fbpx

Csak a szántóföldi termelésünk nyugati színvonalú

Írta: Gönczi Krisztina - 2024 február 26.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) közreadta a tesztüzemi rendszerének adatait, és összevetette a magyar mezőgazdaság teljesítményét az uniós átlaggal, ezen belül a keleti és a nyugati blokkal. Mint kiderült, nem sok olyan ágazatunk van, ami büszkeségre adhat okot. Alábbiakban a növénytermesztési ágazatokra koncentrálunk.

talajművelés elmunkálás
Csak a szánóföldi termelésben hozzuk a nyugati paramétereket (fotó: Horizont Média)

Viszonylag magas költséggel termelünk közepes értéket

Az összehasonlítást a 2016–2020 közötti öt év átlaga alapján tették meg. Ez alapján az egy hektárra jutó hozzáadott érték Magyarországon 17 százalékkal volt alacsonyabb az EU-átlagnál, a régi tagországokhoz mérve pedig már 29 százalék az elmaradás. Ott egy hektáron 1200 eurónyi érték termelődik meg, míg nálunk 850 euró. A velünk egy időben vagy később csatlakozott országokkal összevetve viszont jobbak vagyunk, az EU13 átlagában ugyanis csak 660 euró értékteremtés jut egy hektárra.

A különbség már nem magyarázható a közvetlen támogatások eltérő szintjével – mutatnak rá a kutatók. A régi tagországoktól ezen a téren már nem számottevő a lemaradásunk (nálunk 375,24 euró/ha a támogatás, az EU14-ben pedig 390,91 euró/ha). Az uniós átlagtól (367,05 euró/ha) pedig több támogatást kapunk egységnyi területre vetítve. A költséghatékonyság terén viszont nagy az elmaradásunk. A magyar üzemekben 1 euró termelési értéket 65 eurócent ráfordítással állítanak elő, míg az uniós átlag 59 eurócent. Csak a kertészeink termelnek költséghatékonyabban, mint az EU-átlag, a szántóföldi növénytermesztés az átlagot hozza, míg az állattartók és az ültetvényes gazdálkodók jóval le vannak maradva.

magyar mezőgazdasági termelés hatékonysága
Megj.: Az AKI táblázata az állattartást és összesített adatokat is tartalmazza, lásd itt

Gyenge technológia háttér az ültetvényekben

Ennek oka lehet a technológia színvonalunk. Az egy hektárra jutó állóeszközérték az EU átlagában is több mint 10 ezer euró, míg nálunk az 5 ezer eurót sem éri el. Különösen szomorú, hogy még a később csatlakozott tagállamok átlagosan 5700 eurós eszközértékét sem érjük el. Az ültetvényeink technikai-technológia felszereltsége ezekkel a tagállamokkal összevetve is egészen kétségbeejtő (lásd táblázat).

Bár nem vagyunk túlgépesítve, az embereink viszonylag hatékonyan termelnek. A mezőgazdaság egészét tekintve az EU27 átlagától 9 százalékkal magasabb az egyéves munkaerőegységre jutó nettó hozzáadott érték Magyarországon. A velük együtt vagy később csatlakozott országokhoz mérten pedig 2,3-szor több értéket állít elő egy dolgozó. A régi tagállamok átlagától azonban 22 százalékos lemaradásban vagyunk.

Amit jól csinálunk: szántó

A növénytermesztésben a szántóföld húzza fel az eredményeinket, itt termelékenységben és költséghatékonyagában is a nyugati színvonalat hozzuk. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a nyugati államok nagyjából csak annyival állítanak elő több értéket egy hektárnyi szántón, amennyivel több támogatást kapnak rá, miközben 2,3-szor drágább gépparkot üzemeltetnek rajta, akkor igazán megveregethetjük a vállunkat. A kertészeti ágazatokon viszont van mit fejleszteni.