Jó állapotban vannak a hazai szamócaállományok, komolyabb fagykárról és növényvédelmi gondról egyelőre nem számolnak be a termelők. A szezon a szokásos időben indult, de az olcsó görög import már most erős árversenyt teremt a piacon.
Ígéretesen indult a magyar szamócaszezon
A hazai gyümölcsök közül a szamóca érkezik legkorábban a piacra: hajtatott, fóliás vagy üvegházi termesztésből már április elején megjelenhet a boltokban. A főszezon jellemzően május elejétől június elejéig tart, majd június közepére fokozatosan lecseng. A FruitVeB április végi körképe szerint az idei szezon a szokásos időben, megfelelően fejlődő állományokkal és jó terméskilátásokkal kezdődött. Az idei tavasz ugyan több jelentős lehűlést is hozott, de a termelők beszámolói alapján csak néhány szabadföldi állományban keletkezett fagykár, ez a termőterület mintegy 10–20 százalékát érintheti. A tavalyi évhez képest tehát mérsékeltebbnek tűnik a hideg okozta veszteség. Kedvező hír az is, hogy jelenleg jelentős kártevőnyomásról vagy súlyos növényvédelmi problémáról sem érkeztek jelzések.
A magyar gyümölcs drágább, de nem véletlenül
A hazai szamóca áprilisban még jellemzően a költségesebb, fűtött vagy hajtatott termesztésből származik, ezért az ára magasabb. A FruitVeB szerint április végén a nagybani piacokon a nagy szemű magyar szamócát 3500 forint/kg, a kisebb gyümölcsöt pedig nagyjából 2800 forint/kg körül kínálták. Ezzel szemben a görög és spanyol szamóca sokszor lényegesen olcsóbban jelenik meg, mivel ezekben az országokban ekkor már szabadföldi termés kerül piacra. A különbség azonban nem csak az árban látszik. A magyar szamócát a termelők teljes biológiai érettségben szedhetik, így magasabb lehet a cukor- és ízanyagtartalma. Az import gyümölcsnél a hosszú szállíthatóság és pultállóság sokszor fontosabb szempont, mint az intenzív íz. Ezért választja sok fogyasztó már a szezon elején is a drágább, de frissebb hazai árut.
A görög import most komoly ellenfél
Az idei szezon egyik legnagyobb piaci kérdése az import. Spanyolország legnagyobb termesztőkörzetében, Huelvában a hideg és csapadékos időjárás késést okozott, Görögországban viszont kedvezően alakult az idő, ezért korán és nagy mennyiségben jelent meg a gyümölcs a piacon. A FruitVeB körképe szerint a hazai kiskereskedelmi láncokban most erősen jelen van az olcsó görög szamóca, amely körülbelül 2000 forint/kg árszinttel komoly nyomást helyez a magyar termelőkre. Ez azért fáj különösen, mert a hazai korai szamóca még drágább technológiából érkezik: fólia, fűtés, kézimunka és magas termelési költség áll mögötte. Ebben az időszakban a magyar termelők nehezen tudnak árban versenyezni azokkal az országokkal, ahol a szezon már szabadföldön fut.
Kevés export, erős belföldi piac
A magyar szamóca döntően itthon talál gazdára: az itthon megtermelt mennyiség mintegy 90 százaléka belföldi fogyasztásra kerül. Az export viszonylag kis mennyiségű, jellemzően közeli piacokra, például Ausztriába, Lengyelországba és Szlovákiába irányul. A FruitVeB adatai szerint Magyarországra az elmúlt években nagyságrendileg 2000–3500 tonna import szamóca érkezett, főként Spanyolországból, de Görögország, Hollandia, Olaszország és újabban Románia is fontos szereplő. A román import különösen a főszezonban okozhat gondot, mert a határ menti térségekből jelentős mennyiségű szamóca érkezhet Magyarországra. Ez árnyomást jelent a hazai termelőknek, miközben ők szigorúbb adminisztratív és foglalkoztatási szabályok mellett dolgoznak.
A munkaerőhiány fogja vissza a területet
A szamóca hazai termőterülete jelenleg hozzávetőleg 700 hektár. A 2008 és 2015 közötti időszakban jelentősen bővült a termelés, 500 hektárról 800 hektárra nőtt a terület, azóta azonban enyhe csökkenés, majd stagnálás figyelhető meg. A termés mennyisége évente változóan 8–10 ezer tonna körül alakul. A területi csökkenés egyik fő oka a munkaerőhiány. A szamóca kifejezetten kézimunka-igényes kultúra: a növényápolási feladatok jelentős része és a betakarítás sem gépesíthető megfelelően. Ráadásul rövid a szezon, ezért egyszerre kell sok, megbízható és gyakorlott munkaerő.
Egyre többen viszik fólia alá a kultúrát
A hazai szamóca termőfelületének mintegy harmada szabadföldi, közel kétharmada pedig valamilyen takarás alatt van. A takart terület egy része inkább esővédő fóliatakarás, míg a másik része fóliás vagy kisebb mértékben üvegházi termesztés. Korszerű, nagy felületű üvegházi szamócatermesztés Magyarországon nem jellemző; inkább régebbi, felújított zöldségtermesztő üvegházakat hasznosítanak erre. A fóliás termesztés előnye, hogy korábbi piaci megjelenést, nagyobb termésbiztonságot és jobb időjárási védelmet adhat. Ez egyre fontosabb, hiszen a tavaszi lehűlések, a csapadékingadozás és a hőstressz egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
Ezek a fajták viszik a piacot
A fajtahasználatban nincs nagy átrendeződés. A hazai termelők palántarendeléseiben továbbra is a Clery, Joly és Asia dominál. Ezek mellé egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a Klodia és a Giusy iránt, amelyek kemény húsúak, jó pultállóságúak, és jobban bírhatják a meleget, illetve kevésbé aprósodnak el. A magyar fogyasztó ugyanakkor továbbra is az ízes szamócát keresi. Ez magyarázza, hogy a jól bevált, zamatos fajták hosszú ideje tartják vezető szerepüket.
Mikor jön a nagyobb magyar mennyiség?
A fűtött fóliákban már április elején elindulhatott a szedés, a fűtetlen termesztőberendezésekben pedig április közepén, második felében kezdődhetett meg a betakarítás. Nagyobb mennyiségben azonban a magyar szamóca május első felében jelenik meg, amikor a szabadföldi állományok szedése is megindul. A FruitVeB várakozása szerint a nagyobb mennyiségű magyar szabadföldi szamóca szedése május 5–10. között kezdődhet. Jelentősebb termelés a Szentendrei-szigeten, a Nagykőrös–Lajosmizse–Nyársapát térségben, valamint Szatymaz és Zsombó környékén folyik. Ezek a körzetek a következő hetekben meghatározó szerepet játszhatnak a belföldi ellátásban.
Forrás: FruitVeB
MezőHír Tudástár: magyar szamóca – A magyar szamóca hazai termesztésből származó, korai piaci megjelenésű, kézimunka-igényes gyümölcskultúra; minőségét a fajta, a termesztéstechnológia, a szedési érettség, a frissesség és az importtal szembeni árverseny egyaránt meghatározza a belföldi gyümölcspiacon.
