Negyedik alkalommal találkoztunk a Csongrád-Csanád megyei növényvédősökkel a Növényorvosi Kamarával közös továbbképzésünkön, ezúttal ismét a Hód-Mezőgazda Zrt. területén. A betakarítás előtt álló kalászosokkal kapcsolatban csak az őszi vegetációs időszak fontosságáról és a növények támogatási lehetőségeiről beszéltünk.
A fő témánk a tavaszi kapások, a kukorica és a napraforgó voltak.
A gazdaság öntözött kukoricáján itt-ott még meg tudtuk találni a legelső, gömbölyű végű levelet, de a növények többségénél ez és további egy-két levél már vagy sérült, vagy már elszáradt. Ennek legfőbb oka, hogy a nóduszok fölött fejlődő támasztó gyökerek a levélhüvelyeket áttörik, így azok annyira megsérülnek, hogy a legfiatalabb levelek leszakadnak. Létezik azonban egy módszer, amivel ettől függetlenül nagy biztonsággal meghatározható a levélszám. Ehhez fel kell vágnunk a szárat, ahol az első megnyúlt ízköz tetején ízesülő levelet kell beazonosítanunk, ami mindig az ötödik a sorban. Az utána fejlődőeknél pedig a szokásos módon keressük meg, hogy hol látható még a levélváll, és így megkapjuk a pontos fenológiai állapotot.
A vizsgált növényeken megtaláltuk a jól fejlett buga virágzatot (címer), a levelek hónaljában fejlődő oldalhajtások tetején pedig a torzsa virágzatot, azaz a csőkezdeményeket. A kukorica 8 leveles fejlettségű volt, ami BBCH18-as fenológiának felel meg. A csőkezdeményen a szemsorok száma már véglegesedett, a soronkénti szemek száma pedig folyamatosan növekszik.
A napraforgó növényeket vendéglátónk, Katona Imre biztosította egy távolabbi tábláról. Itt már karakteres virágbimbókat találtunk a szár csúcsán, illetve egy növénynél sikerült a csillagbimbót közvetlenül megelőző állapotot elkapni, mielőtt a differenciálódási front elérte volna a tányérkezdemény közepét. (A tányérkezdemény a virágdifferenciálódás után folyamatosan növekszik kifelé, míg a kaszatkezdemények a perem felől folyamatosan differenciálódnak a tányérkezdemény közepe felé. A két folyamat találkozása a differenciálódási front. Amikor ez eléri a tányérkezdemény közepét, azt nevezzük csillagbimbónak, azaz R1-es állapotnak.) A vizsgált növények BBCH55-ös fejlettséfűek voltak.
Ismétlésként: Mi is az a Fenológiai FIGYELŐ:
A növénytermesztésben gyakran nem önmagában a beavatkozás, hanem annak pontos időzítése dönt a siker és a csalódás között. Ezt a szemléletet helyezi középpontba a Fenológiai FIGYELŐ, amely már a MezőHír weboldalán is önálló rovatként kap helyet. Az új kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a termelőkhez a növények fejlődési állapotainak gyakorlati értelmezését, és megmutassa, miért kulcskérdés a fenológiai stádiumok ismerete a jól időzített termesztéstechnológiai döntésekhez.
A program szakmai hátterét a Pro-Feed Kft. adja, amely 2026 februárja óta Fenológia Figyelő Napokat szervez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezeteinek támogatásával. Az ötletet, annak kivitelezését az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíjának zsűrije is elismerte és díjazta, erről is olvashattak már követőink: A szakma is elismerte a Fenológiai FIGYELŐT
Szerző és fotók: Szabó István
MezőHír Tudástár: Fenológia Figyelő Nap – A Fenológia Figyelő Nap szántóföldi szakmai bemutató és növényélettani megfigyelési program, amely a kukorica, napraforgó és más kultúrák BBCH-fejlettségi állapotainak gyakorlati értelmezésével segíti a növényvédelmi, tápanyag-utánpótlási és termesztéstechnológiai döntések pontos időzítését.
