Több volt az eladható gabonánk 2024-ben, és a magasan feldolgozott élelmiszerek aránya is növekedést mutatott. A gabonaimport visszaszorult, de az ukrán repce – ha kerülő úton is – eljutott hozzánk. Továbbra is nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt importálunk, viszont feldolgozott formában jól keresünk velük.
Javuló számok és arányok
Az AKI legfrissebb jelentése szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege 13,1 százalékkal javult 2024-ben, miután 464 millió euróval többet hozott a konyhára, mint 2023-ban. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,5 százalékponttal 9,5 százalékra emelkedett.
A feldolgozatlan termékek részesedése az agrárexport árbevételéből 2014–2017-ben 31–33 százalék volt, ami 2023-ban márt csak 26 százalékot tet k, de ennek oka alapvetően a kukoricaexport jelentős visszaesése volt. Egyszerűen nem volt elég exportálható alapanyagunk. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya – a 2018. évet kivéve – évek óta 30 százalék vagy kissé afelett alakult, 2024-ben 31 százalékot ért el. A magas feldolgozottságú termékek részesedése 2014–2017 között 34–39 százalékot tett, 2023-ban 41 százalék fölé bővült, 2024-ben tovább nőtt és 43 százalékot mutatott. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll.
Az agrárkereskedelem motorja még mindig a gabona
A gabonafélék 2024-ben is a magyar agrárexport zászlóshajói maradtak. Az exportérték 4,3%-kal, a kivitt mennyiség 27,9%-kal nőtt. Eközben az import volumene 63,2%-kal, értéke 46,8%-kal csökkent. Az árucsoport külkereskedelmi aktívuma 1509,6 millió eurót tett ki – ez a teljes agrárkereskedelmi többlet harmadát jelentette. (Lásd még: Agrárexport: végre volt mit eladni szeptemberig.)
2024-ben összesen 7,3 millió tonna gabonát értékesítettünk a külpiacokon, amiből 3,9 millió tonna búza, 2,3 millió tonna kukorica és 1 millió tonna árpa volt. A „régi szép időkben” pont fordított mennyiségeket adtunk el búzából és kukoricából. 2023-hoz képest még így is leginkább kukoricából tudtuk növelni a kivitelt, ennek exportvolumene 62,5%-kal nőtt, míg a búzáé 28,8%-kal.
A kukoricaexport 98,8 százaléka az EU-tagállamokban talált piacra, viszont az árbevételének csak a 89 százaléka realizálódott a belső piacon, mivel a harmadik országokba exportált kukorica jellemzően a drágább vetőmag volt. Ilyen célpiac volt például Szerbia, Ukrajna, Törökország és Fehéroroszország. Az árukukorica 60 százaléka (1,4 millió tonna) Olaszországba került. További fontosabb piacaink Ausztria (384,2 ezer tonna) és Németország (196,6 ezer tonna).
Búzából Olaszország (1,7 millió tonna), valamint Németország (906,3 ezer tonna) volt a legnagyobb vásárlónk, továbbá Ausztria (673,1 ezer tonna) és Horvátország (102,2 ezer tonna). Az EU-n kívülre Bosznia-Hercegovinába jutott el nagyobb mennyiség (127,9 ezer tonna).
Olajos magvak: kiegyensúlyozott növekedés
Az olajos magvak kereskedelmi egyenlege is pozitívan zárt 2024-ben, 228 millió eurós többletet hozott. A csoportot a repce és napraforgómag kereskedelme dominálja. A repce exportmennyisége ötödével nőtt 2024-ben (közel 540 ezer tonna), a kivitel 40-40 százalékban irányult Németországba és Ausztriába (egyenként kb. 215 ezer tonna). A repceimport visszaesett 142 ezer tonnára (-16%), és kétharmadrészt Románia felől lépett az országba.
A napraforgóexport csaknem 360 ezer tonnát tett ki. A legnagyobb tételek Ausztriába (74 ezer tonna), Olaszországba (69,8 ezer tonna), illetve Csehországba (54,6 ezer tonna) kerültek. A szójababkivitel az utóbbi években 90–160 ezer tonna között váltakozott, a 2024. évi adatok szerint 138,7 ezer tonnát tett ki. A szójatermés végleges adatai még hiányoznak, és nem feltétlenül zajlott le december végéig a teljes 2024. évi termés értékesítése. Mégis úgy tűnik, hogy a mintegy 250 ezer tonnás rekordtermésből legalább 100 ezer tonna itthon hasznosulhatott. (Lásd még: Nagy ugrás szójában: idén a hazai igény felét megtermeljük.)
Nyers zöldség és gyümölcs: be, feldolgozott termék: ki
A gyümölcsfélék csoportja jelentős passzívummal zárt, melynek összege 315,1 millió euró volt. Az export mindössze 182,3 millió eurót, míg az import 497,4 millió eurót tett ki. A hazai gyümölcstermelés jelentős hányadát az alma adja, amelynek közel háromnegyedét a feldolgozóipar használja fel. Az almaexport 6,9 százalékkal csökkent, 24,5 ezer tonnát tett ki, míg behozott mennyisége 29,7 ezer tonna volt. Az almaexport több mint harmadát Ausztria vásárolta meg, 30 százalékát Szlovákia, közel ötödét pedig Csehország.
A zöldségfélék külkereskedelmi passzívuma is tovább mélyült, elérve a 51,4 millió eurót. Noha a gyökérzöldségek, fagyasztott és szárított termékek, valamint az „egyéb friss zöldségek” exportja pozitív egyenleget mutatott, a döntő részarányú friss termékek (pl. paradicsom, uborka, hagyma, káposzta) tekintetében nettó importőr maradt az ország. Az alacsonyabb feldolgozottságú, szezonális termékek esetében az árérzékenység és a hazai szezonális hiány is importfüggőséget eredményezett.
Fontos, hogy a zöldségekből és gyümölcsökből készített befőttek, konzervek és gyümölcslevek a hetedik legnagyobb külkereskedelmi aktívumot produkálják a 24 élelmiszeripari árucsoport közül. Egyszerűen fogalmazva kukoricakonzervet adunk nyers krumpliért.
