Előnyt élveznek a hazai és helyi gazdálkodók

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

További változás, hogy a jövőben a földcsere esetében is szükség lesz a helyi földbizottság feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására. A szabályozás alapján a módosítás hatályba lépését követően nem lehet feles bérleti, illetve részesművelési szerződést kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év múlva, 2028. december 31-én megszűnnek. Emellett a törvény hatályba lépésekor fennálló ilyen szerződések meghosszabbítására a jövőben már nem lesz lehetőség. Az új szabályokat a 2019. január 11. után kötött szerződésekre kell alkalmazni.

A törvénymódosítás szabályozza a védett állatok által okozott károk megtérítését. Eddig e fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. Mivel ebben az esetben az állam a közérdekre tekintettel korlátozza a gazdálkodók lehetőségeit, így a természetvédelmi hatóságoknak kell kártalanítást fizetniük. A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény életbe lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai szintén beépültek a törvénymódosításba.

Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából az öntözés fejlesztése is kulcsfontosságú, ennek érdekében egyszerűsödik a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítása azzal, hogy az új jogszabály csak egyszerű többségi döntést ír elő ezek engedélyezésére.

SZERZŐ: M. H.

gazdálkodó mezőgazdaság NAK termőföld