Március idusa után arról érdeklődtünk a gazdák körében, mekkora területen és milyen technológiai színvonalon tervezik idén a kukoricát. Az elmúlt két év szomorú mérlegét ismerve mindkét téren megingásra számítottunk.
Túl vagyunk egy aszállyal, aflatoxinnal és piaci válsággal terhelt 2022-es éven, amit a nyomott terményárak miatt a tavalyi 7–12 tonnás kukoricahozamok sem tudtak feledtetni. Érthető, ha bizalmatlanok a gazdálkodók a tengerivel szemben, és sokan a termelés helyett parlagoltatást emlegetnek. Az alaposabb körkérdésre adott válaszok azonban rávilágítanak: ennyire azért nem rossz a helyzet. Igaz, jónak sem mondható.
Rossz pozícióban a terményárak
„Kisgazdaság vagyunk, de átlagban 85 mázsát terem nálunk a kukorica komolyabb kényeztetés nélkül. Tavaly 103 mázsa volt, betakarítás után azonnal eladtuk, nullszaldós lett a növény. Idén kihagytam volna a vetéstervből, de az őszi árpám nagy része ki sem kelt, a maradékot meg ki kell tárcsázni, így muszáj lesz vetnem 17 hektár árukukoricát. A terület káliummal, foszforral jól fel van töltve. Nálam vetés előtt egy mázsa DASA-t szokott kapni a kukorica a kén utánpótlása érdekében, és amikor jobb a helyzetünk, akkor a mag mellé foszforos mikrogranulátumot is, plusz az első kapáláskor egy mázsa pétisót. Idén az utóbbi kettő elmarad. Terem, amennyit terem, nem költök rá” – összegez egy Veszprém vármegyei kisgazdaság vezetője.
Mások ugyanebben a vármegyében 10-12 százalékos parlagot emlegetnek, amit a kukorica területéből hasítanak ki, és szintén a tápanyagellátáson igyekeznek spórolni. A termelők szubjektív érzése, amely szerint az inputárak nagyobb mértékben emelkedtek az utóbbi két évben, mint a terményárak, számokkal is igazolható. Héjja Csaba, az MBH Bank vezető elemzője két ábrán mutatja be (lásd lentebb), hogy a legfontosabb nitrogénműtrágyák és a kukorica ára hogyan alakult az elmúlt évtizedben. Az alsó ábra a fontosabb, amelyik egy fix bázishoz, 2006-hoz képest érzékelteti az árváltozások mértékét az inputanyag és a végtermék esetében.
2012-ben már túl voltunk egy válságon, ami a duplájára emelte, és ezen a szinten stabilizálta a korábbi árakat. 2021-ben, amikor a Covidból kilábaló világ élelmiszer-, majd energiaigénye is megugrott, a szántóföldi termelők úgy érezték, talán még soha jobb pozícióban nem voltak az inputárakkal szemben. Az ábra azonban azt bizonyítja, hogy a nitrogénműtrágyák drágulása ekkor már felzárkózott a kukoricáé mellé, majd fénysebességgel kilőtt. A kukorica nemcsak követni nem tudta ezt, de eladni sem lehetett, részben az ukrán konkurencia, részben az aflatoxin-szennyezettség miatt.
2023-ban a fix bázishoz mérten ismét a műtrágya drágult nagyobb mértékben. Vagyis hiába csökkent drasztikusan a pétisó ára a 2022 őszén mért csúcshoz képest, hosszú távon nézve még így is a kukorica maradt rosszabb értékesítési pozícióban. Valóban egyre többet és többet kell termelni belőle a nullás eredményhez.
Csökkent az ipar igénye
Nemcsak a termelők kerültek 2023-rarossz anyagi helyzetbe, hanem az inflációban megfáradt fogyasztók is. Tavasszal egy sor ipari növényt is el kellene vetni, amelyekre csökkent a vásárlók érdeklődése, miközben a gyárak is kifulladtak a magas átvételi árakon kötött szerződések miatt, legyen ez feldolgozandó alapanyag vagy energia. „Ahogy hallom, csökken a cukorgyár leszerződött területe. Én is olyan szállítási tarifákkal találkoztam a szerződésben, hogy csak a gyár 60 km-es körzetéből éri meg beszállítani a répát” – halljuk valóban messze Kaposvártól, Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Békés vármegyében pedig azt mondják a gazdák, hogy a hibrid és a csemegekukorica integrálói idén a tavalyi ár nagyjából 50–60%-ára szerződnek, és nem bánják azt sem, ha csökken a beszállítói terület. „Tele vannak a gyárak kukoricakonzervvel, nem akarnak további készleteket finanszírozni” – magyaráz a termelő. A kínai konkurencia európai megjelenése nagyon rosszul érinti az ipart. Az elért gazdaságban tavaly nedvesen adták el az árukukoricát, idén a hibrid és a csemegekukorica helyét a takarmánynak szánt tengeri és rozs foglalja el. „Nem is bánom, mert máris öntözni kell az őszi kalászost. Itt nem volt belvíz.”
Mi, ha nem kukorica?
A kieső kukorica helyettesítése más növénnyel sokaknak fejfájást okoz, hiszen tízezer hektárokról van szó, ekkora területen nem lehet teljesen új fajokkal kísérletezni. „Én úgy látom, hogy a környékünkön sokan inkább 10 százaléknyi parlagot hagynak, minthogy kukoricát vessenek. Nálam a belvíz is növelte a tavaszi területet, mert kivitte az őszi búza és árpa javát, a helyükre viszont nem kapok tavaszikalászos-magot. A napraforgóban nagyon nagy a nyúlkár, azért nem szeretem. Talán facéliából még találok vetőmagot” – tépelődik egy Győr-Moson-Sopron vármegyei gazdálkodó.
Borsodban a gazdák egy része esküdözik, hogy visszatér az olajtökhöz, a szójához, vagy cirokra vált, míg mások szerint ezeknek a terveknek csak kis része valósul meg. Valószínűbb, hogy inkább a napraforgó területe fog nőni kis mértékben. A környékben azonban nem számít rossz növénynek a kukorica sem. Tavaly a többség 10 tonna feletti hozamokkal vágta, de sokan belecsúsztak az október második felében érkező esős időszakba. Ez nem változtat azon, hogy továbbra is kitartanak a 360–400-as FAO-számú hibridek mellett, tudomásul véve, hogy esetleg költséges lesz a terményszárítás. A növény végül is nyereséges volt, ezért kitartanak mellette.
Az őszi alaptrágyázásról azonban itt is lemondtak, de minden más technológiai elemet „kötelezőként” jellemeznek. „A vetőmagon és a gyomirtás minőségén nem lehet takarékoskodni. Ahol muszáj, talajfertőtleníteni is kell. A tavaszi tápanyagon pedig nem is akarunk spórolni, pláne csökkenő költségek mellett. A komplex műtrágya és a fejtárgya a megkívánt mennyiségben lesz kiadva” – sorolja az elért gazdaságvezető, aki idén is 80 hektárnyi kukoricával tervez.
Mindenki a pénzéért küzd
„Szerintem országos szinten sem fog csökkenni a tengeri területe, sőt, inkább enyhe növekedést várok” – vélekedik egy Fejér vármegyei növényvédelmi szakember a partnereinél tapasztaltak alapján. Itt 9–10 tonnás termések voltak tavaly, és 8 tonna felett nyereséges volt a termelés. Az őszi tápanyagfeltöltés azonban itt sem valósult meg, és sokan a tavaszi komplexből sem 4 mázsával, hanem 2-vel számolnak. A fejtrágya terén bátrabban terveznek, az most nem is drága, és feltétlenül meghálálja a kukorica.
„Egyes forgalmazók úgy ajánlják a mikrobiológiai készítményeiket és lombtrágyáikat, mint ami segít megtakarítani a műtrágyát. Ezzel csak óvatosan, a makroelemekből sokat igényel a növény, méghozzá a talajon keresztül. Persze, érthető az igyekezet, az inputanyag- és gépkereskedők zöme is a túlélésre hajt most, mégis, ami fogy, az nem a kukoricában és nem feltétlenül meggyőződésből, hanem az Agro-ökológiai Program (AÖP) pontjai miatt” – vallja a növényvédelmi szakember, aki szerint emiatt a Trichoderma-készítményeknek jó a piaca (cél: szervesanyag-bontás és a talajegészség), és terjednek a nitrogéngyűjtő gombák, illetve a foszformobilizáló baktériumok is. „Kár, hogy kijött egy szabály, ami szerint a mikrobiológiai készítményekkel 50 méter távolságot kell tartani az élő vizektől, holott a szerves trágyával is csak 5 méter a korlátozás.”
A termelők spórolásának okait is megérti. Bár olcsóbb a műtrágya, mint a tavaly, de közben a gázolaj, a földbérleti és a munkadíjak emelkedtek. Nagyon drága a vetőmag is, 100 ezer forintot elkérnek egy zsák magért. A növényvédelem költségei is nőttek, és ennek is vannak olyan kikerülhetetlen elemei, mint a gyomirtás. A hatóanyag-kivonás pedig ismét megtizedeli a szerkínálatot.
Az S-metolaklór kivonásával olyan jól ismert készítményeknek mondhatunk búcsút, mint a Dual Gold, a Gradoprim Plus vagy a Lumax. Ezeket most kell eladniuk a kereskedőknek, ezért pillanatnyilag kedvező ajánlatokat kapnak rájuk. „Az S-metolaklór helyét szerintem a dimetenamid-P veheti át a piacon, például a Spectrum, a Wing-P. A terbutilazin korlátozása (háromévente egyszer kerülhet ugyanarra a területre) azonban nem hiszem, hogy a hatóanyag végét jelenti, mezotrionnal kombinálva igen jó tartamhatás érhető el vele az olyan gyári kombinációkkal, mint például a Calaris Pro. A legkedveltebb azonban még mindig talán a Laudis, a Principal Plus vagy az Elumis. Mivel 17–20 ezer forintba belekerül egy hektárnyi hatóanyag, plusz a kijuttatás gázolaj- és munkaigénye, nem csoda, ha egy kezelésből akarják megoldani a gyomkérdést a gazdák.”
És még egy fájdalmas költségtényezőt említ a Fejér vármegyei szakember, ami sokakat érint: „A 2021-es magas terményárak után, aki csak tehette, beleugrott a precíziós pályázat megvadult gépáraiba, és amíg a pályázat fut, addig a drága szaktanácsadást is fizetnie kell mellé, az egyébként sem alacsony gépárakon felül…” Mindent egybevetve a szakember úgy látja, hogy 60 ezer forint feletti átvételi árnál nyereséget hoz a kukorica, és erre most is megvan minden esély.
Az állatban van a legjobb helyen
Ahol tavaly sem jött össze a 7-8 tonnás eredmény, ott gyakran az állattartás „menti meg” a kukoricát. „Marad az 500 hektár tengeri, ebből 300 hektár termése eleve elmegy a disznóinknak. Tavaly nem is volt érdemes eladni, 8 tonna kellett belőle a rentábilis termeléshez, sokkal jobb helye volt bőrbe kötve” – szögezi le egy Bács-Kiskun vármegyei nagygazdaság vezetője. Úgy látja, hogy az állattartás tavalyi, jó anyagi helyzete miatt a hízómarha-ágazatban is vannak most új belépők.
Szerinte, ha 50 ezer felett lesz a tonnánkénti kukoricaár és 14 százalék alatt a szemek víztartalma, akkor az idei év az árukukoricában is nyereséges lesz, legalábbis a hígtrágyával felpumpált földeken. A környékben a legnagyobb gondot a pockok okozzák. „Aggódom a rágcsálók miatt, az árpatermés 40 százalékát meg tudják enni, hiába csalétkezzük a járataikat. Túl kevés a róka és a madár, valamint a szántás elhagyása is ront a helyzeten.”
Ennél már csak jobb lehet
A legtöbb alföldi gazdaságban azonban maradt a szimpla remény a jobb kukoricaárakra. A Nyírségben is bizakodik egy 1500 hektáron szolgáltatásokat nyújtó gazdaság vezetője, pedig a környékre inkább a 7 tonnás hozamszint a jellemző, nem a 8–10. „Itt a kicsi jövedelem is elég, ennyit pedig mindenkinek hozott tavaly is a kukorica. A kalászosokból lett vetve kevesebb, azok helyére most napraforgót tervez a többség, akár 2-3 éves vetésforgóval. Nálunk is volt már két évre visszavetett állomány, és a szokásos, két fungicides kezelés mellett semmi gondunk nem volt a fehérpenésszel. Talán a vizet gyorsan magába szívó, homokos földeknek is van ebben szerepük.”
Ami a kukorica kiszolgálását illeti, az őszi alaptrágya még sokfelé elmaradt, a tavaszi műtrágyarendelések viszont már azt mutatják, hogy a komplex és a fejtrágya is a megkívánt mennyiségben ki fog kerülni a földekre. „Rendeződtek az inputanyagárak, már csak abban bízunk, hogy 6-ossal kezdődnek majd kukoricára tett ajánlatok is. Ezzel a helyzettel már ki tudnánk békülni.”
Gönczi Krisztina
