica mennyire alkalmas a keményítőipari feldolgozásra. Az új vizsgálat néhány óra alatt eredményt ad, ami jelentősen javíthatja a beszállított tételek minőségi szelekcióját és a feldolgozás hatékonyságát.
A konferencia előadásai egy közös üzenetet fogalmaztak meg: a mezőgazdaságot egyszerre alakítják a klímaváltozás, a globális piaci folyamatok, az energiaárak, valamint a talajállapot romlásából fakadó problémák. A siker kulcsa a tudás, az alkalmazkodás és a termelők, feldolgozók, kutatók közötti együttműködés lehet.
A Hungrana partnertalálkozója jól mutatta, hogy a jövő agráriumában már nem elegendő csak a termésmennyiségre koncentrálni. Ugyanilyen fontos lesz a talaj egészsége, az inputanyagok hatékony felhasználása, a piaci kockázatok kezelése és a fenntartható termelési rendszerek kialakítása.
Szerző: Dudás Ervin
MezőHír Tudástár: Kukoricaimport – A kukoricaimport akkor válik szükségessé, ha a hazai termés nem fedezi a belföldi feldolgozói, takarmányozási vagy ipari igényeket. A vetésterület csökkenése, az aszály, a talajállapot romlása és a piaci bizonytalanság mind növelheti az importkitettséget. Ez a termelőket, a feldolgozóipart és az árakat is érinti, ezért a kukoricatermesztés jövője stratégiai agrárpiaci kérdés.
