Klímaváltozás, fenntartható fejlődés, környezetvédelem stb. – annyi ilyen szlogent hallunk, hogy lassan el sem hisszük azt sem, ami történik. Pedig alkalmazkodni kell, és a Horsch megmutatja, merre-hogyan érdemes.
Most fogy el a tartalék, váltani kell!
A klíma változik, és öntjük is rendesen az olajat a tűzre. Ebből egy szelet a mezőgazdaság. Vegyük csak azt, hogy egyre aszályosabbak a nyarak. Korábban is volt ilyen? Mikortól billent meg az inga? A globális felmelegedés hatására elmaradnak azok a légtömegmozgások, amelyek a Földközi-tenger felől rendszeresen hozták a csapadékot. Helyi párolgás meg nincs annyi, ami hűteni tudná a tájat, és vissza is hullana. Elődeink akarták, hogy így legyen, ők hagyták ránk ezt, ezért van az Alföldön ennyi terület, amin kukoricát, búzát lehet termeszteni. Valószínű, hogy korábban sem volt annyi csapadék, ami elég lett volna a kukoricának, de volt tartalék a talajban. Most értünk el oda, hogy ez a tartalék elfogyott! Valamit kell csinálni! Az, hogy valaki szánt, mulcsol vagy no-tillezik, a kutyát sem érdekli. Mégis, mit lehet tenni, hogy némi többlet nedvességet tudjunk tárolni a talajban? Egyből rá lehetne vágni, hogy no-till. De hogyan? Egyből állítsuk fejre a termesztésünket? Mi lesz abból? A természet egy picit másabb, mint pl. egy motor; bekapcsolom-kikapcsolom.
Vagy fejre állunk – vagy felpezsdítjük a talajéletet!
Az átmenetre szükség van! A talaj művelésével lazítunk, keverünk, egyengetünk! Intenzív talajművelést végzünk, el lehet ezt mind hagyni, de akkor nagyon gyorsan fejre is állunk. A talajt tele kell rakni gyökérrel, vissza kell állítani a szerkezetét, a talajéletet fel kell pezsdíteni, a teherbírást kell erősíteni.
Az intenzív talajművelést a mulcsos technológia váltja! Ez azt jelenti, hogy egyre több szármaradványt hagyunk a felszínen! A tarlóhántásnál már odafigyelünk, sekély, ill. ultrasekély tarlóhántást végzünk. A tarlóápolásnál már elvégzünk egy sekély felszínegyengetést. Ezt azért, mert később precízen szeretnénk vetni, és nagyon sok műveletet azért végzünk, hogy jó minőségű legyen a vetés! A mélyművelés, attól függően, hogy mennyire kötött a talaj, lehet egy menetben, de tartsuk be a fokozatosság elvét: itt is az kell legyen a cél, hogy milyen lesz a magágy! Az őszi vetésűek elé végzett műveleteknél nagyon fontos az időzítés. Itt nagyon fontos a kelés, pl. az apró repcemag kikelesztése, de fontos a búza vetése is, a pontos mélységtartás, alacsonyabb csíraszámmal történő vetés esetén a bokrosodás…
Bevált eszközök
A mulcsvetéshez a Horschnak két jól bevált vetőgépe van: a Pronto és a Sprinter. A tárcsás csoroszlyás, kombi vetőgépnél a rövid tárcsa magágyat készít, a gumikerekes henger pedig egy „autópályát” a csoroszlyák elé! A TurboDisc dupla tárcsás csoroszlyán keresztül kerül a vetőmag a talajba, a mélységtartó kerék egyben lezáróként is működik. A Sprinter – a vetőkultivátor – a Duett csoroszlyával a vetésen kívül némi talajművelést és felszínrendezést is végez. A csoroszlya dupla sávban helyezi le a vetőmagot, és képes a műtrágyázásra is. Ebben az esetben a műtrágya a kapaorrbetét mögött kerül kijuttatásra. A bejárt terület kb. 40%-át vetjük be. A nagyon kötött talajok vetőgépe ugyanis a kemény talajokon, ahol nehéz morzsás magágyat készíteni, ott a csoroszlya szétválasztja az aprómorzsást a nagy rögöktől, a vetőmagra először a finom föld kerül, a tetejére pedig a nagyobb rögök. A növényi maradványokkal is hasonlóan jár el, kihúzza a vetési síkból, így a magnak tökéletes talajkontaktusa lesz, ami fontos a keléshez, és a szalma a felszínre kerülve védi a talajt mindennemű káros behatástól (erős napfény, csapó eső, szél stb.).
A mulcsos technológia és közben a takarónövények tavasziak előtti használata nagyobb biztonságot nyújt a termelőknek a szárazság, aszály által sújtott régiókban is. A termelők feladata még az, hogy minden évben minden parcella mellé egy csemetét ültessenek!
SZÁSZ ZOLTÁN +36-30/743-0302
