Az utóbbi évek extrém időjárása hatást gyakorolt Európa erdeire. A romló klimatikus viszonyok többletköltséget és bevételcsökkenést okoznak az erdőgazdálkodóknak, amit a mai támogatási lehetőségek csak részben kompenzálnak.
(fotó: Horizont Média)
Forróság és kevés csapadék
Globálisan és Európában is 2024 nyara lett a legmelegebb a mérések kezdete óta. A nyári középhőmérséklet 2,7 fokkal haladta meg az 1991–2020-es átlagot, ami 0,76 fokkal volt melegebb az eddigi legforróbb 2022-es nyártól. Hazánkban a klímaváltozás miatti hőmérsékletemelkedés erőteljesebben érezhető, mint Európa többi részén. Ehhez társult az alacsony nyári csapadékösszeg. Idén az országos átlag mindössze 130,1 milliméter volt, a szokásos mennyiség 64%-a.
Mindez nyomot hagy az erdők állapotán. Ezt támasztják alá az elmúlt évek távérzékelési (NDVI-index) és az ICP Forest adatai is. Eszerint az elmúlt 30 évben a lombos faállományokban csaknem a duplájára nőtt a levélveszteség mértéke, de a fenyőerdők is romló tendenciát mutatnak. A hazai, nagyterületű, egészségiállapot-vizsgálat alapján a kétezres évek elejéhez képest a lombvesztést nem mutató, tünetmentes faállományok aránya mintegy harmadára esett vissza.
Következmények
A távérzékelés a földi megfigyeléssel kiegészülve kimutatja azt is, hogy a fák korábban fakadnak és virágoznak, de hamarabb kezdik elhullajtani leveleiket is, hogy csökkentsék a vízveszteséget: rövidül a vegetációs ciklus. A fák fotoszintézise lelassul, növekedésük visszaesik, kevesebb biomasszát termelnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy erdeink egyértelműen kevesebb szén-dioxidot kötnek meg.
2024-ben az aszály leginkább az első kiviteleket és a folyamatban lévő fiatal erdősítéseket, telepítéseket érintette. Esetükben egyértelmű pótlási kötelezettséget maga után vonó mennyiségi kárról és minőségi kárról egyaránt beszélhetünk. A csemeték lassabb fejlődése miatt az állományok kevésbé záródnak – egy erdősítés 3 év helyett csak 4-5 év alatt záródik –, így többször is kell ápolni, ami többletköltséggel jár. Az idős erdők is lassabban növekednek, illetve pusztulnak, ezért az erdőgazdálkodók nagyon várják az erdőszerkezet-átalakítási pályázatot.
A romló klimatikus viszonyok tehát többletköltséget és bevételcsökkenést is okoznak az erdőgazdálkodóknak. Az így keletkező „gazdálkodási mínusz” kompenzálására – különösen a magánszektorban – a jelenlegi támogatási lehetőségek csak részleges megoldást kínálnak.
Forrás: nak.hu.
Lásd még szakcikkünket a témában: Erdő: kincsesbánya vagy púp a háton?
