Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Állattenyésztők Szövetségével, a Gabonatermesztők Országos Szövetségével, a Tej Szakmaközi Szervezettel és Terméktanáccsal, valamint a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel és Terméktanáccsal az MBH Bank. A partnerség legfőbb célja, hogy a magyar agrárium egyik legnagyobb banki partnere az agrárkibocsátás csaknem 80%-át adó ágazatokat képviselő négy szervezettel közösen segítse elő a versenyképesség és a hozzáadott érték növelését az ágazatban, ezáltal a magyar élelmiszerek térnyerését a hazai és a nemzetközi piacokon.
Hol tartanak az érintett ágazatok?
- A tejfogyasztás ellen kampányolni trendi?!
Az elmúlt húsz évben a tejtermelésben jelentősen javult a hatékonyság, a koncentrációnak köszönhetően az átlagos tejhozamok is az európai uniós élvonal szintje körül mozognak. A hazai termelés évi mintegy kétmillió tonna. Ez az EU-s volumen 1-1,5%-a, amivel Magyarország a középmezőnyhöz tartozik. A tej bő tizede nyersen kivitelre kerül. A szektor élelmiszeripari ága elaprózott – több mint kétszáz feldolgozót tartanak számon –, mérethatékonysága, piaci beágyazottsága, technológiai fejlettsége egyelőre elmarad a nyugat-európai versenytársakétól. Ugyanez a helyzet a fogyasztással is: Magyarországon az egy főre jutó évi átlagos fogyasztás nyerstejben 165 kg, szemben az EU 250 kg-os átlagával. Tehát volna hova felzárkóznunk.
- A klímaválságot a kertészek élhetik túl a legnagyobb eséllyel?
Zöldségeket és gyümölcsöket mintegy 170-180 ezer hektáron termesztenek Magyarországon. A kertészeti kultúrák termelési értéke az utóbbi években 350 milliárd forint körül alakult, ebből hozzávetőleg 100 milliárd forintot a gyümölcstermesztés tesz ki – a területek felén almát és meggyet termesztenek –, a többit pedig a zöldség. Magyarország zöldségtermelése az önellátottsági szint felett van, 126%-kal ötödik az EU-ban. A friss fogyasztásra szánt zöldségekből elsődleges feladat a szezonális import csökkentése és a belső piac ellátása, a hazai önellátás ugyanis még nem biztosított. A zöldségtermelés jelentősége, kiemelkedően a hajtatott termesztés, a fogyasztási szokások változásával tovább nőhet a jövőben.
- A gabonaszektor tartósan vesztese a „szomszédolásnak” és a klímának
Magyarország szántóterülete több mint négymillió hektár, ennek legnagyobb részén gabonaféléket termesztenek. Ez az ágazat adja a magyar agrárium legnagyobb kibocsátását: a gabonafélék kibocsátása meghaladja az 1100 milliárd forintot, az ipari növények ehhez még 500 milliárd forintot tesznek hozzá. A szántóföldi növénytermesztő gazdák az utóbbi időben viszont azzal szembesültek, hogy meredeken csökkentek az árak. A közeljövőben és hosszabb távon is azok lehetnek kedvező helyzetben, akik a négy fő növényen – a búzán, a kukoricán, a repcén és a napraforgón – kívül alternatív növényeket is bevonnak a termelésbe.
- Bár koncentrálódott a piac, az állattenyésztésnek jók a kilátásai
Az állattenyésztés a másik alappillérre a magyar agráriumnak: a kibocsátás 80%-át a baromfi-, a sertéshús és a tej adja. Bár az állattartók és -tenyésztők száma csökkent az elmúlt években, az ágazat kibocsátása az elmúlt tíz évben kétszeresére nőtt, 2023-ban meghaladta az 1600 milliárd forintot. Az élelmiszer-gazdaság kiviteli értékének harmadát az állati termékek adják. A hazai vágóállat-termelés 1,6 millió tonna évente.
A fenti megállapodásokat május 2-án, a XXXI. Alföldi Állattenyésztő és Mezőgazda Napokon írta alá ill. hosszabbította meg Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, Hollósi Dávid, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, valamint Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója és Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, kulcsfontosságúnak nevezve, hogy az elkövetkező években növekedjen a hazai élelmiszer-termelés és feldolgozás hatékonysága.
A magyar élelmiszer-gazdaság részesedése 2%-os az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásából, 1,%-os a közösség élelmiszeriparából. A tágabb értelemben vett ágazat 1,8%-os piacrésszel bír az EU exportjából, ugyanakkor például az EU-n belüli gabonaexportból való magyar részesedés az egyik legmagasabb, 9-10%-ot tesz ki. Ez tükrözi, hogy a megtermelt áru jelentős részben – a kukorica esetében akár 35-40%-ban – feldolgozatlanul, alacsonyabb hozzáadott érték és profit mellett hagyja el az országot. Az ágazat jövedelmezősége az európai uniós szint 90%-át éri el, míg a munkaerő hatékonysága a 45%-a az EU-átlagnak. Az élelmiszeriparban a hozzáadott érték aránya 20% körüli.
„Kulcsfontosságú tehát, hogy az elkövetkező években érdemben elő tudjuk segíteni ügyfeleink sikeres gazdálkodását, a versenyképesség és a hozzáadott érték növelését az agráriumban. A szakmaközi szervezetek kiemelt partnereink ebben. A most kezdődő Vidékfejlesztési Program keretében mintegy 1500 milliárd forint jut a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. Talán soha nem volt szükség ennyire ezekre a forrásokra és az ehhez társuló banki finanszírozásra, hiszen ahhoz, hogy az ágazat meg tudjon birkózni a kihívásokkal, fejlesztésekre, beruházásokra van szükség” – mondta az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. Szabó Levente hangsúlyozta, közös érdek, hogy a hazai termelői kör erős legyen. „Az élelmiszer-gazdaság stratégiai ágazat, amelynek korszerű banki termékekre és szolgáltatásokra van szüksége.”
Az együttműködések révén a felek emellett eredményesebb válaszokat akarnak találni a magyar élelmiszer-gazdaságot napjainkban meghatározó kérdésekre, így az éghajlatváltozásra, a fenntartható gazdálkodásra és a zöld átmenetre, a munkaerőhiányra, az alacsony fokú integrációra vagy épp az importkitettségre.
„Ezek a szakmaközi szervezetek a magyar élelmiszer-gazdaság gerincét képviselik. Termékeik iránt stabil a hazai kereslet, és exportviszonylatban is van tér számukra. Ezekre lehet fejlesztéseket alapozni, márkázott termékkel megjelenni a piacokon. Közösen sokat tehetünk azért, hogy az ágazat a költségalapú verseny helyett a minőségalapú versenyben helyt állva kikerüljön a közepes jövedelmi csapdából, valamint tervezhető, biztonságos és egyre inkább okszerű legyen. Ez a banki finanszírozás szempontjából is biztosabb alapokat jelent” – emelte ki Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Mint mondta, az MBH Bank arra törekszik, hogy a termelőktől kezdve a feldolgozókon át a kereskedőkig a teljes termékpályát finanszírozza, mert ez adja a legnagyobb stabilitást a szektornak és a banknak is.
Az együttműködések keretében az MBH Bank agrárpiaci kutatásokkal, tanulmányokkal és szakmai anyagokkal is támogatja az ágazat fejlődését, és előrejelzésekkel is segít eligazodni a gazdáknak a gyakran hirtelen változó piaci környezetben. A hitelintézet emellett komplex banki ajánlatot kínál a gazdálkodóknak a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervéhez kapcsolódóan, amely magában foglalja a támogatások előfinanszírozását, az előlegek lehívásának lehetőségeit és a beruházási hitelezést.
Forrás: MBH Bank sajtóközlemény, összeállította: Sándor Ildikó
Legutóbbi AgrárTrend Index összefoglalójáról itt írtunk: Stabilabb élelmiszer-gazdaság jön
