Erős hatást gyakorol a klímaváltozás a hazai mezőgazdaságra, a jövőben várhatóan át fog alakulni a vetésszerkezet az egyre melegebb és szárazabb időjárás hatására. A kukorica vetésterülete csökkenhet és helyét részben a napraforgó veheti át, illetve teret nyerhetnek olyan tavaszi vetésű növények is mint például a cirok és a szója a Syngenta elemzése szerint. A gyümölcs- és zöldségtermesztésben pedig új, a klímát jobban tűrő fajok jelenthetnek meg. A vállalat szerint a jó talajállapot, a vízmegőrzés, a tudatos talajművelés, valamint az okszerű inputanyag-felhasználás segíthet abban, hogy ez a folyamat lassuljon, illetve enyhüljön a hatása.
Az idei nyár alaposan rávilágított, hogy miért ilyen súlyos probléma a változó klíma: július a hetedik, augusztus pedig a második legmelegebb hónap volt 1901 óta, és volt olyan területe az országnak, ahol egyetlen csepp eső sem esett a nyár utolsó hónapjában. Magyarországot az elmúlt években egyébként is többször sújtotta komolyabb aszály, ez pedig az eredményes gazdálkodást hátráltató tényező. Ezen felül nemcsak a csapadék hiánya, hanem az eloszlása is drámaian változott, és ez befolyásolja a termésszinteket, áll hazánk egyik vezető növényvédelmi és vetőmag-forgalmazója, a Syngenta elemzésében. A hazai szántóföldi termesztésben jól érzékelhetően a rövidebb tenyészidejű vagy szárazságtűrőbb fajták nyernek teret.
A tudatos döntéshozatal, tervezés, technológia finomhangolása jelentheti a kulcsot a változásokkal szemben a Syngenta szerint. Állami szinten ez évtizedeken átnyúló programban az öntözés lehetőségeinek megteremtését, a fásítást, az ideiglenes víztározás támogatását jelenti, a gazdálkodónak pedig érdekében áll a jó talajállapot és vízbázis megőrzése, a tudatos talajművelés, valamint az okszerű inputanyag-felhasználás.
Egy eredményes szezon sok összetevőn múlik: az első lépés megfelelő hibrid (vetőmag) kiválasztása. Területtől függően érdemes szárazságtűrőbb hibrideket, fajtákat választani. Fontos lépés a vetőmagnorma helyes megválasztása és a vetésforgó átgondolt tervezése. A szántás helyett lehetőséget kínálnak új alternatív irányok, mint a forgatás nélküli talajművelés, emellett felértékelődik az okszerű inputanyag-használat és optimalizált műveletszám is.
A gazdálkodók precíziós gazdálkodási eszközökkel tudatosabban választhatnak vetőmagnormát, emellett menedzsmentzónák kialakítására is lehetőségük van, és megfelelő vetési térképet használhatnak egy tudatosabb tőszámbeállításhoz. Fontos a széles sortávú növények sorközeinek talajtakarása nitrogéngyűjtő növényekkel és a növények stressztoleranciájának erősítése biológiai, növényélettani módszerekkel. A vízmegtartás kulcsszerepet kap, és érdemes a mezővédő erdősávok védelmére is figyelmet fordítani. A gyenge termőképességű talajok erdősítése, a szikes foltok művelésből történő kihagyása is ott van a lehetőségek sorában.
A termelők igyekeznek a profit érdekében minimalizálni a költségeket, ami ellenkező hatást is kiválthat, ha ezt nem okszerűen teszik meg. Ebben próbál segíteni nekik a Syngenta a 6 tonna szakmai programjával, amelyben a napraforgó termelőkkel közösen azt tanulják, hogy lehet finomítani a technológiai elemeken úgy, hogy profitábilis és fenntartható módon kihozhassák a maximumot a Syngenta napraforgóhibridjeiből. A stresszmenedzsment szerepe a szezon bizonytalansága miatt kiemelt jelentőségű.
A Syngenta szerint a klasszikus értelemben vett növényvédelem mellett egyre inkább számolni érdemes olyan, a növény egészségét és ellenálló-képességét fokozni tudó eljárásokkal, amelyek hozzájárulhatnak a környezeti károk okozta kiesés mérsékléséhez. A konvencionális, korábban bevált megoldások helyét új innovációk veszik át. A növényélettani beavatkozások, amelyek a növényekben egyébként meglévő védekező mechanizmusok felerősítése révén fejtik ki hatásukat, más szóval a biostimuláció, hatékony fegyver lehet, ha jól használják.
A Syngenta törekszik arra, hogy biostimulátorokkal – a növény tápanyag- és vízhasznosítását segítő készítményekkel – az éppen fennálló, speciális problémákra is megoldást tudjon kínálni. Ez a kémiai növényvédelemtől nagyban eltér, hiszen sok esetben ad hoc jelleggel kell reagálni a kialakuló problémára, viszont a prevenció hasonlóan elengedhetetlen, ha a környezeti károk mérsékléséről van szó. A már bekövetkezett stresszre is érdemes valamilyen biostimulátort alkalmazni, amellyel a növény regenerációs képességét erősíthetik. Érdemes olyan megoldásokat is alkalmazni, amely a növény gyökérzetére vannak kedvező hatással. Ezzel nagyban lehet segíteni a száraz, aszályos időszakok átvészelésében.
A kertészetben és a gyümölcságazatban a változó időjárás, a piaci trendek és a fogyasztói igények is folyamatos megújulást indukálnak. Az idei esztendőben az állókultúrák, gyümölcsök termesztése jelentős kárt szenvedett az aszály miatt. Az ország egyes részein, már az ültetvények által hasznosított rétegekben is száz milliméterekben mérhető csapadékhiány volt tapasztalható.
A változások egy zöldségtermesztésben gyorsabban és rugalmasabban lezajlanak, míg a gyümölcsültetvényekben ezek lassabban, vagy csak nagyon komoly anyagi ráfordítással követhetőek le. Az időjárás elsősorban a szabadföldi termesztést befolyásolja, hiszen az ilyen kultúrák kitettsége sokkal nagyobb, mint amit üvegházi, kontrollált körülmények közötti. Hosszútávon új gyümölcsfajok jelenhetnek meg, illetve bizonyos gyümölcsök eltűnnek a köztermesztésből az időjárási kilengések következtében.
