Európa keleti felén sok országot erős fagyhullám sújtott tavaly májusban – köztük van Görögország is. A nagy terméskiesést az exportban kisebb mértékű, de így is jelentős visszaesés követte. A gyümölcstermelőket nagy anyagi veszteség érte, nem mutatkozik érdeklődés az ültetvények felújítására.
Termelés: 80%-os mínusz
A görög almatermesztők nehéz időszakon mennek keresztül: az ország legfontosabb hegyvidéki almatermesztő régiójában, Kasztóriában a készletek az előző évhez képest 80%-kal csökkentek a tavaszi fagyok miatt. A GEOK S.A a térség almatermelőt fogja össze, és 10 ezer tonna tárolási kapacitással rendelkezik. Az integráció vezetője, Dimosthenis Moysides kiemelte: „A külföldi piacokon tapasztalható kereslettel és az árakkal elégedettek vagyunk, a készleteink azonban csekélyek. Az augusztus–októberi időszakban az olasz és lengyel alma uralta a piacot, de a Ramadanhoz közeledve egyre nagyobb kereslet tapasztalható.”
Az arab országokban ilyenkor ünnepi ajándékként is adják az almát, ami kedvez a muszlim piacokra dolgozó görög almaágazatnak. Innen ugyanis elsősorban az egyiptomi és jordániai vásárlókhoz kerülnek a szállítmányok, de Egyiptomon keresztül Líbiába és Szudánba is eljutnak. Idén azonban több piacot is elveszített a görög alma: kevés az áru, és ezen belül is sok a kis méretű, szabálytalan forma.
Export: 43%-os visszaesés
A görög almaexport – a vonzó áraknak köszönhetően – nem olyan mértékben csökkent, mint a termelés: 2026. január 2-ig 16 ezer tonnát értékesítettek a nemzetközi piacon, szemben az előző évi 28 ezer tonnával. Moysides szerint a belföldi piac stagnál, drágállja az almát. A globális térben pedig továbbra is az olasz, a lengyel és az olcsó iráni almák a meghatározóak.
Jövőkép nélküli termelők
A gazdák kilátásai nem biztatóak: a kasztóriai termelők még nem kapták meg a kártérítést a fagyok miatt, ezért bizonytalan az ültetvények korszerűsítése, de még a kieső fák pótlására sem mutatkozik igény. „Egyelőre semmi aktivitás a csemetekertekben, de még van idő, hiszen itt márciusban kezdődnek az ültetések” – bizakodik a régiót összefogó integrátor.
Ez a cikk is érdekelheti: Nincs, aki almát szállítson az oroszoknak.
MezőHír Tudástár: Tavaszi fagykár a gyümölcsösökben – A tavaszi fagykár a virágzás vagy korai terméskötődés idején bekövetkező lehűlés következménye, amely a gyümölcsfák termésének jelentős részét elpusztíthatja. Az almatermesztésben ez nemcsak az adott évi hozam drasztikus csökkenését okozza, hanem az ültetvények jövedelmezőségét és megújulási hajlandóságát is visszaveti. A fagykár hatása gyakran az exportban is megjelenik, miközben a termelők finanszírozási és beruházási bizonytalansággal szembesülnek.
