Magyarország az egyik legjelentősebb európai málnatermesztő exportőr ország volt a 1980-as években. Azóta sajnos megfordult a világ, évről évre csökkentek a termőterületeink, és elveszítettük exportpiacainkat is. Az eltelt 30 év alatt málnatermesztés terén már nettó importőrökké váltunk, gyakorlatilag a hazai fogyasztási igények nagy részét is importból fedezzük. Hogyan történt ez?
Változó klíma, változó gazdaság
A globális klímaváltozás miatt a hagyományos málnafajták termőképessége lecsökkent, korszerű öntözőrendszer hiányában nem érdemes ültetvénytelepítésbe fogni. Bár tőlünk délebbre is vannak komoly málnatermő vidékek (Szerbia és Koszovó), de ezek főleg hegyvidéki, hűvösebb mikroklímájú területek.
A málnatermesztés kézimunkaerő-igénye magas. A rendszerváltásig sokan termesztettek – „másodállásban” – málnát, kiegészítve ezzel éves jövedelmüket. Szezonban egész generációk szedték a málnát a nagyobb termesztőkörzetekben. A privatizációval viszont az ipari parkoknak és más jövedelmezőbb lehetőségeknek köszönhetően már nem lett olyan vonzó ez a plusz bevételi forrás.
Már nem versenyképes
A globalizáció miatt a feldolgozóiparban már versenyképtelen lett a magyar málna az import mélyfagyasztott olcsóbb gyümölccsel szemben. Ekkor már látszott, hogy ez a termék nem versenyképes az olcsóbb munkaerővel leszedett áruhoz képest. Több esetben a haza hűtőházak olcsóbban tudtak a világpiacról olcsóbb szerb vagy akár dél-amerikai málnát beszerezni, mint a mellettük lévő településről felvásárolni.
Sok helyen maguk a termelőszövetkezetek koordinálták a termesztést, segítve a beruházást. Földet biztosítottak bértermesztéshez, öntözőtelepeket létesítettek, szaporítóanyagot osztottak, megszervezték az értékesítést. A koordináló szervezetek megszűnésével a termelők magukra maradtak, és az összefogás hiánya gyorsan meglátszott mind a termesztésben, mind pedig az értékesítésben. Az egységes ültetvények leromlottak, heterogénné váltak, mely akadályozta a hatékony növényvédelmi munkálatokat is.
Új kihívások a növényvédelemben
A klímaváltozás másik következménye, hogy addig nem ismert, új károsítók jelentek meg az ültetvényekben. Ezzel párhuzamosan, mivel a bogyósok termesztése kiskultúrának számít, az engedélyezett és hatékony szerek száma drasztikusan csökkent az EU-s szabályoknak megfelelően. Ez a folyamat a mai napig tart, ezért a szabadföldi termesztés hatékony növényvédelme erősen kérdéses. Vannak kártevők, melyeket még 20 éve nem is ismertünk – pl. Drosophila suzukii –, mára pedig minden késői lágy héjú gyümölcsben hatalmas károkat okoznak.
Elkopik a tudás
Sajnos a termelői tudás is erősen megkopott, nem követjük a korszerű technológiákat, nem teszteljük az új fajtákat sem. A komoly európai gyümölcsös konferenciákon és kiállításokon alig van magyar látogató. Az sem segít, hogy az egykori neves hazai kutatóintézetek is vegetálnak, hiányoznak az átfogó szakmai rendezvények. Bogyós gyümölcsök esetében régóta nincsen már versenyképes hazai nemesítésű fajta. A még ismert és helyenként ültetvényekben is előforduló Fertődi zamatos málnafajtát több mint 40 éve nemesítették.
Joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e málnatermesztésbe fogni, vagy végleg ki kell húzni a hazai termesztésből?
Előny a post harvestben
Több lengyel pozitív példa bizonyítja, hogy csak korszerű technológiával főleg friss piaci értékesítésre. Ma már nem elég a jó fajtaválasztás, csepegtető öntözőrendszer kiépítése, szükség van korszerű nagylégterű termesztőberendezésekre is. A málna kényes, és gyorsan romló gyümölcs, így a szállítási út csökkentésével, a rövid értékesítési lánccal előnyhöz juthatunk Az áruházláncokban kapható import málna is mind termesztőberendezésekből származik. Az is látszik, hogy a hazai jobb keresetű fogyasztók is elfogadták a magasabb árakat, és hajlandók akár több ezer forintot megadni egy kiló málnáért akár főszezonban is.
Egy jó termesztő-berendezés több problémára is megoldást nyújt
Egy nagylégterű Haygrove fóliaházzal a szüret időzítését előre tudjuk hozni, így magasabb áron tudjuk értékesíteni a leszedett gyümölcsöt. De arra is van példa, hogy ezzel szezon után, ősszel is meg tudunk jelenni a piacokon friss málnával. További előnye, hogy rossz időben is meg tudjuk szervezni a szedést és egyéb munkákat, így egy állandó kisebb létszámú munkaerővel is folyamatosan tudunk dolgozni. Valamint egy korszerű termesztőberendezésben a károsítók nagy részét ki tudjuk zárni, és jobban tudunk biológiai védekezési módszereket alkalmazni, csökkentve ezzel a kémiai növényvédelmet. A termesztőberendezés építésénél fontos szempont, hogy nagy légterű, stabil acélszerkezetű, jól szellőztethető legyen, valamint igény szerint lehessen automatizálni az egyes termelési folyamatokat.
Mindezek igények figyelembevételével készültek a Haygrove blokkosított EZ vent és Total Vent típusok, melyek nagyon népszerűek a málnatermesztők körében.
Már a hazai viszonyok között is látunk erre pozitív példákat, és remélhetőleg az új pályázati lehetőségeknek köszönhetően egyre többen döntenek egy ilyen beruházásról, kielégítve a hazai friss piaci igényeket.
Megyery Tibor
Britamark Kft.
