A lenmag egy szuperélelmiszer és szupertakarmány. Olaja elképesztően értékes, mégis készíthető belőle tömegcikk, méghozzá itt, Magyarországon. Vetőmagként is keresett termék. Az alábbiakat érdemes tudni a technológiájáról és piacáról.
2022-ben már csaknem 4 millió tonna lenmagot termelt a világ, ami a szója 350 millió tonnás globális terméséhez mérten nevetségesen kevésnek tűnik, de a tapasztalattal rendelkezők szerint a két növény tápértéke olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Szuperélelmiszer, szupertakarmány
A lenmag gazdag omega-3 zsírsavakban. 42–45%-os olajtartalmából 52–57%-ot tesznek ki ezek az értékes, többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek csökkentik a koleszterinszintet, az érelmeszesedést, ezáltal a vérnyomást, és javítják az agyműködést. A lenmag fehérjetartalma 18%, fehérjeprofilja javítja az immunitást, és glutént sem tartalmaz. Növényi hormonjai (fitoösztrogének) csökkenik a csontritkulást és antioxidáns hatással bírnak. A lenmagban található szénhidrátok nagy része rost, amelyek bontása nem igényel inzulint, ezáltal cukorbetegeknek is ajánlható, inulintartalma tisztíthatja a beleket, és szabályozhatja a bélflórát.
A mag gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, amelyek elsősorban az idegműködést és a növekedést támogatják. Egyszóval egy szuperélelmiszerről van szó, amelyet a gyógyszeripartól kezdve az élelmiszeriparon át a takarmánygyártásig számos szegmens megbecsül, de még a faanyag megóvására is használjuk lenolajkence formájában. Hamarosan ki fogunk térni arra is, hogy Magyarországon kikre számíthatunk a felvásárlásában.
Legnagyobb termelői
Előbb azonban tegyük helyre a lenmagot a világban, hogy lássuk, hol vannak a konkurensek, és hol a vásárlók. Rossz hír, hogy Kazahsztán és Oroszország évek óta egymással vetélkedve vezeti a lenmagtermelés világranglistáját. A versengés 2022-ben az oroszok fölényes győzelmével ért véget, és ez a különbség már aligha behozható (lásd a grafikont). Oroszország az utóbbi években fel is dolgozza a termés egy részét, öt év alatt a kilencszeresére növelte az olajgyártást, ami azonban még mindig nem túl izmos.
A legnagyobb lenolajgyártók nem azonosak a legnagyobb lenmagtermelő nemzetekkel, ami viszont kiváló alapot ad a mag exportjához. Ez nyilván Oroszország, Kazahsztán és Kanada számára nyújt nagy lehetőséget, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a lengyelek kazah importra alapozva kerültek be a világ 12 legnagyobb lenolajtermelője közé (lásd a grafikont), miközben például hazánk klímája vagy termelési kultúrája egy cseppet sem rosszabb a kazahsztáninál. Fontos partnerünk, Németország is erősen kitett a lenmagimportnak. Európa importigénye évente 600–900 ezer tonna lenmag, ami nagyjából a belső termelés tízszerese. Ennek mintegy 60%-a Belgiumba áramlik, a többin jórészt Németország és Lengyelország osztozik. A 2021. évi kazah termésből 70 ezer tonna érkezett Lengyelországba és 164 ezer tonna Belgiumba.
Ezek felfoghatatlan mennyiségek Magyarországról nézve, ugyanakkor azt is megmutatják, hogy végtelen potenciált rejt a lenmag termesztése. Mint lentebb kiderül, a nyereséges termeléshez még csak exportpiacokra sincs szükségünk: az utóbbi években kialakult a mag hazai termeltetése és feldolgozása. Ez igen jó hír egy olyan időszakban, amikor minden szántóföldi termelő alternatív növényeket keres.
Európába való növény
Az összes lenmagtermeléssel foglalkozó európai nemzet 50–100%-kal nagyobb hozamokkal dolgozik, mint az ázsiai konkurencia, és nagyon közel helyezkedik el a világ legnagyobb és legjobban fizető felhasználóihoz. Egyszóval, csak azért, mert jók benne a kazahok, még ne mondjunk le a lenmagtermelésről. A franciák kiváló fajtákkal és a világ legnagyobb hozamaival rendelkeznek, de választhatunk hazai nemesítésű lenmagot is (GK Helga és Zoltán).
Az EU-ban a legnagyobb lenmagtermelők a franciák mintegy 25–30 ezer hektáros termőterülettel, őket a belgák követik mintegy 6-7 ezer hektárral, majd a németek 4-5 ezer hektárral. A magyar termelés ezer hektárra tehető, aminél a cseh és a román termelés is több. Mikrokultúráról van tehát szó, ennek megfelelően gyér szerpaletta tartozik a termesztéstechnológiájához. A termeltetetők többsége azonban hangsúlyozza: ez a növény akkor igazán eredményes és értékes, ha minimálisra szorítjuk az állománybeli beavatkozásokat. Ezt pedig nem is nehéz elérni, mivel összesen három ponton igényel odafigyelést a kultúra: a tábla megválasztásakor (elővetemény), a vetés és a betakarítás idején.
Hogy termeljünk sokat?
Az olajlen rövid tenyészidejű növény, jellemzően március közepén vetik, és június végén, július közepén aratják, gyakran egy időben a búzával. A hazai gyakorlatban a vetőmagnak szánt táblák is hozzák a 1,5–2,2 tonnát, így volt még az aszályos 2022-ben is. Talajigénye közepes, nem szokás jó földbe tenni. Különösebb talajminőségi elvárásai csak a gyógyszeripari termeltetésnek vannak (kadmium-, pH-érték és mésztartalom).
Az olajlen tápanyagigénye szerény, lévén egy félméteres növénykéről van szó, ami mindössze 4-5 hónapig foglalja a táblát. Az említett hozamokkal 75–90 kg/ha nitrogént, 25–45 kg/ha foszfort és 40–60 kg/ha káliumot von ki a növény a talajból, ezt a technológiai leírások alaptrágyaként javasolják a vetőágykészítéskor kiadni, de a gyakorlatban a talajvizsgálat dönt. Jobb szerkezetű és káliummal, foszforral jól ellátott földeken nem szokás műtrágyázni a növényt. Leginkább arra kell ügyelni, hogy a nitrogén és a rendelkezésre álló kálium egymással összhangban legyen: előbbi túlsúlya megdönti az állományt, utóbbi erősíti a rostos szárat.
„Három éve foglalkozunk lenmagtermesztéssel, mióta a takarmánygyártás oldaláról megfogalmazódott az igény, hogy egyes tehenészetek szeretnének lenmagos kiegészítőket vásárolni, és az etetése révén értékesebb tejet termelni. Ebből a három évből kettő aszályos volt, az árak pedig hektikusan ingadoztak, a len – még vetőmagnak termesztve is – mégis 1,8–2,2 tonnát adott 30–35 hektár átlagában. Megfelel neki a 20–25 AK, és nem kell attól sem megijedni, ha csak 40 centisre nő meg” – sorolja tapasztalatait Szőke-Molnár Tibor, az orosházi Béke Agrár Kft. ügyvezetője.
Az olajlen gyomelnyomó képessége viszonylag gyenge, és bár a nehezen irtható gyomfajok ellen is rendelkezésre állnak herbicidek, jobb körültekintően megválasztani a táblát. „Én hangsúlyoznám az elővetemény fontosságát. Bizonyos gyomok, mint az apró szulák, hajlamosak felszaporodni a lenben, ezek ellen már a megelőző kultúrában védekezni kell. Egy herbicides kezelésre így is szükség lesz az állományban” – teszi hozzá Friebert Miklós, az NT-Agro Kft. ügyvezetője Kiskunfélegyházán, aki már hatéves termelési és termeltetési tapasztalattal rendelkezik a kultúrában. A cég kifejezetten étkezési olaj gyártására fog össze több mint 500 hektárnyi olajlent, ami a teljes magyar termőterület fele.
Kulcspontok
Mindenki egybehangzó véleménye, hogy a lehető leggondosabban kell elvégezni a magágykészítést és vetést. Ennek a betakarításkor lesz jelentősége. A sekély vetést igénylő olajlen számára porhanyós, kertszerűen elmunkált magágyat kell készíteni. Kezdeti fejlődésére kedvező, ha a talaj is felmelegszik a vetés mélységében 7-8 oC-ra. A gabonasortávra, sekélyen (2–4 cm) vetett magból a magtömegtől függően kell többet vagy kevesebbet vetni. A nagyobb magvú francia fajtákat elég 85 kilóval, a magyar fajtákat inkább 100 kiló körüli normával érdemes földbe helyezni. A vetőgépet magtakaró fogas kövesse, és hengerezéssel zárjuk a magágyat.
„Eddig elég volt egyetlen posztemergens herbicidkezelés, de tény, hogy viszonylag szárazak voltak az évjáratok. Éppen ezért gombás betegségekre sem volt példa, sőt, rovarkártevőkkel sem találkoztunk” – sorolja Szőke-Molnár Tibor, bár a technológiai leírások a földibolhát veszélyesnek mondják a növényre. Ugyanez a tapasztalata az alföldi Friebert Miklósnak és a Bakony lábánál, Taliándörögdön Révész Mártonnak is. A Dörögdi Mező Kft. ügyvezetője elmondja, hogy húsmarháik számára készítenek a lenmagból granulátumot, 15–20 hektárt fed a növény minden évben. „Granuláláskor megkapja a szükséges hőkezelést a mag, aztán már csak be kell keverni a takarmányba. Nemcsak ránézésre szebbek, egészségesebbek, fényesebb szőrűek az állatok a lenmagtól, de minden mérhető egészségügyi és termelési paraméterük javul tőle.”
A termelők tapasztalata szerint minimális gondoskodással nevelhető a len. A gyors és egyöntetű kelés azonban nagyon fontos, mert ez az egyenletes érés előfeltétele, ami kritikus pontja a lenmagtermesztésnek. „Ha mindent jól csináltunk, és száraz a nyár eleje, akkor egyenletes, 8–10% nedvességtartalmú magokat kapunk, elkerülhető a deszikkálás és a szárítás is. Innentől már csak arra kell ügyelni, hogy borotvaéles legyen a kaszapenge, és türelemmel viseltessünk a dobkosárra csavarodó lenszárak iránt. Ez nem búzaaratási tempó, de kicsi a terület, és jobb a bevétel. Ez a lényeg” – mondja Szőke-Molnár Tibor.
Érdemes tudni, hogy ha túl korán aratunk, az éretlen magok megsérülnek, ha túl későn, akkor felnyílik a tok. Akkor jó megindítani a kombájnt, amikor a magok már zörögnek a zárt tokban, és semmi pára nem nehezíti a gép munkáját. A cséplésre is ügyelni kell, mivel a tört szemek gyors avasodást okoznak. Általánosan ajánlható a percenkénti 900–1000 fordulat a cséplődobban és a 4–5 mm-es dobhézag. A len a szakirodalom szerint 5-6 évig nem kerülhet vissza ugyanabba a táblába, a gyakorlat azonban 3-4 éves fordulóval dolgozik.
A növény a fentieken túl szereti, ha a virágzáskor kap egy kis esőt, vagy legalább párás a levegő, ezért előnyös, ha a hegyek-dombok eső felőli oldalában vagy folyókhoz, tavakhoz közeli részeken termesztik. Érdekes az a termelői tapasztalat is, hogy a len – rostos szárának köszönhetően – a búzákat teljesen elfektető, nagy, nyári viharok után is felkel a földről.
Mit hoz a konyhára?
A termelők véleménye megoszlik a költségeket illetően, de egy 2021. évi kísérletsorozatban 220–250 ezer forintos termelési költség adódott egy hektárnyi magra. Ma a megkérdezettek egy része ennél többet mond, míg mások jóval kevesebbet. „Hektáronként 42–45 ezer forintból kijön a vetőmag, nincs műtrágya, és csak egyetlen herbicides kezeléssel kalkulálhatunk. A talajmunka és a kombájnolás költsége nem sokban különbözik más kultúrákétól. Én azt mondom, kudarc, ha nem hozzuk ki 200 ezer forintból a nagyjából 2 tonnás termést” – összegzi a ráfordításokat Friebert Miklós, a sok száz hektárt összefogó NT-Agro Kft.-nél.
A szakember csapata éveken át dolgozott azért, hogy a lenmagból olyan étkezési olajat nyerjen, ami színre, ízre, szagra majdnem teljesen semleges, 160 fokos hevítésig nem veszíti el a beltartalmi tulajdonságait, úgy tárolható-hasznosítható, mint az olívaolaj, és széles körben megfizethető a vásárlók számára. „Eredetileg csíráztatott lenmagból készült volna a termék, de az energiaválság más pályára kényszerített minket: száraz magból dolgozunk. Tanultunk a korábbi magyarországi kezdeményezések hibájából is: rögzítjük a minimális átvételi árat, ami alá nem megyünk. Ez most tonnánként 180 ezer forint. Ezt az is megkapja, aki 38% olajjal hozza be a terményt. Remélem, hogy hamarosan kiépül egy gyakorlott és széles termelői bázis, akit az olajtartalom függvényében bónusszal is honorálhatunk” – mondja az ügyvezető.
Ez alapján másfél tonnával is nyereséges a termelés, és biztos piaca van a növénynek. A gyógyszeripar az előbbi ár két-háromszorosát is megadja a kész termékért – szögezi le dr. Masa Beáta, a Soltvadkerttől nem messze található, seregélyesi Hungaro-Farm Kft. ügyvezetője. Ez azt jelenti, hogy a teljesen tiszta, kifogástalan, száraz és színre osztályozott lenmagért ad ennyit. A fizetés gyors, már szeptemberben megtörténik. A cég a technológia minden pontját meghatározza, és kiköti, hogy a termelés helyszíne maximum 50 kilométer távolságra legyen a feldolgozójuktól, mivel ez garantálja azt, hogy ez a magas olajtartalmú, könnyen befülledő és avasodó termény gyorsan tisztításra, és ha kell, kíméletes szárításra kerül. Sajnos jelenleg nagyon kis mennyiségben igénylik a lenmagot, összesen 100 tonnát, amit 60 hektár kiszolgál. De foglalkoznak rostlenvetőmag termeltetésével is, ennek az átvételi ára a világpiaci helyzethez igazodik.
Kedvez a teheneknek
E cikk írásakor, március első hetében még azok is bizonytalanok, akik fix árra szerződnek a vetőlenre. Szőke-Molnár Tibor azonban bizakodik „Tavaly 1 euró volt egy kiló mag, most 0,65–0,8 euró között mondják, tehát forintban 250–310 ezer körül várható tonnája. Azonnal, kombájntisztán elviszik Ausztriába.” Apropó: Ausztria. Érdekes módon még az olyan nagy felhasználók is, mint a Vitafort Zrt., a sógorokhoz viszik ki extrudálni a magyar termést, csak aztán keverik be a takarmányba.
„A feltárt lenmag természetes zsírforrás, nagyon jó az ízhatása, és kiváló a zsírsavösszetétele. Ideális a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában a védett fehérjék és védett zsírok részleges vagy akár teljes kiváltására. A forgalmazott lenmagos termékekben a 61% lenmag mellett repce, napraforgó, lóbab, búza, rozs, karbamid található. Magas omega-3 zsírsavtartalma miatt sokkal egészségesebb, mint a szója. Olyan 35–45 literes fejési átlagot elérő telepeket szolgálunk ki vele, ahol szójamentesen vagy csekély szójamennyiséggel takarmányoznak. Jobb lesz tőle a tehenek immunstátusza, javul a szaporodásbiológiájuk, emelkedik a tejtermelésük. Plusz a tejben is megjelenik az omega-3 zsírsav, ami magasabb értékű terméket eredményez. Franciaországban külön címkézik az így előállított tejtermékeket és húsokat” – tudjuk meg a késztermékben havi szinten 150 tonna lenmagot forgalmazó Vitafort Zrt. szarvasmarha-specialistájától, Tóth Attilától. Ez azt jelenti, hogy ha nem kerülne nyugat-európai lenmag a cég takarmányába, szinte a teljes magyar termést felvásárolhatná.
Takács Tamás, a NOACK Magyarország Kft. értékesítési vezetője azt mondja, három évvel ezelőtt még valóban úgy tűnt, hogy a teljes magyar termés, plusz még 4–5000 tonna nyugat-európai lenmag a Vitafortnál landolhat, de a piaci turbulencia elsodorta a tervet. „Senki nem akadt a hazai piacon, legyen ez vetőmagos, takarmányos vagy feldolgozóipari cég, aki fix árra mert volna szerződni. A semmire pedig nem vágnak bele a termelők egy ennyire új növénybe, mint a len. Pedig milyen ára lett 2022-ben! 0,8 eurót fizettek a magért kilónként” – mondja a terménykereskedő. Most ők 0,45–0,48 euróra szerződnek a kombájntiszta takarmányminőségre.
Takács Tamás hozzáteszi: a lenmag olajmagként és a német nyelvű piacon betöltött szerepe miatt a repce ármozgását követi. Abban is hasonlít hozzá, hogy a búza fél tonnával többet terem utána. „Én egyre nagyobb nyitottságot érzek a növény irányába. Bárki elkezdheti, de ajánlatos 14 hektáronként, azaz kamiontételeként tervezni a mennyiséget. 14 hektárnyi közepes föld pedig igazán mindenütt akad …”
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA
