A SAATBAU LINZ HUNGARIA Kft. idén is megtartotta partnertalálkozóját a tiszakécskei Barack Thermal Resortban. A kétnapos eseményen a termékek és a kísérleti eredmények bemutatása mellett alternatív lehetőségekről, valamint a partnercégük növényvédelmi megoldásairól is hallhattak a meghívott termelők és partnerek. A hivatalos programot délutáni, kötetlen szakmai beszélgetések, autóbemutató és tesztvezetés, majd borvacsora egészítette ki.
Klímaoldali szélsőségek
A program Nánási István ügyvezető megnyitójával indult. A házigazda a partnereknek és a termelőknek mondott köszönetet a bizalomért, és egyértelművé tette: a találkozó nem pusztán katalóguslapozgatás, hanem közös évértékelés és jövőtervezés. A Saatbau Linz célja, hogy a fajták és hibridek bemutatása a gyakorlati tapasztalatokkal együtt, interaktív módon történjen, mert a termelők döntéseit ma már nem lehet „papíron”, átlagévben mért számokkal megalapozni.
A 2025-ös szezon értékelésekor a klímaoldali szélsőségeket emelte ki: a száraz tél, az elmúlt tíz év legalacsonyabb májusi csapadéka, majd az ugyanebben az időszakban kiugróan meleg június olyan kombinációt adott, amely sok növénykultúrát a megszokottnál nagyobb kockázat elé állított. Ehhez társult a piacok bizonytalansága: a terményárak több kultúrában visszaestek, miközben az inputanyagok mozgása és elérhetősége is hektikussá vált. A geopolitikai környezet – különösen az ukrajnai háború hatása – felborította a klasszikus európai értékesítési csatornákat és újraírta a megszokott logisztikai útvonalakat.
Az előadó ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a nehéz körülmények ellenére a Saatbau Linz Magyarország 2025-ben elérte a kitűzött céljait, a forgalom pedig a beszámoló szerint megduplázódott. Sikertermékként elsősorban a szója-üzletágat és a minőségi búzákat említette, utóbbiaknál külön kitérve arra, hogy a feldolgozói oldal – malmok, partnerek – egyre határozottabban keresi a stabil minőségű tételeket. A következő szezonra vonatkozó üzenete pedig kifejezetten gyakorlati volt: nem biztos, hogy a 2025-ös problémák ismétlődnek, de biztosan jönnek újak, ezért a felkészülésnek az alkalmazkodóképességről, az innovációról és a portfólió tudatos diverzifikálásáról kell szólnia.
Anyacégi kitekintés: európai hálózat, „Seed to Feed” szemlélet
A megnyitót követően az anyacég részéről Hansjörg Schlichtner a SAATBAU LINZ európai tevékenységét bemutató előadásával folytatódott a program. A vállalat történetét és működését úgy vázolta fel, hogy abból a magyar termelők számára is érthető legyen a háttér: a Saatbau Linz 1950-ben alakult, szövetkezeti alapon működik, több ezer termelő tulajdonosi részvételével. A modell egyik lényege a teljes vertikumra épülő gondolkodás, amelyet a cég „Seed to Feed” koncepcióként fog össze: a nemesítéstől és vetőmag-előállítástól a marketingig és értékesítésig házon belül szervezik a folyamatokat.
Az előadás kitért a nemzetközi jelenlétre is: a Saatbau Linz mára több országban működtet leányvállalatokat és partneri hálózatokat, Magyarországon 1998 óta van jelen. A fejlesztési oldal súlyát jól mutatja, hogy a beszámoló szerint az árbevétel számottevő részét nemesítésre és fejlesztésre fordítják, külön fókuszokkal a búza, a szója, a kukorica és a napraforgó területén. A vetőmag-előállításnál hangsúlyt kapott, hogy a szövetkezeti tulajdonosi kör maga is részt vesz a szaporításban, több országban, köztük Magyarországon is. A vertikális gondolkodás része a terménykereskedelem is: a termelői kapcsolatok nem érnek véget a vetőmag átadásával, a termény útja, minőségi követelményei és piaci csatornái is beépülnek a rendszerbe.
A 2026-os piac kulcskérdései: alkalmazkodás, vetésszerkezet, jövedelmezőség
A nap szakmai gerincét Fecsó Zoltán, a SAATBAU LINZ HUNGARIA Kft. kereskedelmi igazgatójának termékismertetője adta, amelynek keretében a 2026-ban elérhető, illetve kiemelten ajánlott fő fajtákat és hibrideket is összefoglalta. Üzenete többször visszakapcsolt a piaci realitásokhoz: a termelői jövedelmezőség fenntartása nemcsak a gazdaságok érdeke, hanem az inputanyagok és a minőségi vetőmagok iránti kereslet záloga is. A találkozón elhangzott értékelések szerint a vetésszerkezetben szemmel látható átrendeződés zajlik: sokan a klímakockázatok miatt a kukorica rovására növelik a napraforgó vagy a minőségi búza arányát, miközben a szója – agronómiai és talajéleti szempontból – továbbra is fontos alternatíva marad.
Az előadó külön jelezte: a napraforgó rövid távon vonzó lehet az aktuális piaci helyzet miatt, ugyanakkor agronómiai oldalról sok a kockázata, és az árak jövőbeni alakulása sem vehető biztosra. A szója ezzel szemben stabilabb, a talajra gyakorolt hatása kedvezőbb, és a genetikai háttér is erős – a Saatbau Linz portfóliója ezen a területen kifejezetten sikeres.
Fő fajták és hibridek 2026-ra: kukorica, napraforgó, szója, búza
A kukorica-portfólióból a Tarraco került a fókuszba, amely a beszámoló szerint az igen-korai 300 FAO éréscsoportban kiemelkedő teljesítményt mutatott, és kifejezetten jól illeszkedhet a kockázatcsökkentő stratégiákhoz. A kínálat másik fontos eleme azantto, amely nagy csőtípusával és intenzív körülmények közötti potenciáljával kapott hangsúlyt. A korai siló irányban az Atlantico és a Primino szerepelt a kiemelt tételek között: előbbinél a gyors betakaríthatóság és a vízre adott hatékony reakció, utóbbinál a másodvetési lehetőségek és a stabil szilázsminőség került előtérbe. A gazdai visszajelzések itt inkább illusztrációként jelentek meg: a gyakorlati tapasztalatok azt erősítették, hogy a koraiság, a stressztűrés és a betakaríthatóság ma sok esetben legalább olyan fontos, mint a potenciális csúcstermés.
A napraforgóban Fecsó Zoltán a gyomirtó-toleráns irányokat és a stabilitást emelte ki. Express-toleráns vonalon a Starfire és a Kirasun, Clearfield oldalon az Arunasun került szóba, itt kiemelte még az új magasolajsavas Milia nevű hibridet, amely már az első évben Európa-szerte sikeresen debütált. A beszélgetésekből az látszott, hogy a kultúra népszerűsége az elmúlt két évben jelentősen nőtt, és sok termelő keresi benne a biztosabb jövedelmezőséget, ugyanakkor a döntést itt is a helyi adottságokhoz és a technológiai fegyelemhez kell igazítani.
A szója esetében a Saatbau Linz genetika erős magyarországi jelenléte adta az alapot, és több ismert fajta neve is elhangzott. A 2026-os fókuszban az Adelfia, az Ancagua és az Algebra szerepelt: az üzenet lényege az volt, hogy a különböző éréscsoportokkal és technológiai csomagokkal a termelők a saját kockázati profiljukhoz és vetésforgójukhoz tudják igazítani a választást. A találkozón a szója kapcsán visszatérő gondolat volt az is, hogy a napraforgó csábító ára ellenére sem érdemes reflexből „átülni” egyetlen kultúrára; a talaj, a vetésváltás és a hosszabb távú stabilitás miatt a szójaa legtöbb rendszerben megtartandó elem.
A kalászosoknál a minőségorientált búzák kerültek előtérbe. A beszámoló szerint a Saatbau Linz búzái erős télállóságukkal és kiváló minőségi paramétereikkel pozícionálhatók, zászlóshajóként több fajta is szóba került. Kiemelt figyelmet kapott az Alicantus, amelynél a termelői oldal a magas fehérje- és sikérszinteket, valamint a stabil feldolgozóipari értéket említette, és az is elhangzott, hogy a kereslet akkora volt, hogy vetőmagoldalon importtal is ki kellett szolgálni a piacot. A Camillus minőségi szintben közel álló, de termésben versenyképes alternatívaként jelent meg. A durumbúza-vonalat a Sanodur és az Amidur képviselte, míg a portfólió kitekintéseként az olajtök fajták és a növekvő piaci érdeklődés is szóba került.
Kötetlen rész, gazdai hangok, partneri kör
A program része volt egy beszélgetés a termelői visszajelzésekről is, amelyben – a szervezők szándéka szerint – a 2025-ös év tapasztalatai kerültek terítékre. A gazdai vélemények itt nem dominálták a szakmai anyagot, inkább arra szolgáltak, hogy a fajtabemutatók mögé valós, helyi példák kerüljenek: hogyan reagált egy-egy hibrid a stresszre, mennyire tartható a technológia extrém évjáratban, és melyik tulajdonság jelentette a legnagyobb „biztosítékot” a termésben vagy a betakaríthatóságban.
A tiszakécskei partnertalálkozó összegzése végül egy egyszerű, de fontos üzenetre futott ki: a 2026-os szezonban nem egyetlen „biztos” növény vagy csodahibrid jelenti a megoldást, hanem a jó választási logika. Olyan portfólióra és vetésszerkezeti döntésekre van szükség, amelyek a klímakockázatokra, a piac gyors fordulataira és a technológiai fegyelem realitására is reagálnak. A Saatbau Linz a bemutatott fajtákkal és hibridekkel, illetve a termelői tapasztalatok bevonásával azt igyekezett megmutatni: a stabil jövedelmezőség ma egyre inkább a stressztűrésen, a betakaríthatóságon, a minőségen és a diverzifikáción múlik.
(Fotók: Horizont Média Kft., Fodor Mihály)
MezőHír Tudástár: Seed to Feed modell – Szövetkezeti alapú, vertikálisan integrált vetőmag-üzleti koncepció, amely a nemesítéstől és szaporítástól a minőségbiztosításon, terménykereskedelmen és piaci értékesítésen át egységes rendszerben szervezi a termelést, csökkentve a klíma- és piaci kockázatokat, valamint támogatva a vetésszerkezeti diverzifikációt.
