Rekordérdeklődés mellett rendezték meg Szegeden az 5. Magyar Paradicsom Napját és Hajtatási Expót. A FruitVeB szakmai rendezvényére több mint 250 termelő érkezett, miközben 51 kiállító – köztük számos külföldi cég – mutatta be újdonságait. A konferencia visszatérő témái mellett idén a munkaerőhiány, a növekvő versenykényszer, a paradicsomot fenyegető vírusok és egy új kártevő kerültek a középpontba.
Növekvő pályán az ágazat
A szakmai nap megnyitóján Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke hangsúlyozta: a hajtatott paradicsom azon kevés hazai zöldségágazatok közé tartozik, amely az elmúlt másfél évtizedben folyamatos növekedési pályán maradt. Miközben számos kertészeti ágazatban csökkent a termőterület és nőtt az import szerepe, a hajtatott paradicsom esetében a termelés és az önellátottság is javult. Ezért minden olyan akadály elhárítása indokolt, amely a fejlődést korlátozza, legyen szó a termálvíz-használatról vagy a munkaerőellátásról.
Gubacsi Zoltán, a FruitVeB alelnöke és a rendezvény fő szervezője szerint az ötödik alkalommal megrendezett esemény mára elérte azt a szintet, hogy gyakorlatilag a teljes magyar hajtató ágazatot reprezentálja. A 250–260 regisztrált résztvevő mellett további 70 előadó és kiállító vett részt a rendezvényen, amelyen a hazai kertészetek szinte teljes köre képviseltette magát.
Növekszik a hajtatott paradicsom-termesztés
A MezőHír kérdésére Gubacsi Zoltán elmondta, hogy a magyar hajtatott paradicsomágazat az elmúlt húsz évben folyamatos fejlődésen ment keresztül. Jelenleg mintegy 130-140 ezer tonna hajtatott paradicsom terem Magyarországon, miközben a modern üvegházi felület nagysága nagyjából 350 hektár körül alakul. Összehasonlításként Hollandiában több mint 3000 hektár korszerű üvegházi termelés működik.
Az ágazat fejlődésének motorját az elmúlt évek beruházási támogatásai jelentették. A FruitVeB alelnöke szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre állnak-e majd hasonló intenzitású támogatások. A versenyképesség szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte a geotermikus energia hasznosítását, amely egyedülálló magyar adottság, és hosszú távon jelenthet előnyt a nemzetközi versenyben.
Továbbra is nagy az érdeklődés a kertészeti támogatások iránt
A támogatási szekcióban Gódor Emőke, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium Irányító Hatósági Főosztályának vezetője ismertette a KAP Stratégiai Terv aktuális helyzetét. Elhangzott, hogy a 2023–2027-es időszak teljes forráskerete meghaladja az 5600 milliárd forintot, amelyből mintegy 1500 milliárd forint szolgál beruházásfejlesztési célokat.
A kertészeti beruházási pályázatok iránt kiemelkedő volt az érdeklődés. Az üvegház- és hűtőház-fejlesztési konstrukcióban 171 támogatott projekt részesült összesen több mint 90 milliárd forint támogatásban, míg a kertészeti gépbeszerzési pályázat közel 1900 nyertes kérelmet eredményezett.
A munkaerő lesz a következő évek legnagyobb kihívása
A foglalkoztatási szekció egyik legfontosabb üzenetét Dr. Simon Balázs, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke fogalmazta meg: Magyarországon egyre szűkül a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék, ezért a gazdaság hosszú távon nem tudja nélkülözni a külföldi munkavállalókat. Az előadó szerint a következő 15 évben évente átlagosan mintegy 40 ezer fővel csökken a munkaképes korú népesség száma, ami önmagában meghatározza a munkaerőpiaci folyamatokat. Simon Balázs rámutatott arra is, hogy a harmadik országból érkező munkavállalók aránya Magyarországon még mindig jóval alacsonyabb, mint több környező országban. Véleménye szerint a kérdés szakmai szempontból nem megkerülhető, ha a kertészet és az élelmiszer-termelés fenn akarja tartani versenyképességét.
Nem a növényházban, hanem a szervezésben van a tartalék
A munkaerő-hatékonyság témáját Újszászi András, a Gremon Systems társalapítója vitte tovább. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kertészetek teljesítménye számos munkafolyamatban már megközelíti a nyugat-európai szintet, ugyanakkor a munkaszervezés és az üzemirányítás területén jelentős tartalékok maradtak. A nemzetközi összehasonlítások szerint a magyar üzemekben hektáronként még mindig jóval több munkaórát használnak fel, mint a holland versenytársaknál. A szakember szerint a következő fejlődési szakasz már nem elsősorban termesztéstechnológiai, hanem szervezési és logisztikai kérdés lesz, különösen a csomagolás, az árumozgatás és a robotizáció területén.
A diffúz üvegek szerepe egyre fontosabb
A technológiai szekcióban Lucien Knetemann holland szakember a különböző diffúz üvegtípusok termesztésre gyakorolt hatásait mutatta be. Az előadás rámutatott arra, hogy a fény egyenletesebb eloszlása nemcsak a paradicsom, hanem az uborka és a paprika esetében is javíthatja a növényállomány teljesítményét, miközben mérsékelheti a nyári stresszhatásokat.
A bemutatott nemzetközi tapasztalatok jól illeszkedtek ahhoz a gondolathoz, amelyet a hazai termelők is egyre gyakrabban hangsúlyoznak: Magyarország egyik legfontosabb versenyelőnye a kedvezőbb fényviszonyokban rejlik.
A vírusokkal való együttélés korszaka következik
A nap egyik legnagyobb szakmai érdeklődést kiváltó előadását Forray Alfréd, a Koppert Hungária növényvédelmi szakértője tartotta. A szakember beszélt a paradicsom barna termés-ráncosodás vírusáról (ToBRFV) amelyet először 2014-ben Izraelben, majd Jordániában mutattak ki, és a leveleken foltos klorózisokat, nekrotikus elváltozásokat okoz. Gazdasági kára akár 70%-os terméskiesést is elérheti. Előadásában beszélt egy újonnan azonosított vírusról is (Tomato fruit blotch virus ToFBV), ami a paradicsom bogyóin foltosodást okozhat.
Forray Alfréd hangsúlyozta, hogy bár egyre több rezisztens fajta jelenik meg a piacon, ezek önmagukban nem nyújtanak teljes biztonságot. A következő 5–10 évben a rezisztens fajták mellett a szigorú higiéniai fegyelem lesz a sikeres védekezés kulcsa. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a nemesített fajták, hanem az alanyok rezisztenciája is egyre fontosabb szerepet kap, mivel a vírusnyomás növekedése áttörheti a jelenlegi védelmi vonalakat. A szakember szerint hosszú távon többféle rezisztenciagén kombinációjára és komplex védekezési stratégiára lesz szükség.
Új veszélyes kártevő a hajtatásban
Forray Alfréd kiemelten foglalkozott a Nesidiocoris tenuis nevű ragadozó poloskával, amely az elmúlt időszakban több magyar hajtató kertészetben is megjelent. A helyzet különlegessége, hogy a faj egyszerre hasznos és veszélyes is. Miközben jelentős mennyiségű liszteskét, takácsatkát és más károsítót fogyaszt, túlszaporodva komoly növénykárokat idézhet elő, akár a tenyészcsúcs pusztulását is okozva.
A szakértő szerint a cél nem a teljes kiirtása, hanem a populáció szabályozása. Ehhez folyamatos monitorozásra, biológiai védekezési elemek használata: (Macrolophus 2db/m2 telepítése) és tudatos termesztéstechnológiai döntésekre van szükség.
A hajtatás jövője a hatékonyságon múlik
Az idei Magyar Paradicsom Napja egyértelműen megmutatta, hogy a magyar hajtatott kertészet fejlődési pályán maradt, ugyanakkor a következő évek kulcskérdései már nem elsősorban a technológia alapjairól szólnak. A munkaerőhiány kezelése, a nemzetközi versenyképesség megőrzése, az új kártevők elleni védekezés és az üzemek hatékonyságának javítása egyszerre határozza meg az ágazat jövőjét.
A több mint 250 résztvevő és az ötvennél is több kiállító jelenléte azt mutatja, hogy a hajtató kertészet ma az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a magyar agráriumnak, és a szakma továbbra is nyitott a nemzetközi tapasztalatok, technológiák és innovációk befogadására.
MezőHír Tudástár: hajtatás – A hajtatás olyan intenzív kertészeti termesztési mód, amelyben a növényeket üvegházban vagy fóliaborítás alatt, szabályozott környezeti feltételek között nevelik. A módszer lehetővé teszi a termelési időszak meghosszabbítását, a magasabb hozamok elérését és a jobb minőségű zöldségek előállítását. A modern hajtatás egyre inkább a geotermikus energiára, a precíz klímaszabályozásra, a biológiai növényvédelemre és a digitális üzemirányításra épül, hogy versenyképes maradjon a nemzetközi piacon.
