Az EU búzaexportja az idei betakarítást követően 17%-kal csökken a tavalyi kivitelhez képest – kalkulálnak az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) elemzői. Ugyanennyivel kisebb lesz az ukrán kivitel is. A szűkös árukészlet miatt a malmibúzaárak még egy picit emelkedhetnek. Eközben a kukoricabetakarítás előrehaladtával a takarmány minőségű búza is egyre drágább és drágább lesz.
(fotó: Horizont Média)
Az EU és Ukrajna árumennyisége lényegesen csökkent
Az előző szezon csaknem 38 millió tonnás európai búza kivitele után a futó szezonban 31,5 millió tonnára eshet (-17%) a közösség exportja az USDA számításai szerint. Ennek alapvető oka a franciaországi gyenge termés. Az EU importja viszont magas szinten marad: az előző szezonban 12,6 millió tonnát tett ki, most pedig 11,5 millió tonnára teszik az elemzők. Eközben az ukrán búzakivitelt a korábban becsült 14-ről 15 millió tonnára emelték (de így is 18%-kal kevesebb lesz, mint tavaly). A búzakínálati űrt Ausztrália és Kanada exportőrei igyekeznek majd betölteni. Ausztrália idén 25 százalékkal több (25 millió tonna) búzával léphet az exportpiacra.
Lenne igény, főként később
Az európai búzaexport – beleértve az ukrán és orosz kivitelt is – legnagyobb piaca Afrika, ahová a fekete-tengeri búza potenciálisan olcsóbban juthat el. Az orosz kikötőkben szeptember 10-én 22 dolláros árelőnye volt a portékának az uniós búzával szemben (218 dollár/tonna). Uniós búza alatt leginkább a román és a bolgár árut kell érteni. Az orosz exportőrök a 2023/24-es szezonban az egyiptomi búzapiac 71 százalékát fedték le, míg az EU és Ukrajna együttesen a 25 százalékát. Fontos búzavásárló a régióban Törökország és Marokkó is, utóbbi idén 40 százalékkal kevesebb kenyérgabonát takarított be.
Törökország október 15-ig nem engedi be az országba az importbúzát, hogy ezzel támogassa saját termelőit. Az afrikai igények időleges szűkülése miatt a térségünk búzaárai alacsonyabbak, mint amilyenek akkor lennének, ha futna a török import. Ez jó alkalmat adhatott volna Egyiptomnak is, hogy nagy beszerzéseket hajtson végre a török piac megnyitásáig.
Az augusztusban meghirdetett, 3,8 millió tonnáról szóló búzatender azonban mindössze 280 ezer tonna áru leszerződésével végződött. Az elemzők ezt Egyiptom nehéz gazdasági helyzetével magyarázzák: az afrikai ország 270 napos fizetést vállalt volna az alacsony árszint mellé, amit a legtöbb beszállító nem tartott megfelelőnek. Végül a bolgárok és az ukránok kaptak lehetőséget összesen 280 ezer tonna búza leszállítására. (Lásd: A bolgárok az orosz búza alá ígértek.) A csaknem 242 dolláros áron berakodott kenyérgabona bő 266 dolláros áruként kerül ki a hajókból az egyiptomi kikötőben.
Árak itthon és Ukrajnában
Jelenleg az ukrán termelők a másodosztályú malmi búzát 74–79 ezer forintnak megfelelő áron, a takarmány minőséget 65–72 ezer forintos árszinten szállítják le a felvásárlóknak. A magyarországi árak a malmi terén az alacsonyabb ukrán értékkel, míg a takarmánybúza terén a magasabb ukrán értékkel egyeznek meg. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nincs olcsó takarmánygabona a térségünkben, másrészt a hazai kukoricahiány minimálisra szűkítette az árkülönbséget a kétféle áruminőség között. Vagyis a vetésre választott búzák genetikai képességei és a kiszolgálásuk színvonala terén nem várható változás a magyar termelésben.
A malmi búza értéke a tőzsdei várakozások szerint már csak 5-6 százalékkal emelkedhet tavasszal, 77–78 ezer forint körül lehet majd a maximum. Elképzelhető, hogy ismét lesznek olyan időszakok, amikor a takarmánybúza többet ér majd a hazai piacon, mint a sütőipari.
Kapcsolódó cikkünk: Búzaexport: van, akinek jól megy, és van, akinek nem.
